Dátum: 2019. április 21. vasárnap    Mai névnap(ok): Konrád, Simeon


képgaléria kertpont.hu sakk linkajánló
 
Előadóművészet
Irodalmi szekció
Képzőművészet
Társadalom
Könyvsarok
Képgaléria
Ráday utca
Reál
Kiadványok
POSZT
Enciklopédia
CITY BALETT ALAPÍTVÁNY
HARMÓNIA ALAPÍTVÁNY
Terasz Archív
Kortárs Mozgásművészeti Portál
Nemzeti Színház
Bessenyei Ferenc honlapja
PREMIER

Gála harmadszorra
POSZTÁR, avagy a III. POSZT díjkiosztó gálája. Mit lehet tenni, végigtapsoltuk a töméntelen díjat, mindegyiket át kellett adni. Örültünk minden díjazottnak. Van, akinek még jobban örültünk. Ám léteznek olyan helyzetek, amelyeket egyszerűen képtelenség elviselhető módon menedzselni. Amikor sajnos az embernek égnek áll a hátán a szőr.
Ez volt a POSZT történetében a legszínvonalasabb gála. Az első kirívó nívótlanságán lehetett szórakozni (nem jutott rá erő talán) és a Gothár rendezte jelenet újszerűségével hódította el a tapsot (az összes előadásból egy-egy szereplő elmondta a magáét, ügyesen, szerkesztett formában). A második gála csúfságából, csak Szombathy Gyulára emlékszem, hogy mennyire rosszul tátogott. A playback műfajtalansága nem illett a hely szelleméhez, jobb lenne nem is emlékezni rá.
A harmadik gála egészen másképpen sikerült. Ez az első, amelyikről már írni is érdemes. Először is, szerencsés ötletnek bizonyult, hogy Jordán Tamás vezette a műsort.

 
 

Kedves volt, néha elbűvölő, mosolygott, nem tűnt fáradtnak, poénkodott, valódi házigazdáként felvállalta saját fogyatékosságait is. Jól-rosszul, de sikerült a videó-bevágások tarkította élő műsor forgatókönyvben megszabott ritmusát tartani. A filmfelvételek, humorosnak szánt utcai forgatagban rögzített ugratásai inkább az élő televízió-közvetítésen lehettek élvezhetők.

 
 

Nagyon szomorú, hogy a Pécsi Nemzeti Színház, amely valódi többtagozatú színház, fakó duettecskével indított az estet. A fellépő művésznő hangja, bár fejlődött tavaly óta, s látszott rajta, minden vágya az, hogy az Operaház fantomjában, nyílt színen rabolja el a Fantom, mégsem igazi énekesnő, s szegény Fantomunkat is csak a maszk igazolta. Nem vallott szégyent a Pécsi Balett, amely talán az egyik legjobb párperces jelentet vitte színre az est folyamán.

 
 

Az az éles irónia, amelyet a Carmen részlet megidézett, vagy inkább, csak ahogyan elindult, az lehetett volna sajátossága az egész estének. A színpadon csábos lányok, közöttük csap szét a tarka ripők, a torreádor. Az immár hagyományosnak számító nyakkendőnyiszálás is hordoz magában némi humort, ami pécsi Szélkiáltó együttes színpadi produkciójának fontos része – mármint a finom humor, de ez így már-már szakállas viccé vált, harmadszorra, majdhogynem ugyanúgy. Nem jött be Gothár megismételt ötlete, azaz, hogy minden előadásból egy-egy szereplő mondja a maga szövegét és abból Gothár összeállít valamit, amelyen a közönségnek nagyon, de nagyon kell nevetnie.
Jóval szerencsésebb választásnak bizonyult Szakcsi Lakatos Bélát a színpadra ültetni, természetesen zongora mögé. A filmbejátszások alá improvizált – sokáig tartott, míg Jordánnal megtalálták az összhangot. De az kétszer másfél perc, amelyet önállóan kapott Szakcsi Lakatos Béla, az felidézte a III. POSZT egyik legnívósabb produkcióját, a Zongorapárbajt.

 
 

A filmbejátszás, mint háttér szerencsés volt akkor, amikor éppen átvette a díjat a díjazott. Sajnos még mindig a Csillagok háborúja zenei kísérete üvöltött a hangszórókból, mikor is színpad felé csetlik-botlik a díjazott nagy zavarában, és még mindig birodalmi Tie-vadászrajt kerestem a színházi boltíve alatt. Tehát van ez az iszonyat hollywood-i zenei-ricsaj idézet, elhangzik egy este tizenhatszor, ugyanannyiszor feldübörög a taps, fáj az ember füle már, s ha csak akkor tapsol, amikor őszintén muszáj neki, akkor is kezd fájni a tenyere. Mert egyszer muszáj volt tapsolni a nyíregyháziaknak, mert élveztem az előadásukat, szimpatikus társaság.

 
 

Másodszor már nem kellett tapsolnom és talán negyedszerre meg sem mozdultam.
Aztán a Kaszás Gergőnek is kellett tapsolnom, mert őt kedvelem, és őszintén örültem a díjának, bár másnak, mint Csacsinszky Palinak képtelen vagyok látni, de tudni illik, hogy most Hosszúként díjazták meg.
Aztán illett tapsolni a Top Dogs-ot, ahogy felvonult Jr. Bagossy Levente a színpadra. Tehetséges rendező, vagy már több is, mint tehetség, bebizonyította többször.
A Zsótérnak is kellett tapsolni, mert nagyon megdolgoztatta az agyam a Medeájával, aztán Csomós Marinak külön kellett tapsolni, nem csak a Medea alakításért, hanem mert éppen mellette állt a kamera, és nem fért volna ki tőle, erre átbújt az állvány lábai között. Miért kell egy díjazottnak a kameraállvány alatt kell bujdokolnia? Azért mert a szervezők nem találták még jól ki, a médiamunkások helyét. A fotósok behúzott nyakkal nyargalásztak a színpadon, azt hitték, így nem zavarnak? Szánalmas helyzetek keletkeztek, szétkattintgatott előadások, zörögve kimasírozó, állványát rázogató fotós. Talán ha kijelölt helyük lehetne, mondjuk valamelyik páholyban ahonnan az előadás zavarása nélkül ki-be járhatnának, mert végül is a munkájukat végzik.

 
 

A legőszintébb tapsot, forgatókönyvet átszabó szimpátiatűntetést egy Karna Margit nevű színésznő okozta. A Szabadkai Népszínház Magyar Társulata Nem fáj című előadásában ő játszotta a Nagyanyát. Nála nagyobb tapsot egyedül Udvaros Dorottya színre lépése eredményezett. Ha lehet a nézőtérről érkező szeretetet minősíteni, ők ketten végeztek az élen.
A legjobb 30 év alatti színésznek járó díjat Gula Péter kapta, a kaposváriak Egerek és emberek-ben George-t alakította. Ennek is lehetett örülni, mármint, hogy egy tehetséges fiatalember munkáját észreveszik. Ahogy a Simon Istvánnak, a POSZT Kht társigazgatójának adott díjnak is lehetett örülni. Csak az olyan furcsára sikeredett. Mert tényleg rengeteget dolgozott ez az ember, de hogy az egyik igazgató a másikat kitűnteti, ez egy kissé faramuci, visszatetsző helyzet.

 
 

Bírálható a POSZT, hogy közpénzen nyaraltak a színészek Pécsett, hogy szinte minden előadás kapott díjat, – ki is szakadt Balikó Tamásból egy keresetlen szófutam e témában – de azt nem mondhatja senki, hogy ne lenne szükség színházi találkozóra. Mert akinek nincsen szüksége rá, úgysem jön el, és akinek szükséges, izzadt a pécsi flaszteren. Ennyire egyszerű. Mert talmi előadások, és alakok éppúgy megfordultak itt, mint igazi műalkotások és igazi színművészek.

 

Nagyon szép pillanata volt a gálának, amikor Vári Éva énekelt Szakcsi musicaléből. A sikerről. És egyetlen édeskés hangot sem hallottunk. És Szakcsi ült a zongoránál. Jordán Tamás viccesfiút alakított, aprót vétett, hibáját bevallva korrigált és remekül előkészítette Vári produkcióját. A kontrasztot. Ami az egész estét meghatározta. Közepesen felszínes és elemi erejű keménység állt egymás mellett. Semelyik nem bántotta a másikat.

 
 

Ahogy véget ért a két órás program, véget ért az a kétszázhuszonegynehány óra, s vége lett majd ugyanennyi programnak is. Aki végigdolgozta, vagy akárcsak nézte ezt a tíz napot, annak csak gratulálni lehet. Erőn felül teljesített. Vége az állandóan telt pécsi kocsmáknak, vége a tömött utcáknak, vége a lüktető eleven városnak.
Egy évre vége.

Fotó: Bálint F Gyula

[Balogh Robert]

Cikk nyomtatása

Küldje el a cikket ismerősének!
 
feladó neve:    
feladó e-mail címe:    
címzett neve:    
címzett e-mail címe:  
 
Születésnapi levél
Kamuti Jenőnek
Az „ezüst-herceg” közben orvosi diplomás lett, kitűnő sebész vált belőle, a MÁV kórház igazgatójaként lett (aktív) nyugdíjas. A sport terén, pedig Magyarországon elsőként UNESCO Fair Play-díj kitüntetésben részesült. A napokban a Nemzet Sportolójává választották. Hihetetlen – 80 éves! – Kadelka Lászlótól
Archívum
Legfrissebb cikkeink
Kellemes Húsvéti Ünnepeket!

Novák Ferenc Tata előadása Forrószegiek

Meg kell élni a szélcsendet is

Fotóriporteri Életműdíj 2019: Szebeni András

Kovács Edit Jászai Mari-díjas

Minden gyerek jusson el színházba – de hova és mire?

Ézsiás Erzsébet - Vadsóska

Bolgár György - Amikor 64 leszek

The Masters Collection: Ferencsik János

Rengeteg

Sajtószemle
Enciklopédia
További cikkek a kertpont.hu portálon
A sokarcú fagyöngy
Szerves talajtakarók
A póréhagyma
Agavék
A vizitorma
A csontritkulásról
Webtechnológia
Technológiák, fejlesztési megoldások, referenciák a Terasz.hu - tól
| M?iaaj?lat | Impresszum | Jogi nyilatkozat |
info@terasz.hu