Dátum: 2020. november 24. kedd    Mai névnap(ok): Emma


képgaléria kertpont.hu sakk linkajánló
 
Előadóművészet
Irodalmi szekció
Képzőművészet
Társadalom
Könyvsarok
Képgaléria
Ráday utca
Reál
Kiadványok
POSZT
Enciklopédia
CITY BALETT ALAPÍTVÁNY
HARMÓNIA ALAPÍTVÁNY
Terasz Archív
Kortárs Mozgásművészeti Portál
Nemzeti Színház
Bessenyei Ferenc honlapja
PREMIER

Magyar színész-író ősbemutatója készül
Kulcsár Lajos (fotó) Zserbótangó című színdarabjának ősbemutatójára készül Békéscsabán a Jókai Színház. A három szereplős – Fodor Zsóka, Medgyessi Mária, Nagy Erika – művet Seregi Zoltán rendezi. Interjú a színész-író szerzővel.
- Minek tekinti önmagát? Pantomimművésznek, musicalszínésznek, prózai színésznek, esetleg táncosnak, koreográfusnak?

- Amennyiben egyetlen szóban kellene összefoglalnom eddigi alkotói tevékenységemet, akkor előadóművésznek. Az elmúlt 35 évben szinte minden ágát, műfaját kipróbáltam ennek a szakmának, hiszen voltam pantomimes, táncos, prózai színész, zenés színész, koreográfus. 1977-ben - érettségi után - a Köllő Miklós által vezetett Dominó Táncszínházhoz szerződtem, ahol elvégeztem a Mozgásszínház Stúdiót, és hivatásos pantomimművész és táncosként dolgoztam. Nagyobb sikereket a „Don Quijote” című táncdráma főszerepében, „Az öreg halász és a tenger”, valamint az 1979-es Bonni Mozgásszínház Fesztiválon különdíjat nyert „Gogol-panoptikum” című mimodrámákban értem el. 1979 és 1980 nyarán - sikeres válogatás után - bekerültem az akkor megalakuló Rock Színház „Evita” majd „Sztárcsinálók” című produkciójába. 1980 őszén felvételt nyertem a Budapesti Nemzeti Színház - Bodnár Sándor színészpedagógus által vezetett - Nemzeti Stúdióba.

- A pályája során sok helyen megfordult.

- Szerencsémre fiatalon vidékre kerültem, ahol meg lehetett tanulni a szakmát. 1981-ben a Szegedi Nemzeti Színházhoz szerződtem. 1982 őszétől a Zalaegerszegi Állandó Színház megalapításának izgalmas csapatmunkájába hívtak meg. Ez a munka sok hazai és nemzetközi sikert hozott mindannyiunk számára. (Budapesti Színházi Találkozón „Whiting: Ördögök” című színművében „Rischelieu bíboros”, az Arezzói Színházi Fesztiválon fődíjat nyert „Csodálatos Mandarin” című táncdrámában az „Öreg Gavallér”), olykor az élet visszaszólít ezekre a helyekre. 1983-ban kezdtem meg tanulmányaimat a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. 1985-ben szakmai gyakorlatra a Fővárosi Operettszínházhoz kerültem, ahol a főiskolai vizsgaszerepeim után (Pl. Ének az esőben - Don Lockwood) állandó szerződést ajánlottak. Közben a színház készséges egyeztetése révén fő és nagy szerepek sorát játszhattam el vendégként a Békéscsabai Jókai Színháznál. (Chicago - Billy Flinn, Az operaház Fantomja - Intendáns, Dr.Herz - Dr.Herz, Csókos Asszony - Dorozsmay, Hamlet - Claudius…) 1986-88 között a Teleki Blanka Gimnáziumban Komé-Diákok néven működő színjátszó csoportot vezettem. Ugyanott főiskolai felvételi előkészítő kurzust tartottam. (Növendékeim közül nyert felvételt Nyári Zoltán tenorista, és Rajkai Zoltán a Katona József Színház tagja.)

A csárdáskirálynőben - középen Kulcsár Lajos
 
- Tehát a Jókai Színházzal nem ez az első munkakapcsolata.

- A társulat tagjaként 1989-1991 között két csodálatos évadot töltöttem el a Teátrumnál. 2010-ben pedig a "Csárdáskirálynő" című nagyoperett egyik szerepére hívott meg vendégként Fekete Péter igazgató úr és Seregi Zoltán főrendező.

- Erre a sikerszériára még ma is sokan szívesen emlékeznek.

- Én is. Kár, hogy olyan világot élünk, amelyben egy ilyen nagysikerű előadássorozatért a legolvasottabb országos újságokban nem jár címlap, ellentétben egy valóság-showban nyújtott "feledhetetlen" erotikus jelenetért…

- Most egy eddigiektől teljesen különböző, új minőségben vesz részt a következő bemutató színre vitelében.

- Valóban. Persze ennek előzménye van. Fodor Zsóka művésznővel együtt dolgoztunk vendégként abban a bizonyos Csárdáskirálynő előadásban. Közös munkánk során nagyon jó, baráti kapcsolat alakult ki köztünk. A dolog ott tart, hogy már családtagnak számít nálunk; gyermekeim is nagyon megkedvelték, amolyan szeretetreméltó pót-nagyinak tekintik. Gyakran meglátogat minket, és az elmúlt két nyáron néhány nagyszerű hetet együtt is vakációztunk a Balatonnál. A most bemutatásra kerülő "Zserbótangó" című tragikomédiámnak ő az ihlető múzsája, hiszen az ő alapötletéből született, és személyesen neki írtam.

- Ön szerint, a színház vezetősége miért döntött úgy, hogy műsorra tűzi a "Zserbótangó"-t?

- Mert olyan témát dolgoz fel, amely nagy érdeklődésre tarthat számot: színházról beszélünk a színházban. A közönséget mindig érdeklik a kulisszatitkok, de főleg a színészek magánéleti háttere. Ebben a darabban nem bulvárszinten ismerhetnek meg két színésznőt, hanem sorsuk realisztikus lelki mélységeit megjelenítve. A másik fontos érv a bemutatás mellett, hogy rendelkezésre áll három olyan nagyszerű színésznő, akiknek személye és tehetsége eleve garancia a sikerre: Fodor Zsóka – rendkívül népszerű Békéscsabán -, Medgyessi Mária, és Nagy Erika művésznők. Mindhármuknak nagy tisztelője vagyok; személyes baráti és munkatársi kapcsolat fűz hozzájuk.
Seregi Zoltánnal, az előadás rendezőjével való ismeretségem pedig már édesapjának, Seregi Lászlónak, a Budapesti Operettszínház egykori főrendezőjének idejére nyúlik vissza, aki főiskolai tanárom, mentorom, később munkaadóm volt.

Medgyessi Mária - Seregi Zoltán - Fodor Zsóka - Kulcsár Lajos - Nagy Erika az olvasópróbán a Gerbeaud-ban
 
- Elmondaná röviden a darab tartalmát?

- Az előadás két idősödő, pályájáról már "letért" színésznő történetét állítja középpontjába, akik átmenetileg közös albérletbe kényszerülnek. Együttlakásuk hamarosan ironikusan humoros helyzetek, nosztalgikus visszaemlékezések és tragikomikus sorsfordulatok kavargó forgatagává válik. Kamilla sikeres komikaként dolgozta végig az életét vidéki színházaknál. Klári, vidéki "száműzetésből" Pestre felkerült tragika. Az egymással, és egymás múltjával vetélkedő, a magánéletükben is folyton szerepet játszó nyugdíjas színésznők hirtelen egy újabb szereplővel, új lakótárssal kerülnek "társbérletbe", akit Halálnak hívnak. A történet során a szereplők a könnyed, szórakoztató hangvételtől eljutnak a sors nagy kérdéseinek felvetéséig; szerelemről, életről, halálról, és hitről.

- A hit meghatározó az Ön életében ?

- Számomra van egy megváltoztathatatlan fontossági sorrend. Isten és a Család az első; és az, amit ezek együttese alkot: a Haza! A szakma és minden más csak ezután jöhet. A gyermekeinket is hitben, a tradicionális értékek mentén neveltük fel, bár nem vagyunk tagjai egyik vallási közösségnek sem. Nem szeretem, ha valaki csak akkor vallásos, amikor nyerni szeretne a lottón, vagy zuhan a repülőgépe.

- Melyik az a színházi létforma, amelyben a legjobban érzi magát, amelyre igazából vágyik?

- Mindig az új kihívásokat szerettem, és arra vágytam, amit addig még nem csináltam. Eredeti kérdésére visszatérve, hogy akkor mi is lennék én? Azt hiszem, Kulcsár Lajos, a színházszerető és színházcsináló ember. Ha nem tűnik nagyképűnek, amolyan színházi polihisztorrá szeretném képezni magam mindenki örömére és hasznára.

[L.L.]

Cikk nyomtatása

Küldje el a cikket ismerősének!
 
feladó neve:    
feladó e-mail címe:    
címzett neve:    
címzett e-mail címe:  
 
Születésnapi levél
Szakonyi Károlynak
Mindenek előtt: nem szép félrevezetni a világot! A Németh Lajos lehet, hogy nyolcvankilenc éves, de a Szakonyi Karcsiról senki nem hiszi el, hiába csináltatott magának jó pár éve ilyen szép ősz maszkot. (Kadelka Lászlótól)
Archívum
Legfrissebb cikkeink
Szabó András - Torzulás

Hazám-díj 2020

Születésnapi levél - Szakonyi Károlynak

Kétszázharminc éves a magyar nyelvű színjátszás

Ősbemutató Székesfehérváron

A Hazám-díj Kuratóriumának nyilatkozata

Hajós Trianoni Emléktúra

Az ember tragédiája 2.0

A Békéscsabai Napsugár Bábszínház 2020/2021-es évada

„ Távoli üzenet”

Sajtószemle
Enciklopédia
Webtechnológia
Technológiák, fejlesztési megoldások, referenciák a Terasz.hu - tól