Dátum: 2019. június 17. hétfő    Mai névnap(ok): Laura, Alida


képgaléria kertpont.hu sakk linkajánló
 
Előadóművészet
Irodalmi szekció
Képzőművészet
Társadalom
Könyvsarok
Képgaléria
Ráday utca
Reál
Kiadványok
POSZT
Enciklopédia
CITY BALETT ALAPÍTVÁNY
HARMÓNIA ALAPÍTVÁNY
Terasz Archív
Kortárs Mozgásművészeti Portál
Nemzeti Színház
Bessenyei Ferenc honlapja
PREMIER

Törpék közt óriás, óriások közt törpe
A Bóbita Bábszínház sok éven keresztül, mint a Pécsi Nemzeti Színház báb-tagozataként működött. Ez a kényszerházasság 2004. január 1-jével megszűnt, önálló társulattá vált, ami lehetőséget ad arra, hogy a különböző – akár EU-s – pályázatokon indulva jobb anyagi körülmények között folytassák a már több nemzetközi elismerésben részesült munkájukat. Az OFF programban szerepelt, Gulliver-t Hargitai Iván rendezte.
Jonathan Swift klasszikus szatírájának Szilágyi Eszter Anna által készített bábszínpadi átirata a pécsi Bóbita Bábszínházban egyaránt közönségének tekinti a gyerekeket és a felnőtteket. A kikötői keretjáték kivételével egy képeskönyv díszletében játszódó kalandos útleírás részben megőrizte Swift esszéisztikusságát, s nem csupaszodott le a történetet a hajórvos törpék és óriások között zajló kalandozására. Mit tudott megőrizni Swift regényének esszéisztikus elmélkedéseiből Szilágyi Eszter Anna átdolgozása, s maga az előadás?
A kicsinyítés, nagyítás, torzítás és ferdítés eszközeivel élő Swiftet, a paradoxonokat, az allegóriákat, a szellemességet és a szuggesztívitást, csak nem prózaírói eszköztárral, hanem a költszet segítségével: dalszövegek megmutatják, Szilágyi Eszter Anna remek költő. úgy, hogy közben a cselekményesség sem sérül. Az előadásnak csak pár eleme kifogásolható, az egyik a döcögős, unalmas első jelenet, azaz a szükségtelen keretjáték (csak a zárójelenetben folytatódik a gyenge és érzelmes cselekményszál, azaz mi történt otthon, amíg Gulliver kalandozott: a történet enélkül is megélt volna, sőt), másrészt az, hogy bábosokra jelentős prózai színészi feladat hárult, ám a bábszínészek színészi eszköztára báb nélkül szegényesebb, mint egy prózai színészé, bábbal, vagy bármiféle tárgyanimációval nagyságrenddel izgalmasabb játékra képesek. Elgondolkodtató, hogy a díszletfestés és a bábok kidolgozottsága (tervező: Matyi Ágota) és az előadás részletgazdagsága az idő előrehaladtával egyre csökkenni látszik, nem volt egyértelmű, hogy ez Hargitai Iván rendezői koncepciójának része (előbb Lilliputban, utóbb az Óriások földjén járunk), vagy egyszerűen idő hiányában alakult így.

A Gulliver díszletét alkotó óriási képeskönyv lapozgatásával haladunk előre a történetben. Az arasznyi lilliputiak között Gullivert nem egy bábfigura, hanem Matta Lóránt alakítja, s az őt körülvevő világ lilliputi méretű, így válhat ő óriássá, például a lilliputi sereg pálcán mozgatott tucatnyi aprócska, cincogó báb. Matta Lóránton áll vagy bukik az előadás. Matta Gullivere egyszerre távolságtartó és szatirikus, elgondolkodó és kicsit együgyű, s minden hibájával, tévedésével mélyen emberi, szerethető.
Az előadás mozgalmassága nem hagyja nyugodni a nézőt, a játéktér nem korlátozódik a színpadra, a nézőteret is kihasználja Hargitai az óriások földjének egy jelenetében, a színészek óriásfejet formáló maszkkal kínálgatják a portékájukat rémisztően rikoltozva. Pergő ritmusban váltják egymást dal-, és a prózabetétek, akció és filozofálgató jelenetek, ahogy a legkülönfélébb bábtechnikák is váltják egymást: marionett, tárgyanimáció, óriásbábok, ráadásul még egy zenésznek is jut hely a színpad szélén. Az előadás sajátos humorát az adja, hogy míg a törpék között Gulliver bölcsnek, s hatalmasnak tűnik, addig az óriások között izgágának, nevetségesnek, gyerekesnek és kiszolgáltatottnak. A darab végén Gulliver szerencsésen hazatalál, kislánya ismeri fel a kikötőben, s következhetne a jól bevált „happy end”, és mégsem. A finálé záródala még zeneiségében is felvállalta a disszonanciát, hű maradt Swift keserű szatírájához.

Hargitai Iván rendezése nagy feladat elé állította a Bóbita bábszínház társulatát, hiszen Hargitai nem bábszínházi rendező, többnyire egész estét betöltő klasszikus tragédiákat visz színre, (bár szívesen alkalmazott már egy-egy rendezésében bábos betéteket), ám a Gulliverben megmutatta, képes olyan, akár zenei, képi és színpadi nyelven megfogalmazott humorral és szeretettel átszőtt előadást is létrehozni, amely 6 akár éves kortól befogadható (felső korhatár nélkül), de mellesleg létrejött a bábszínház utóbbi évadjainak egyik legmerészebb produkciója is.

J. Swift művét színpadra írta: Szilágyi Eszter Anna
Tervező: Matyi Ágota
Zeneszerző: Darvas Ferenc
Mozgás: Kéri Nagy Béla
Rendező: Hargitai Iván
Szereplők: Csizmadia Gabi, Illés Ilona, Kozma Andrea, Ragán Edit, Matta Lóránt, Varga Péter és Tóth Zoltán mv.
Zenész: Krajcsovics Csaba

Fotó: www.bobita.hu

[Balogh Robert]

Cikk nyomtatása

Küldje el a cikket ismerősének!
 
feladó neve:    
feladó e-mail címe:    
címzett neve:    
címzett e-mail címe:  
 
Születésnapi levél
Kamuti Jenőnek
Az „ezüst-herceg” közben orvosi diplomás lett, kitűnő sebész vált belőle, a MÁV kórház igazgatójaként lett (aktív) nyugdíjas. A sport terén, pedig Magyarországon elsőként UNESCO Fair Play-díj kitüntetésben részesült. A napokban a Nemzet Sportolójává választották. Hihetetlen – 80 éves! – Kadelka Lászlótól
Archívum
Legfrissebb cikkeink
Békéscsabai Jókai Színház 2019-2020-as évadja

Radnóti Miklós 110 éve született

Deák Kázmér grafikai kiállítása &

26. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál

Lord of the Dance ismét Magyarországon

455 éve született a magyarok háziszerzője Shakespeare

A cselló lelke

20 év után JAZZ+AZ!

Kellemes Húsvéti Ünnepeket!

Novák Ferenc Tata előadása Forrószegiek

Sajtószemle
Enciklopédia
További cikkek a kertpont.hu portálon
A sokarcú fagyöngy
Szerves talajtakarók
A póréhagyma
Agavék
A vizitorma
A csontritkulásról
Webtechnológia
Technológiák, fejlesztési megoldások, referenciák a Terasz.hu - tól
| M?iaaj?lat | Impresszum | Jogi nyilatkozat |
info@terasz.hu