Dátum: 2020. október 21. szerda    Mai névnap(ok): Orsolya


képgaléria kertpont.hu sakk linkajánló
 
Előadóművészet
Irodalmi szekció
Képzőművészet
Társadalom
Könyvsarok
Képgaléria
Ráday utca
Reál
Kiadványok
POSZT
Enciklopédia
CITY BALETT ALAPÍTVÁNY
HARMÓNIA ALAPÍTVÁNY
Terasz Archív
Kortárs Mozgásművészeti Portál
Nemzeti Színház
Bessenyei Ferenc honlapja
PREMIER

Terhesnapló 11.: Unom

   A munkahelyemen hervadozom. A velem szemben lévő íróasztalon egy fekete-fehér foltos kölyökmacska heverészik a legnagyobb nyugalomban, az előbb pisilte le a törpefenyőt, szokása szerint, és ez mindig megnyugtatja. Az az óriási mázlija, hogy nem merészkedik hozzám közelebb, mert istenbizony elmarnám a nyakát, és úgy elhajítanám, hogy hármat bucskázna a levegőben. Igen, azt hiszem egy kicsit ideges vagyok.
   De azért próbálok az emberekhez kedvesen szólni, ez viszi el a legtöbb energiámat. Az időmet rabolják, hülyeségeket kérdeznek, számonkérnek, nem fizetnek, nem szeretnek, nem siratnak... Még a szimpatizánsaimat is valamiféle unottság jellemzi irányomban. Talán megunták, hogy állapotos vagyok? Nálam jobban nem!
   Az imént beslattyogtam a Shell-kút üzletébe, hogy telefonkártyát vegyek. Először a kekszeknél és csokiknál köröztem. Tisztességből a gyümölcsök felé is vetettem egy bágyadt pillantást, de magamban legyintve mégis egy zacskó töltött kekszet emeltem le a polcról. Mindegy. Mindegy. Bánatosan fordultam akkor a sajtótermékek felé. Mindegyiken egy-egy 20-30 éve körüli viruló szépség feszített, karcsúak, barnák, feszes bőrűek, csinosak. Drágáim! Előttetek az élet. Bizonyára arról ábrándoztok, hogy vidám fickándozásaitok után férjhez mentek és gyermeket szültök - mindenki ezt véli a létező boldogságok legnagyobbikának.
   Mekkora tévedés! A létező boldogságok legnagyobbika az evés, én csak tudom, elég a hasamra néznem. És már szorongatom is a kezemben egy csokoládéba mártott vaníliatöltelékkel ellátott ostyát. Ez maradt nekem.
Előtte az élet!
 


   Egy évvel ezelőtt... Egy évvel ezelőtt ruganyos léptekkel fordultam ki a szoláriumból - akkor még lehetett - zsebemben kis üveg körtepálinka - akkor még lehetett - derekam a magam viszonyaihoz képest karcsú - akkor még lehetett - szívemben sokirányú reménykedés - akkor még lehetett. Most lehajtott fejjel, mohón rágódom egy csokiszeleten, derekam hájas, hajam kopott és fénytelen, öltözetem minden csak nem sikkes, jövőm nem rejt titkokat (tehénné hízás, véres szülés, kínkeserves szoptatás, gyerekpásztorkodás és a többi) és hangulatom javításához sem az alkoholhoz, sem a diszkódrogokhoz, sem a barbiturátokhoz nem folyamodhatok.
   Hát így távoztam az üzletből, feneketlen önsajnálatban. Most itt ülök, a macska közben helyet változtatott, máshol heverész. Nem tudom, hová párolgott el ez a dög, de megkeresem, és leverem rajta életem minden keservét, viszlát.

Cikk nyomtatása

Küldje el a cikket ismerősének!
 
feladó neve:    
feladó e-mail címe:    
címzett neve:    
címzett e-mail címe:  
 
Születésnapi levél
Taub Jánosnak
Taub sosem fontoskodik, de kemény és játékos. Szolnokon olyan García Marquezt (a Száz év magányt) alkot a színpadon (Törőcsik, Garas, Mertz), hogy meghívják az előadást Bogotába, a szerző kolumbiai fesztiváljára. (Bodor Páltól)
Archívum
Legfrissebb cikkeink
A Hazám-díj Kuratóriumának nyilatkozata

Hajós Trianoni Emléktúra

Az ember tragédiája 2.0

A Békéscsabai Napsugár Bábszínház 2020/2021-es évada

„ Távoli üzenet”

Déri Miklós fotóművész kiállítása

Átadták az első Heller Ágnes-díjat

Hajós Trianoni Emléktúra - START

Darvay Nagy Adrienne - Szín játék

MGP - Coming out

Sajtószemle
Enciklopédia
Webtechnológia
Technológiák, fejlesztési megoldások, referenciák a Terasz.hu - tól