Dátum: 2020. szeptember 21. hétfő    Mai névnap(ok): Máté, Mirella


képgaléria kertpont.hu sakk linkajánló
 
Előadóművészet
Irodalmi szekció
Képzőművészet
Társadalom
Könyvsarok
Képgaléria
Ráday utca
Reál
Kiadványok
POSZT
Enciklopédia
CITY BALETT ALAPÍTVÁNY
HARMÓNIA ALAPÍTVÁNY
Terasz Archív
Kortárs Mozgásművészeti Portál
Nemzeti Színház
Bessenyei Ferenc honlapja
PREMIER

Szatmári Gizella: Fény és árnyék – Zala György pályája és művészete
A Zsolnay Örökségkezelő Nonprofit Kft. és a VITRIN Kiadó tisztelettel meghívja önöket Szatmári Gizella : FÉNY ÉS ÁRNYÉK – ZALA GYÖRGY PÁLYÁJA ÉS MŰVÉSZETE című kötet bemutatójára a Pécsi Galériába (Széchenyi tér) 2014.november 21-én, 17 órára. A szerzővel beszélget: Péntek Imre művészeti író. Vendége: Bence Lajos költő Lendváról és Horváth M. Zoltán képzőművész, a kötet grafikai tervezője.
Zala György (eredeti családneve: Mayer) szobrászművész, (Alsólendva, 1858. április 16. – Budapest, 1937. július 31.)

Az értékőrzés és hagyományápolás számos megjelenése között a kultúra, benne a tudomány, a művészet, az irodalom és a zene valamint a politika óriásai, géniuszai munkásságának, értékes életművének kiemelt ünnepi méltatása a nemzetközi gyakorlathoz hasonlóan itthon is meghonosodott. A gazdag magyar szellemi örökség bővelkedik megkülönböztetett figyelemre érdemes személyiségekben, nagy hatású teljesítményekben, melyre jó példa Zala György életműve.

 
Zala György művészetét bravúros mesterségbeli tudás, barokkos formavilág, mozgalmasság, pátosz és festőiség jellemez. Ő az egyik legjelentősebb magyar művész, akinek művészete összehozza az egykori Magyarország határain belül élőket. Úgy gondolkodtat el, hogy a szemlélődő nem maradhat közömbös s mindemellett jó érzéssel fogadja be a művész gondolatait.
A 2008-as évben Lendva - Zalaegerszeg - Pécs - Arad által patronált emlékkiállítás-sorozattal tisztelegtünk e szellemiség előtt , bemutattuk azt az örökséget , mely kiemelte kortársai közül , biztosítva mindenkinek az elmélyülés vagy akár a meglévő tudás frissítésének lehetőségét is ,miközben a látvány sem volt mellékes. Zala György és kortársai ismertették meg alkotásaik nyomán a magyar művészetet Európával, s az ő érdemük, hogy nemcsak egy-egy név, de az egész magyarság művészete kapott rangot és méltó helyet a nyugat képzőművészeti életében. Ez az Európai hódítás Zala Györgynek s kitűnő kortársainak soha el nem múló érdeme.

 
Zala György a XIX-XX. század fordulója hivatalos művészetének , azon belül is a szobrászművészetnek egyik olyan jeles képviselője, aki innen a Dunántúlról indulva hódította meg a világot. Fontos nekünk itt Pécsett azért is, mert Zala György épületdíszítő, murális munkái közül a pécsi székesegyház altemplomának faragott kőemlékeinek stílusos helyreállítása, rekonstrukciója emelkedik ki a közterekre állított, nagyközönségnek szánt történelmi emlékművek sorából.

 
A pécsi székesegyházat, Magyarország középkori legértékesebb műemlékeinek egyikét a millenniumi ünnepségekre akarta az egyház stílszerűen helyreállítani. Forster Gyula miniszteri tanácsos járt közbe a püspöknél, hogy a székesegyház művészi munkáinak elkészítése magyar szobrászok és festők bevonásával valósuljon meg, mint Székely Bertalan, Lotz Károly, Zala György és Stróbl Alajos.1891. június 22-én szentelhették fel a helyreállítást követően. Az ifjú Zala mintegy négyszázhatvan románkori figurát állított helyre, zömmel mintázott újra.

Kiemelkedő munkásságából ma, a Püspöki Palota bejáratánál, egy a közönségtől elzárt, sajnos rosszul megvilágított folyosóján látható Mária és Magdolna gyönyörű, a klasszikusokra utaló szobor-együttese, mellyel óriási sikert aratott és arat a mai napig. A témát egészen új felfogásban ábrázoló Mária és Magdolna című szoborcsoportja általános feltűnést keltett anno a müncheni képzőművészeti akadémia kiállításán.

 
Első nevezetes munkáját, a Mária és Magdolna című márványszobrot (1884), követően az Aradi vértanúk Huszár Adolf által abbahagyott szobrát fejezte be (1889), majd az emlékszobrok hosszú sora követett. Budapesten a Honvédszobor, 1889 – 1893; Andrássy Gyula lovas szobra, a hat más szobrásszal kivitelezett Millenniumi emlékmű, 1894 – 1929, Erzsébet királyné, 1932; az Orbán Antallal közösen készített lebontott Tisza István-szobor. 1934; Szegeden a Deák Ferenc-szobor. Portrékat (Ligeti Antal mellszobra, 1887; női portrék), reprezentatív arcképeket (I. Ferenc József, Deák Ferenc stb.) és síremlékeket (Csukássy József, 1893) is alkotott. A neobarokk emlékműszobrászat legjelentősebb mestere, a hazai és egyetemes művészettörténet kihagyhatatlan nagysága.

[gamus]

Cikk nyomtatása

Küldje el a cikket ismerősének!
 
feladó neve:    
feladó e-mail címe:    
címzett neve:    
címzett e-mail címe:  
 
Születésnapi levél
Taub Jánosnak
Taub sosem fontoskodik, de kemény és játékos. Szolnokon olyan García Marquezt (a Száz év magányt) alkot a színpadon (Törőcsik, Garas, Mertz), hogy meghívják az előadást Bogotába, a szerző kolumbiai fesztiváljára. (Bodor Páltól)
Archívum
Legfrissebb cikkeink
A Hazám-díj Kuratóriumának nyilatkozata

Hajós Trianoni Emléktúra

Az ember tragédiája 2.0

A Békéscsabai Napsugár Bábszínház 2020/2021-es évada

„ Távoli üzenet”

Déri Miklós fotóművész kiállítása

Átadták az első Heller Ágnes-díjat

Hajós Trianoni Emléktúra - START

Darvay Nagy Adrienne - Szín játék

MGP - Coming out

Sajtószemle
Enciklopédia
Webtechnológia
Technológiák, fejlesztési megoldások, referenciák a Terasz.hu - tól