Dátum: 2020. szeptember 21. hétfő    Mai névnap(ok): Máté, Mirella


képgaléria kertpont.hu sakk linkajánló
 
Előadóművészet
Irodalmi szekció
Képzőművészet
Társadalom
Könyvsarok
Képgaléria
Ráday utca
Reál
Kiadványok
POSZT
Enciklopédia
CITY BALETT ALAPÍTVÁNY
HARMÓNIA ALAPÍTVÁNY
Terasz Archív
Kortárs Mozgásművészeti Portál
Nemzeti Színház
Bessenyei Ferenc honlapja
PREMIER

Ki látott engem? - Ady Endre emlékkiállítás
Az Ady Endre egész életművét átfogó, születésének 125. évfordulójának alkalmából rendezett kiállítás április 30-ig látogatható a Petőfi Irodalmi Múzeumban.
A dokumentumokat, tárgyi emlékeket tematikusan csoportosították: az érmindszenti gyermekkortól kezdve az első újságírói szárnypróbálgatásokon (a Budapesti Naplónál), és a Nyugatban kifejtett munkásságon át a csucsai kastélyban töltött világháborús időszakig minden fontos helyszínről és eseményről képet kapunk.
Korabeli fotográfiák mutatják be életének szereplőit, szüleit, szerelmeit.
Őt magát 14 éves nagykárolyi diákként ismerjük meg egy korai fényképen, és a megsárgult fotográfiákon találkozhatunk a Mihályi Rozália néven ismertté vált Rienzi Mária színésznővel, valamint az Ada- és a Mylitta-versek ihletőivel, aztán az örök menyasszonnyal, Dénes Zsófiával, az örök szerelemmel, Lédával párizsi otthonában és az egyetlen feleséggel, Boncza Bertával.

Diósy Ödönné Brüll Adél (Léda) Ady Endre
 

A Holnap antológia és a Nyugat által 1910-ben, 1912-ben, 1913-ban kiadott verseskötetén kívül találunk kéziratokat, idézeteket prózai műveiből is (Ismeretlen Korvin-kódex margójára, A magyar Pimodán, Félelem és írás).
A szabadkőműves relikviák a Martinovics-féle szabadkőműves páholyt idézik, ahová Adyt 1912-ben vették fel.
A legérdekesebb tárgyak közé tartoznak a Lesznai Anna által készített párna (az ismert költőnő és grafikus tervezte legtöbb kötetének borítóját), Ady zsebóratartója, valamint Rippl-Rónai József találó tusrajza a költőről.
A látnivalókhoz hozzájárul az a 83 éves némafilm felvétel is, amely a nemzet gyászát örökíti meg, az 1919 januári temetésen résztvevő hatalmas tömeget. A hanganyag természetesen mai: Móricz Zsigmond gyászbeszédét Őze Áron tolmácsolja, valamint számtalan Ady-verset is hallhatunk Latinovits Zoltán előadásában.
A kiállítás címe az 1914-ben megjelent verseskötetre utal - "Ki látott engem?" -, amely Ady örök kétkedését és azt a félelmét idézi, hogy nemzete nem érti meg a költészetét. A születése óta eltelt 125 esztendő szerencsére az ellenkezőjét bizonyította.
Vele indult az a hatalmas, többgenerációs költői nemzedék, amely meghatározta a huszadik század magyar irodalmát, és mind a mai napig érezteti hatását.

Kapcsolódó link:
Petőfi Irodalmi Múzeum
[Ézsiás Erzsébet]

Cikk nyomtatása

Küldje el a cikket ismerősének!
 
feladó neve:    
feladó e-mail címe:    
címzett neve:    
címzett e-mail címe:  
 
Születésnapi levél
Taub Jánosnak
Taub sosem fontoskodik, de kemény és játékos. Szolnokon olyan García Marquezt (a Száz év magányt) alkot a színpadon (Törőcsik, Garas, Mertz), hogy meghívják az előadást Bogotába, a szerző kolumbiai fesztiváljára. (Bodor Páltól)
Archívum
Legfrissebb cikkeink
A Hazám-díj Kuratóriumának nyilatkozata

Hajós Trianoni Emléktúra

Az ember tragédiája 2.0

A Békéscsabai Napsugár Bábszínház 2020/2021-es évada

„ Távoli üzenet”

Déri Miklós fotóművész kiállítása

Átadták az első Heller Ágnes-díjat

Hajós Trianoni Emléktúra - START

Darvay Nagy Adrienne - Szín játék

MGP - Coming out

Sajtószemle
Enciklopédia
Webtechnológia
Technológiák, fejlesztési megoldások, referenciák a Terasz.hu - tól