Dátum: 2020. október 21. szerda    Mai névnap(ok): Orsolya


képgaléria kertpont.hu sakk linkajánló
 
Előadóművészet
Irodalmi szekció
Képzőművészet
Társadalom
Könyvsarok
Képgaléria
Ráday utca
Reál
Kiadványok
POSZT
Enciklopédia
CITY BALETT ALAPÍTVÁNY
HARMÓNIA ALAPÍTVÁNY
Terasz Archív
Kortárs Mozgásművészeti Portál
Nemzeti Színház
Bessenyei Ferenc honlapja
PREMIER

Terhesnapló 40.: Pozsonyi képeslap 2.

   Kicsit zavarba jön az ember Pozsonyban, ha felkel reggel, kötelezettsége már semmi, ideje meg mint a tenger a vonat délután fél négyes indulásáig. A várat, ugyebár, már láttuk, sétáltunk a belvárosban is, amúgy meg úgy tűnik, itt minden valaha volt magyar feliratot levertek, de angollal is igen keservesen boldogul az ember. Szó se róla, bájos városka ez, leginkább Sopronra hasonlít, de fővárosként furán hat.
   A kismamák számára oly fontos reggelizés-szertartást követően ismét felkaptatunk a várba, hogy immár napsütésben nézzünk szét a vidéken. A gyerek apja felfelé is rohan, és meg kapaszkodok utána szép komótosan, hiszen öregember nem gyorsvonat. Szerencsére a kondíciója statikusabb sportokra korlátozódik, mint a hegymászás, szóval egy idő után beérem. Úgy döntünk, nem hergeljük magunkat egy "Szlovákia történelmének mérföldkövei" c. kiállítás megtekintésével, hiszen a mindenhonnan eltávolított magyar feliratok arra utalnak, Bratislavában talán soha nem is jártak magyarok. Leülünk egy padra. A kispapa közli, hogy a magyarok egyébként is szánalmas társaság, soha semmit nem hoztak létre, majd napozni próbál. Én a hazaszeretet és a nemzeti büszkeség fontosságáról tartok egy alig negyedórás, mindazonáltal sokoldalú, a gazdasági kérdésekre is kiterjedő székfoglalót. Nagyon remélem, hogy a fontosabb pontokat a hasamban tartózkodó magzat is eszébe véste, mert nem mondom el mégegyszer, viszont számonkérem majd!
   Miután visszatömködtem magamba az önérzetes magyar anyát, elindulunk a hegyről lefelé. A Szent Márton templom sarkánál csatlakozunk be ismét a régi házak sikátorába, és a templom közelségének köszönhetően pap jön szembe, és rendház szegélyezi utunkat. Az egyik egyemeletes épület oldalán falfestés és felirat: "Rorate, rorate...", de nem imádkozom, az evésre gondolok, hogy jó lenne találni egy éttermet, ahol végre melegben üldögélhetnék és megszabadulnánk ettől a rengeteg szlovák koronától, amit napidíj címén kaptam.
 
   270-et elveszejtünk egy túl olcsónak bizonyuló helyen, de az ebéd utáni kávézáshoz pénzköltés szempontjából reményteljesebb vendéglátóipari egységet választunk: egy a főtér sarkán álló cukrászdát. Mayer cukrászda a neve, de nem az Egy magyar nábobból jól ismert Mayer-lányok után kapta a nevét - a tiszta és szeplőtelen Mayer Fanny, Kárpáthy Zoltán leendő anyjának feslett nővérei, akik "ha bezárnák a házukat, feloszlana a pozsonyi országgyűlés" - hanem egy bizonyos Mayer Julius, császári beszállító alapította. Nem lehetett nehéz innen, Pozsonyból beszállítani, hiszen a császárváros csupán 57 kilométernyire esik. Monarchiás nyomatok a falakon - a WC-hez vezető lépcsőfordulóban maga Lónyay Menyhért figyel - a falon egy Sissi-festmény, a bútorzat is a kort idézi. Zaklatott idegeim elnyugszanak, hogy a monarchikus létbékére gondolok, egy Sissiről elnevezett mandulakrémes tortát tömök magamba és az ablakból az arra poroszkáló szlovák babákat figyelem.
   Azt próbálom felmérni, egy év múlva hogyan helyezem el majd élénk kisgyerekem babakocsiját egy hasonló cukrászdában. Hogy se a terítőt, se a kávét ne rántsa le, a másik széket se rángassa, és útban se legyen. vajon fog-e majd éles hangon kurjongatni? Hogy kurjongatós gyereket szülök-e az még a jövő titka.
   De ekkor már közeledik a vonatindulás. Az intézetből még elvisznek bennünket a vonatállomásra, ahol a maradék szlovák koronán - eléggé el nem ítélhető módon - csokoládét vásárolunk. A Varsóból érkező Poloniára szállunk, Komárom, Győr felé érkezünk haza. Mind a hárman.

Cikk nyomtatása

Küldje el a cikket ismerősének!
 
feladó neve:    
feladó e-mail címe:    
címzett neve:    
címzett e-mail címe:  
 
Születésnapi levél
Taub Jánosnak
Taub sosem fontoskodik, de kemény és játékos. Szolnokon olyan García Marquezt (a Száz év magányt) alkot a színpadon (Törőcsik, Garas, Mertz), hogy meghívják az előadást Bogotába, a szerző kolumbiai fesztiváljára. (Bodor Páltól)
Archívum
Legfrissebb cikkeink
A Hazám-díj Kuratóriumának nyilatkozata

Hajós Trianoni Emléktúra

Az ember tragédiája 2.0

A Békéscsabai Napsugár Bábszínház 2020/2021-es évada

„ Távoli üzenet”

Déri Miklós fotóművész kiállítása

Átadták az első Heller Ágnes-díjat

Hajós Trianoni Emléktúra - START

Darvay Nagy Adrienne - Szín játék

MGP - Coming out

Sajtószemle
Enciklopédia
Webtechnológia
Technológiák, fejlesztési megoldások, referenciák a Terasz.hu - tól