Dátum: 2020. augusztus 11. kedd    Mai névnap(ok): Zsuzsanna, Tiborc


képgaléria kertpont.hu sakk linkajánló
 
Előadóművészet
Irodalmi szekció
Képzőművészet
Társadalom
Könyvsarok
Képgaléria
Ráday utca
Reál
Kiadványok
POSZT
Enciklopédia
CITY BALETT ALAPÍTVÁNY
HARMÓNIA ALAPÍTVÁNY
Terasz Archív
Kortárs Mozgásművészeti Portál
Nemzeti Színház
Bessenyei Ferenc honlapja
PREMIER

Álmos kabaré emberi hangütéssel
A Mikroszkóp fantomja előtt elfogott egy érzés, valahogy túl kevesen vagyunk, jó, éppen véget ért a Könyvhét, bontják a színház előtt a sátrakat, de akkor is, itt nagyobb nyüzsgés szokott lenni, mármint a POSZT-on. A helyekért dúló harcba már csak ott bocsátkozom, ahol érdemes, és mindig akad egy kis lökdösődés, mégis maradnak üres helyek, csak megszokásból pogózunk egy kicsit. A Mikroszkóp fantomján is így történt.
Kis gyerekként láttam utoljára huzamosabb ideig Sas József műsort. Azóta ösztönösen továbbkapcsoltam az első pár mondat után. Most mazochizmusból és kíváncsiságból, de végigültem. Csengery Adrienne jelszava a minőség volt, lássuk. Illetve sajnálom, hogy meghalt Hofi Géza, mert a humor műfajának tényleg ő volt a királya. Jó, az első tíz percben egyet nem nevettem, de aztán igen. Mi zavart? A playback. Az igénytelen zene, a tempótlanság, az olcsó poénok. Valaki mögöttem azt morogta, hogy hülye kurva. Úgy gondolom, a színpad felé küldte az üzenetet. Volt négy leányka a színpadon, látványelemként funkcionáltak, táncikáltak ide-oda, míg a nagy színészeink átöltöztek.

 
 
 
 
Ez előadás zeneiségét a vásári jelző illeti meg, olyan minőségű, amilyen a vásárokon, vagy lagzin szoktak megszólaltatni, másnéven szintetizátoros gagyi. Ha direkt gagyiznak, az humorforrás, ha nem, akkor unalom. Az operaház fantomja zenéjét áttették kabarésra, olyanra, ahogyan a többi zenéjük is feltehetően szólni szokott. A közönség nagyja röhögött, és igaza volt, szórakozni érkezett, megkapta, amire vágyott. Ez politikai és közéleti kabaré volt, ha ebből a szempontból vizsgáljuk, felfedezhető benne némi törekvés a korrektségre, de inkább bal oldalról csapott le a Sas.
Ez baj?
Nem tudom, ugyanúgy nem tetszik, ha valaki jobbról humorizál, mint mondjuk a Fábry az utóbbi időben. Ha nem is művészetről van szó, csak hakni-móka az egész, akkor is. Viszont a politikai világszemlélet alapján működtetett előadásban a közéleti felhang néha átcsap egyetemes emberibe, s ekkortól működik a minőség. Ekkortól majdhogynem van olyan aktuális, didaktikus mondanivalója az előadásnak, mint a kaposváriak Egy szöge. És uram bocsá, néha színházilag is elérik a jó értelemben vett kollégiumi diákökörködés szintjét, ahol mindent szabad. Még igazat mondani is.

 
 
 
 
A négy nyelven beszélő hajléktalan figura és az amerikai turista párbeszéde a magyar feltalálókról és Nobel-díjasokról oda futott ki, hogy egy zsenivel itt mindjárt találkozhat a turista, mert déltől övé a koldus placc. Vagy a szokványos meleg sztori, egész mókásan megoldott poénokkal, már nászútra választ repülőjegyet az egymásba szerelmesedett két fiúka, mikor is egyikük Népszabadságot, másikuk Magyar Nemzetet húz elő, s persze rögvest megindul a hülye köcsögözés. Azt írtam, persze, hogy megindul. A közelgő hétvégén EU választások, a magyar közéletben szinte ugyanez zajlik.
Még egy nagyjelenet említésre érdemes: Sas ravatala, s az ott elmondott beszédek, a mélymagyar, az ortodox zsidó, és a roma, mindenki saját halottjának érezte a nagy halottat, majd össze is verekedtek.
Szóval lehetett azért nevetni is, de nagyon lapos, tempótlan volt az egész, nyüzsögtek a hangtechnikai és hangképzési bakik, kiderült, Sas József sem rendesen énekelni, sem rendesen beszélni nem tud, sokszor hallani sem lehetett, pedig a kamaraszínházban jó az akusztika. Tizennégy évi rendszeres színházlátogatás és lassan tízévnyi rendszeres kritikaírás alatt immár kijelenthetem, kifejlődött bennem valami, amit lehetne gyorsalvás-reflexnek is hívni, s rögvest működésbe lép, mihelyst valami talmi, unalmas történik a színpadon. Most is beindult, az első rész első tíz percében, majd a második részben többször is, még az elnyújtott tapsrendbe is sikerült belealudnom. De ha Sas József ebből a színvonalból vígan megél, még díjat is kap érte, hát miattam aztán ne változtasson, mert megígérem, többet nem fogom megnézni az előadásait. Egyszer bőven elég volt.

Fotó: Peti Péter

További képek: ppphoto.terasz.hu

[Balogh Robert]

Cikk nyomtatása

Küldje el a cikket ismerősének!
 
feladó neve:    
feladó e-mail címe:    
címzett neve:    
címzett e-mail címe:  
 
Születésnapi levél
Taub Jánosnak
Taub sosem fontoskodik, de kemény és játékos. Szolnokon olyan García Marquezt (a Száz év magányt) alkot a színpadon (Törőcsik, Garas, Mertz), hogy meghívják az előadást Bogotába, a szerző kolumbiai fesztiváljára. (Bodor Páltól)
Archívum
Legfrissebb cikkeink
Átadták az első Heller Ágnes-díjat

Hajós Trianoni Emléktúra - START

Darvay Nagy Adrienne - Szín játék

MGP - Coming out

Élő online könyvbemutató

Marót Péter 1945 – 2020

Születésnapi levél - Taub Jánosnak

Nemeskürty István, a nemzet Tanár ura 95 éves lenne

Vetró-Rózner-Bereményi: Magyar Copperfield

Volt egyszer egy Nép (Nemzeti) Színház

Sajtószemle
Enciklopédia
Webtechnológia
Technológiák, fejlesztési megoldások, referenciák a Terasz.hu - tól