Dátum: 2020. november 23. hétfő    Mai névnap(ok): Kelemen


képgaléria kertpont.hu sakk linkajánló
 
Előadóművészet
Irodalmi szekció
Képzőművészet
Társadalom
Könyvsarok
Képgaléria
Ráday utca
Reál
Kiadványok
POSZT
Enciklopédia
CITY BALETT ALAPÍTVÁNY
HARMÓNIA ALAPÍTVÁNY
Terasz Archív
Kortárs Mozgásművészeti Portál
Nemzeti Színház
Bessenyei Ferenc honlapja
PREMIER

Rubold Ödön rendezi Sütő András Advent a Hargitánját
A Békéscsabai Jókai Színház november 29-én bemutatja Sütő András Advent a Hargitán c. darabját. A rendezővel, Rubold Ödönnel - aki játszott a legendássá vált Nemzeti Színház béli előadásban -, beszélgettem a készülő produkcióról.
Miért pont ez a darab a szívügye?

Messzire nyúlik vissza a dolog. Amikor a hetvenes évek vége felé kiadták Sütő András Anyám könnyű álmot ígér c. könyvét, és Magyarországra is átkerült, akkor értelmiségi körökben, akik tudtak az erdélyi helyzetről az komoly érdeklődést és izgalmat váltott ki. Azt elolvastam, és attól kezdve nagyon izgatott Sütő András személye. Ezek után, ’85-ben, amikor már elég kemény volt a Caucescu-diktatúra már nem nagyon engedték át Sütőt, sőt, nem engedték megjelenni a darabjait. Akkor a Nemzeti Színház tagja voltam és két barátommal, Kubik Annával és Funtek Frigyessel elmentünk Sütőhöz Marosvásárhelyre. A Nemzeti Színház az Advent bemutatására készült, Sík Ferenc rendezésében.
Én a darabbal úgy ismerkedtem meg, hogy ültem egy huszonötös égő alatt Sütő András kertjében, – bent nem lehettünk, mert mindent lehallgattak – aki a lámpácska alatt lapozgatta a példányát és mindent elmondott nekünk, ami eszébe jutott a darabról. Végigkövettem a bemutató körüli botrányokat is. Minden előadás egy tűntetés volt és a bemutató után még két évig nem engedték át Sütőt. Jelen voltam több ünnepi előadáson és akkor is, amikor a szerző először láthatta a darabját. Később az élet úgy hozta, hogy Funtek Frigyestől a szerepet Bubik István barátom vette át, tőle meg én. Részt vettem a turnékon, és tapasztaltam mekkora ügy a határon túli magyaroknak ezt az előadást látni. Sütő gondolataival és helytállásával töltődtem fel én is nagyon sokszor.

Honnan jött az ötlet, hogy Ön rendezze meg a művet a Békéscsabai Színházban?

Amikor a fülembe jutott, hogy egy egyesület megcsinálná az Advent a Hargitánt, azt gondoltam, hogy ez az a pillanat, amikor közbe kell lépnem, és felajánlanom erről a darabról és Sütőről való tudásomat. Miután diákjaimnak már sok vizsgaelőadást rendeztem, gondoltam itt a pillanat, amikor kőszínházban, színészekkel megcsinálok egy előadást.

Rubold Ödön az olvasópróbán
 
Milyen a rendező szerepében lenni, színész kollégáival dolgozni?

Jó a kollégákkal dolgozni és nagyon jó érzés, hogy egy nyitott, jól menedzselt és jól működő színházban dolgozhatok. Természetes módon végzi mindenki a feladatát. A kollégákat a színház vezetésével mindenbe beavattuk, mindent tudnak, szerintem ez nekik is jó érzés, hogy tudják milyen ügyben vesznek részt. Szív meg lélek nélkül nem érdemes színházat csinálni, az nagyon fontos, hogy az ember ahol van, szeressék és fontosnak érezze magát, ő is szeressen ott lenni. Ez itt most a Jókai Színházban megvalósult.

Mennyire kapott szabad kezet?

Mindenben én dönthettem, – szereposztás, munkatársak, díszlet, s.t.b. – csak a döntéseimet megkonzultáltam a színház vezetésével, akik áldásukat adták. A jelmeztervező kézdivásárhelyi Kiss Zsuzsi, őt én hoztam, a díszlettervező a sepsiszentgyörgyi Lenkefy Réka, a zeneszerző Gulyás Levente és Szélyes Imrét kivéve a színészek is a csabai színház tagjai.

Mit adhat ma ez a darab a nézőnek? Miben lehet aktuális?

Ezt már Sütő többször leírta, hogy ez a mű nem veszti aktualitását. Örökérvényű dolgokról szól, és több rétege van, mint minden jó darabnak. Van egy politikai vonulata, amely az elnyomásról, a terrorról, a diktatúráról szól. Van benne egy nagyon izgalmas szerelmi szál, és egy nagyon érdekes folklór vonulat is, ami párosul Sütő András vallási és néprajzi ismereteivel. A nyelvezete pedig egy megkonstruált költői nyelv, csak éppen nincs benne rím. Egyfelől örökérvényű dolgokról szól, másfelől többféle diktatúra és elnyomatás létezik, nem csak a Caucescu-féle közvetlen dolog. Vannak ennél rafináltabb elnyomó-szisztémák, amik most már nem csak Romániában, hanem Magyarországon és Európa több országában is működnek. A darabban szereplő nagy romlás, a fenyegető hegy, ami fölöttünk van, amiből bármikor leszakadhat a hó és büntethet bennünket a Fenn való, már nem csak ott van. Mindenhol fenyegetettség és elnyomás van, de rafináltabb módszerekkel, mint a falurombolás, meg a magyar nyelv használatának tiltása.
A másik szimbólum pedig, hogy a nagy romlás az a mi lelkünknek a romlása is. Föl kellene adnunk a kényelmünket, nem kéne megadnunk magunkat a kornak, amiben élünk, mert ez a kor a vágyak kielégítéséről szól. Áldozat, lemondás, a hagyományok, a család szeretete, tisztelete, ezek mind kihalófélben lévő dolgok. Ezek adják mind az aktualitását, meg az, hogy 2013-ban élő alkotók adják bele lelküket, gondolataikat.

[Molnár Berta]

Cikk nyomtatása

Küldje el a cikket ismerősének!
 
feladó neve:    
feladó e-mail címe:    
címzett neve:    
címzett e-mail címe:  
 
Születésnapi levél
Szakonyi Károlynak
Mindenek előtt: nem szép félrevezetni a világot! A Németh Lajos lehet, hogy nyolcvankilenc éves, de a Szakonyi Karcsiról senki nem hiszi el, hiába csináltatott magának jó pár éve ilyen szép ősz maszkot. (Kadelka Lászlótól)
Archívum
Legfrissebb cikkeink
Szabó András - Torzulás

Hazám-díj 2020

Születésnapi levél - Szakonyi Károlynak

Kétszázharminc éves a magyar nyelvű színjátszás

Ősbemutató Székesfehérváron

A Hazám-díj Kuratóriumának nyilatkozata

Hajós Trianoni Emléktúra

Az ember tragédiája 2.0

A Békéscsabai Napsugár Bábszínház 2020/2021-es évada

„ Távoli üzenet”

Sajtószemle
Enciklopédia
Webtechnológia
Technológiák, fejlesztési megoldások, referenciák a Terasz.hu - tól