Dátum: 2019. augusztus 23. péntek    Mai névnap(ok): Bence, Farkas


képgaléria kertpont.hu sakk linkajánló
 
Előadóművészet
Irodalmi szekció
Képzőművészet
Társadalom
Könyvsarok
Képgaléria
Ráday utca
Reál
Kiadványok
POSZT
Enciklopédia
CITY BALETT ALAPÍTVÁNY
HARMÓNIA ALAPÍTVÁNY
Terasz Archív
Kortárs Mozgásművészeti Portál
Nemzeti Színház
Bessenyei Ferenc honlapja
PREMIER

Zilahy Irén száz éve született
Zilahy Irén színésznő születésének centenáriuma alkalmából emléktáblát avattak egykori villájának a helyén épült társasház falán, a XI. kerület Himfy u. 5. szám alatt. 1944-ben Budapest ostromának első napjaiban a művésznő itt, egy bombatámadás során életét vesztette. Dalos László, Zilahy Irén életének legjobb hazai ismerője felidézte a tragikusan rövid életutat. A Gyetvai Fivérek Rt. bejelentette: Film Művészeti Múzeumot kíván létesíteni.
A megemlékezésen megjelentek a hazai film és színházi élet jeles képviselői.

A Madarassy István készítette tábla előtt, a költségeket biztosító Gyetvai Zsolt és Gyetvai Géza ismert építési vállalkozó testvérpár örvendetes bejelentést tett.
A Gyetvai Fivérek Rt. a volt pasaréti filmgyár területén Film Művészeti Múzeumot kíván létesíteni és a filmipar igényeihez szabott irodaépület építését tervezi produceri irodák számára. Az alapkő-letételére a terveik szerint novemberben kerül sor, addigra minden szükséges engedély a birtokukban lesz.
A mozi-múzeum működtetésére alapítványt hoznak létre. A mecénások kezdeményezését eddig olyan neves filmművészek biztosították támogatásukról, mint Makk Károly, Bacsó Péter Sándor Pál és Kende János.

A Gyetvai fivérek a pasaréti filmgyár múltjával ismerkedve, arra a meggyőződésre jutottak, hogy a magyar filmtörténet olyan nagybecsű helyszínét, ahol a Korda Stúdió működött nem szabad veszni hagyni. Ezért úgy döntöttek, hogy a teleknek a Pasaréti útra néző részében az eredeti stúdiót nem bontják le, hogy ott is luxuslakásokat építsenek, hanem helyreállítják, továbbá kiállítási és technikai célokat szolgáló modern épület-toldalékkal egészítik ki.
Az így keletkező négyemeletes ingatlanban létrehozzák a Magyar Filmművészeti Múzeumot, melybe az állandó és időszakos kiállítások mellett filmes találkozóhelyet, vetítőtermet valamint éttermet építenek.
A rossz állapotban lévő műteremépületet lebontják, helyén irodaház épül filmprodukciós cégek számára.

Dalos László(fotó), Zilahy Irénről:

Az, akire itt, hatvan esztendeje történt tragikus halála helyén emlékezünk, Zilahy Irén 1904. augusztus 10-én, száz évvel ezelőtt született Kaposvárott. Édesapja, a lengyel ősökkel büszkélkedő Gajdzsinszky Pál színész volt, édesanyja is, a nagyváradi születésű Szabó Mária.

A kis Irénre korán megpróbált szemet vetni a halál. Négy éves lehetett, amikor gyulai nyaralásukon egy megvadult bika csaknem megölte a piros ruhát viselő kislányt. Nem sokkal később szülei a Budai Színkörben vendégszerepeltek, a színészcsemete is betévedt a nézőtérre, s az egyik páholy karfájára mászva beleesett a zenekari árokba. Szerencsére belekapaszkodott a nagybőgő nyakába, és ezt a kalandot is megúszta… Évekkel később a zárdából, ahol nevelkedett, elszökött a Körös partjára akácvirágot szedni, beleesett a vízbe, az ár majdnem elsodorta, de kimentették.
Szülei orvosnak szánták. Az is lett volna talán, ha egyszer az aradi kultúrpalotában el nem szavalja Ranbindranath Tagore hindu költő egyik versét. A nézőtéren ott volt egy erdélyi színigazgató, aki éppen Aradon pályázott, s leszerződtette a tizennyolc éves leányt. A színész-szülők hasztalan tiltakoztak.
Így indult, előbb prózát játszva, majd naiva-szubrettként ott, Aradon; folytatta Nagyváradon, Szatmárban, ismét Aradon. Tatárjárás, Nebáncsvirág, Nótás kapitány, Csókos asszony, Marica grófnő – egyre népszerűbb lett az erdélyi publikum előtt; talán „Az erdészleány” című Jarnot-daljátékban aratta legnagyobb sikerét. Szegedi fellépések után így hívta meg Sebestyén Géza, az akkori Városi Színház igazgatója, hogy a budapesti közönség is megismerkedjék a huszonhárom éves Zilahy Irén „erdészlányával”.

Aztán övé lett a Mesék az írógépről főszerepe; ez a darab „ő alakja” annak a vígjátéktípusnak, amelyben a gazdag vezérigazgató végül feleségül veszi a szegény gépírókisasszonyt… Zilahy Irén más fővárosi színházakban is föllép. De négy budapesti évad után tovább szeretne lépni. Alighanem Alpár Gitta és Bársony Rózsi németországi sikereinek példájára 1931 nyarán elhatározta, gyorsan megtanul németül. Maga mellé vett egy némettanárnőt, elutazott vele az olaszországi Santa Margheritába, négy héten át éjjel-nappal tanult, bevágott kéttucat Heine-verset, megtanulta a Faust Margitját. Utána: irány Bécs!
Négy hét múlva – az lett meghallgatásának eredménye, hogy a Theater an der Wien leszerződtette az Álomexpress primadonnaszerepére. Persze, még a 125. előadáson is előfordult, hogy megakadt a német szövegben. Ilyenkor csinált egy piruettet, vagy megigazította partnere nyakkendőjét… és eszébe jutott a következő mondat.
Bécsben átvette Bársony Rózsi szerepét a Hawaii rózsa című Ábrahám Pál-operettben; a rádió mikrofonja előtt eljátszotta-énekelte a Bál a Savoy-ban Daisy Parkerét; a Marica grófnő szubrett szerepéből a librettista Zilahy Irén egyéniségéhez igazítva – női-nadrágszerepet csinált.
Az osztrák fővárosból London hódította el egy operett-film főszerepére. Majd Párizs következett (mert a szorgalmas fiatal színésznő – éjt nappallá téve – megtanult franciául is). Bécsben Irene von Zilahy volt, a Szajna partján Iréne de Zilahy lett belőle: francia filmsztár.
És 1934 tavaszán már megvehette azt a kétszintes villát, amely ebben a gyönyörű kertben állt.

Még három évi szakadatlan munka Párizsban, Prágában, Londonban felvevőgép előtt… Azután már nem csupán alkalmanként, de végleg hazajön; 1937-ben férjhez megy dr. Benedek László egyetemi professzorhoz. És úgy látszik visszavonul. A sajtó persze nem nyugszik meg; időnként interjúk készülnek vele, mert híre terjed, hogy játszani fog a pesti színpadok valamelyikén. Zilahy Irén titokzatosan hallgat. De 1943-ban azt sejteti: előbb-utóbb talán közönség elé lép, nem zenés szerepben; másban… De már soha nem tudhatjuk meg, csakugyan így tervezte-e: 1944. április 3-án, az első nagy amerikai bombatámadásban telitalálat érte a villát, és Zilahy Irén itt halt meg a romok alatt. A háború ölte meg, nem a halál, amely gyerekkorában ott ólálkodott körülötte. A pusztítás hatalma ölte meg, a háború; hősi halottnak is nevezhetnénk.
Egy embernyi szépséggel kevesebb lett a föld.

Dalos László

Gyetvai Zsolt - Dalos László - Gyetvai Géza
 
A költségeket a Részvénytársaság abban a reményben vállalja, hogy a kulturális kormányzat és a filmes szakma időben bekapcsolódik a magyar film élő hagyományainak ápolását célzó magánkezdeményezésbe.
Az építkezés tervdokumentációja már elkészült, a múzeumépületet 2006-ban átadják. Addig is számos programmal, helyszíni kiállításokkal, akciókkal készítik elő az intézményt.

Vitathatatlan: a ’’filmtörvény’’ kezdi éreztetni hatását. Film gyár épül Etyeken, Mozi-múzeum, Pasaréten, bízzunk abban, hogy magyar filmek is készülnek!

[Kadelka László]

Cikk nyomtatása

Küldje el a cikket ismerősének!
 
feladó neve:    
feladó e-mail címe:    
címzett neve:    
címzett e-mail címe:  
 
Születésnapi levél
Fekete Péternek
... hát megvan végre az új cirkusz helye!!!

Tekinthetjük a hírt születésnapi ajándéknak...

Archívum
Legfrissebb cikkeink
A 76. Velencei Filmfesztiválon fókuszban a szerzői film

2019 augusztus 20-i kitüntetések

Halasi Imre a Barlangszínházban rendez

Születésnapi levél - Fekete Péternek

Pataki András - A mű örök mementó

Az idei trieszti Sci+Fi filmfesztiválon minden elképzelhető

Közönség-díjas lett Triesztben a Lajkó – cigány az űrben

Mexikói filmé az Arany Oroszlán

Velence a magyar sikerek városa

A Napszállta is ott lesz Velencében

Sajtószemle
Enciklopédia
További cikkek a kertpont.hu portálon
A sokarcú fagyöngy
Szerves talajtakarók
A póréhagyma
Agavék
A vizitorma
A csontritkulásról
Webtechnológia
Technológiák, fejlesztési megoldások, referenciák a Terasz.hu - tól
| M?iaaj?lat | Impresszum | Jogi nyilatkozat |
info@terasz.hu