Dátum: 2019. augusztus 25. vasárnap    Mai névnap(ok): Lajos, Patricia


képgaléria kertpont.hu sakk linkajánló
 
Előadóművészet
Irodalmi szekció
Képzőművészet
Társadalom
Könyvsarok
Képgaléria
Ráday utca
Reál
Kiadványok
POSZT
Enciklopédia
CITY BALETT ALAPÍTVÁNY
HARMÓNIA ALAPÍTVÁNY
Terasz Archív
Kortárs Mozgásművészeti Portál
Nemzeti Színház
Bessenyei Ferenc honlapja
PREMIER

sisso: egy nehéz nap éjszakája (TRINAPLÓ - 03. 20.)

   

   Lonely Irak, lonely Palestina
   Lonely me

   


   Azt álmodtam, hogy tudósító vagyok az iraki sivatagban. Egy katonai alakulattal mentem ki és állandóan lekéstem a velük való meetinget a lakossággal való kávézgatás okán, tehát magamra maradtam, mint egy béna túrista.
   Olyan nehezen ébredtem, mintha egy homokvihar vert volna el.
   
   Reggel diplomáciai kutyasétáltatáson vettem részt az erdőszélen. Míg a két eb boldogan csaholt, a Tűsarok-projekt egy részproblémája megoldódott. Mostanában állandóan ezt csinálom. Egy hiánypótló lap elindításával foglalaltoskodom. Elmentem támogatásszerző körútra ma is, hogy tanuljam az européer üzletasszony szerepet.
   Berohantam az egyik munkahelyemre is, ahol kvázi kisfőnök vagyok és az irodában szeretek kedélyesen elbeszélgetni a kollégákkal a trendekről. Időnként rossz vicceket is megengedek magamnak, de csakis saját egzisztenciális szorongásaimból kifolyólag. Mint máskor is sokszor, kikaptam magamnak valakit, hogy gonosz tréfát űzzek vele.
   - Szia J. Hallom kirúgnak!
   
   Ilyenkor mindenki nevet, de most senki nem nevetett velem. Mikor J. távozott I elmondta, hogy valóban kirúgták ma J-t. Aki nyilván azt hitte, hogy elmeháborodott diktátor veszett el bennem, kiment és egy kötél után nézett. Én meg itt tenyerelgetek, ártatlan kis tréfának feltűntetve a dolgot. Akkora lelkiismeretfurdalásom van, mint a hegy. Ezentúl mélyinterjúkat készítek a munkahelyemről, mielőtt bemerészkedem, vagy mélyen hallgatok.
   A léleksebészt is meglátogattam, hogy könnyebben összhangba hozzam szerepzavaraimat és pszichopátiáimat. Egy óra négyezerért. Egészen megkönnyebbültem. (És közben rájöttem, hogy ez az egész Ceizel ügy olyan, mint a háború. Nem tudok állást foglalni benne.)
   
   Innen nagyon rohantam a kozmetikushoz, hogy a szoknyám ívéhez igazítsa a szemöldökömét. A Kari Györgyivel futottam össze. Fém fatál. Neki is vannak szépségráncai keresztben a homlokán.
   Elmentem a barátnőm gyerekéért az iskolába, hogy megbeszéljem vele mit csináljunk az apja új barátnőjével kötendő esküvőjén és, hogy vacsorát főzhessek a kis vadócnak, aki elől menekülnek a háziállataink.
   A gyereket, akinek egész úton az volt a mániája, hogy Zugliget tele van szellemekkel és boszorkányokkal, hazaszállítottam autóval.
   
   Azután részt vettem az Octogon Pulitzer buliján a Gödörben. Nem említettek meg, mint egykori munkatársat, akinek tulajdonképpen részben, részhalmazban köszönhető a siker. Nem jutott pármai sonka, viszont két órát folyamatosan végigbeszélhettem az asztalig és vissza tartó, mintegy tíz méteres szakaszon. Modellek dicsérték egymás toalettjét, esztéták feszültek egymásnak, konstruktivista statikus ruhák koccantak, kicsi puttószerű marketinges lányok viháncoltak és bemutatkoztam tizedjére is Szipál fotóművész úrnak, (csak a helyszínen kétszer). Miért nem úgy hívják ezt a folyóiratot, hogy Moszkva tér?
   Végül meglátogattam az oldszkúl barátnőmet, akivel együtt szoktam haldokolni.
   
   Hajnalban értem haza, de megúsztam a kövér, portyázó rendőröket.
   A Klub Rádióban Bolgár György műsorát hallgattam a háborúról. Felüdülés volt, miután már huszadjára játszottam le ma napközben az Eminem Show-t, amelyben a Bush Administration és a Soldier a kulcsszavak. Már csak egy hajszál választ el attól, hogy terepszínű koktélruhában, napszemüvegben, fegyverrel üljek a kormánynál, félig lehúzva az ablakot, és Eminem hip-hopra rázzam a fejem szigorúan elítélve az erkölcsileg romlott külvilágot.
   
   Édes itthon. Az ember, aki mellettem szokott ülni, a hírszerző, most mögöttem alszik, de a fülhallgatója rendületlenül zúg a fején. Néha úgy érzem, hogy a világ terhe a vállamon nyugszik, néha meg úgy, hogy vége a világnak.
   
 

Cikk nyomtatása

Küldje el a cikket ismerősének!
 
feladó neve:    
feladó e-mail címe:    
címzett neve:    
címzett e-mail címe:  
 
Születésnapi levél
Paul Lendvainak
Lieber Paul, kedves Pali, Isten éltessen bis hundertzwanzig derűben, egészségben a számodra kedves és fontos személyek nyújtotta gute Gesellschaftban. (Lipovecz Ivántól)
Archívum
Legfrissebb cikkeink
Születésnapi levél - Paul Lendvainak

A 76. Velencei Filmfesztiválon fókuszban a szerzői film

2019 augusztus 20-i kitüntetések

Halasi Imre a Barlangszínházban rendez

Születésnapi levél - Fekete Péternek

Pataki András - A mű örök mementó

Az idei trieszti Sci+Fi filmfesztiválon minden elképzelhető

Közönség-díjas lett Triesztben a Lajkó – cigány az űrben

Mexikói filmé az Arany Oroszlán

Velence a magyar sikerek városa

Sajtószemle
Enciklopédia
További cikkek a kertpont.hu portálon
A sokarcú fagyöngy
Szerves talajtakarók
A póréhagyma
Agavék
A vizitorma
A csontritkulásról
Webtechnológia
Technológiák, fejlesztési megoldások, referenciák a Terasz.hu - tól
| M?iaaj?lat | Impresszum | Jogi nyilatkozat |
info@terasz.hu