Dátum: 2020. szeptember 20. vasárnap    Mai névnap(ok): Friderika


képgaléria kertpont.hu sakk linkajánló
 
Előadóművészet
Irodalmi szekció
Képzőművészet
Társadalom
Könyvsarok
Képgaléria
Ráday utca
Reál
Kiadványok
POSZT
Enciklopédia
CITY BALETT ALAPÍTVÁNY
HARMÓNIA ALAPÍTVÁNY
Terasz Archív
Kortárs Mozgásművészeti Portál
Nemzeti Színház
Bessenyei Ferenc honlapja
PREMIER

A Petőfi szoborra is úgy tekintsünk, mint egy műalkotásra
A Magyar Tudományos Akadémia Művészettörténeti Kutatóintézete és a Corvina Kiadó bemutatta a Magyar Művészet 1800-tól napjainkig című kötetet. A művet Radnóti Sándor esztéta méltatta stílusosan a Magyar Nemzeti Galéria előadótermében.
A Magyar Művészet 1800-tól napjainkig tulajdonképpen folytatása annak a kötetnek, amely néhány éve jelent meg, és a kezdetektől 1800-ig tárgyalja a hazai művészetet.

Beke László, Gábor Eszter, Prakfalvi Endre, Sisa József és Szabó Júlia a kötet szerzői, akik alapos munkát végeztek.
Radnóti Sándor nem udvariaskodó, inkább gondolatébresztő méltatásában arról szólt, hogy újra és újra meg kell írni a művészetek történetét. Ugyanakkor arra hívta fel a hallgatóság figyelmét, hogy bármennyire is abszurditás, de egy ilyen nagy munka megírásánál „zárójelbe” kell tenni a személyi ízlést.
A magyar művészettörténet megírásakor két veszély fenyegette az írókat, művészettörténészeket: az egyik, hogy úgy írnak a hazai művészetről, hogy közben nem tekintenek a társadalmi eseményekre. A másik veszély, amikor csak a hazai alkotókra figyelve úgy írnak jelentős művészekről és irányzatokról, mintha Magyarországon kívül élet nem létezne.

Mi legyen a rendező elv egy ilyen művészettörténetben? – tette fel a kérdést Radnóti Sándor. Vagy a nagy művészegyéniségek, vagy a stílustörténet felé billen a mérleg serpenyője. Az esztéta személyes példát hozott fel: azokban a napokban, amikor a kötetet áttanulmányozta, nem úgy közlekedett a városban, nem úgy nézett a épületekre, szobrokra, mint a városnak egy-egy darabjára, hanem mint műalkotásokra.
A Petőfi-szobrot úgy szoktuk meg, mint a Belvároshoz kötődő politikai események egyik jellegzetes színfoltját, s csak ritkán tekintünk rá mint műalkotásra.

A szerzők közül Beke László a Terasznak elmondta: legjobban annak örülnének a szerzők, ha szakmai vita kiváltói lehetnének. Ebben a kötetben csak fekete-fehér illusztrációk jelentek meg, ugyanis nagyon sok európai művészettörténész színes reprodukciót el sem fogad vizsgálódása tárgyául.
A kompjutertechnika korában bármennyire is fejlett a színes nyomdatechnika, a színes reprodukciók sokszor félrevezethetik a kutatókat.
Ez a kötet is bizonyítja: a magyar művészet páratlanul gazdag. Remekművek alapján, megismerkedhetünk az évszázadok kultúrájával, s olyan alkotókkal, akik döntő hatást gyakoroltak az európai fejlődésre. A kötet gerincét a tudományos igénnyel megírt tanulmányok adják, melyeket jól egészítenek ki a gondosan válogatott képek.

Kapcsolódó link:
Corvina Kiadó
[Deák Attila]

Cikk nyomtatása

Küldje el a cikket ismerősének!
 
feladó neve:    
feladó e-mail címe:    
címzett neve:    
címzett e-mail címe:  
 
Születésnapi levél
Taub Jánosnak
Taub sosem fontoskodik, de kemény és játékos. Szolnokon olyan García Marquezt (a Száz év magányt) alkot a színpadon (Törőcsik, Garas, Mertz), hogy meghívják az előadást Bogotába, a szerző kolumbiai fesztiváljára. (Bodor Páltól)
Archívum
Legfrissebb cikkeink
A Hazám-díj Kuratóriumának nyilatkozata

Hajós Trianoni Emléktúra

Az ember tragédiája 2.0

A Békéscsabai Napsugár Bábszínház 2020/2021-es évada

„ Távoli üzenet”

Déri Miklós fotóművész kiállítása

Átadták az első Heller Ágnes-díjat

Hajós Trianoni Emléktúra - START

Darvay Nagy Adrienne - Szín játék

MGP - Coming out

Sajtószemle
Enciklopédia
Webtechnológia
Technológiák, fejlesztési megoldások, referenciák a Terasz.hu - tól