Dátum: 2019. július 18. csütörtök    Mai névnap(ok): Frigyes, Kámea


képgaléria kertpont.hu sakk linkajánló
 
Előadóművészet
Irodalmi szekció
Képzőművészet
Társadalom
Könyvsarok
Képgaléria
Ráday utca
Reál
Kiadványok
POSZT
Enciklopédia
CITY BALETT ALAPÍTVÁNY
HARMÓNIA ALAPÍTVÁNY
Terasz Archív
Kortárs Mozgásművészeti Portál
Nemzeti Színház
Bessenyei Ferenc honlapja
PREMIER

Iseum 2013
A nyolcvan éves, világszerte ünnepelt Vásáry Tamás születésnapi gálakoncertjére elfogadta a meghívást a világ manapság legkeresettebb tenorja, Ramón Vargas, és utoljára, de nem utolsó sorban: idén jelentősen tágult a támogatók köre. Ez így együtt elég biztatóan hangzott. Az Aidát vezényelte Medveczky Ádám, rendezte Kürthy András, a Jézus Krisztus Szupersztárt Silló Sándor állította színpadra.
 
Szégyen ide, szégyen oda, idén ültem be először a szombathelyi Iseum nézőterére. A hihetetlen magasságokba emelkedő széksorok emelkedett hangulatba repítették – velem együtt – a több mint ezerkétszáz fős közönséget. Izgalmas volt látni a hatalmas acélvázas szerkezet alatt a kezdésre váró, feketébe öltözött zenekart az Aida előtt, miközben valahonnan a színpad felől a kórust hallottuk beénekelni. Káprázatunkból a technikatörténet egyik fontos nevének, Puskás Tivadarnak az említése hozott vissza a földre: így hívják a város polgármesterét is, aki köszönteni jött a közreműködőket és a közönséget az Iseumi Szabadtéri Játékok harmadik szezonjának kezdetén.

 
A játékokat rendező Savaria Szimfonikus Zenekar igazgatója, Mérei Tamás csellóművész azt tartotta fontosnak megemlíteni ezen ünnepélyes pillanat alkalmából, hogy az Aidában a helyi balettiskola növendékei is fellépnek, a Szupersztárban nagy karrier előtt álló fiatalok játsszák a főszerepeket, a nyolcvan éves, nyolc éves kora óta világszerte ünnepelt Vásáry Tamás születésnapi gálakoncertjére elfogadta a meghívást a világ manapság legkeresettebb tenorja, Ramón Vargas, és utoljára, de nem utolsó sorban: idén jelentősen tágult a támogatók köre. Ez így együtt elég biztatóan hangzott.
Bár a világon a harmadik legnagyobb Isis-szentéllyel rendelkezünk Szombathelyen, nem lehetett könnyű beállítani az Aida tömegjeleneteit ebbe a szabadtéri színpadokhoz képest viszonylag kicsi térbe. Szerencsére a rendező nem először találkozott az Aidával, és a díszlettervezővel, Székely Lászlóval sem. Kürthy Andrásról még azt is el tudom képzelni, hogy kedvenc helyszínén, a Gödöllői Királyi Kastély dísztermében is megrendezné az Aidát valahogy, ha nagyon ráijesztenének. A közönség, beleértve a parkban álldogáló, valamint a szomszédos épületből nézelődők seregét is, nagyon élvezte az előadást, olyan apróságokkal szerencsére nem foglalkozott, hogy kihallatszott valahonnan a trombitás gyakorlása előadás közben, hogy Radames valószínűtlenül csili-vili cipője majdnem kiverte az ember szemét, amikor a reflektorok irgalmatlan fénye rá esett, hogy Aida jelmeze előnytelen volt Lukács Gyöngyinek, hogy a balett betétek kicsivel kevesebb, mint egyszerűre sikeredtek. Mielőtt rám sütnék a fanyalgó kritikus rút bélyegét, megjegyzem, hogy ennél több rosszat nem lehet elmondani a monumentális produkcióról.

 
A tömegjelenetek látványosak voltak, a Debreceni Opera Kórusának és a Savaria Szimfonikus Zenekarnak köszönhetően (vezényelt Medveczky Ádám) kifogástalanul érvényesült a kétszáz éve született nagy mester, GiuseppeVerdi csodálatos muzsikája szabadtéren is. (Sajnos a hangtechnikusok nevét nem találtam a színlapon, de köszönet a munkájukért!) A szereposztás igazi meglepetése számomra Amonasro szerepében Alexandru Agache, és hasonló mértékben Dana Liliana Ciuca, aki Amnerist énekelte. Remélhetőleg minél többször és minél több helyen látni és hallani fogjuk őket ezután!
Andrew Lloyd Webber és Tim Rice műve, a Jézus Krisztus Szupersztár a „könnyűműfajon” belül legalább olyan ikonikus alkotás, mint Verdi Aidája az operairodalomban. Ifjúkorom egyik meghatározó élménye a Deep Purple együttes énekesével, Ian Gillannel bakelit lemezre rögzített Jézus Krisztus Szupersztár. Nyilván még sokan emlékeznek a korosztályom tagjai és a még idősebbek közül arra, hogy a sárga díszdobozban megjelent kiadvány szövegkönyvéről a szerzők és a főszereplők fényképei néztek ránk. Őket tartottam akkor a világ legnagyobb embereinek. Köztük volt Tim Rice, akivel egyik magyarországi látogatása alkalmával, a Szupersztár megszületése után négy évtizeddel ülhettem le egy jót beszélgetni. „Amikor összeismerkedtem Webberrel, egyre határozottabban az volt az érzésünk, hogy ennek az időszaknak a rajongott zenéjét, a rockot be kell vinni a színházakba is” – mondta szerényen a legendás darab születéséről Sir Tim Rice.

 
A rendező, Silló Sándor dícséretes ötlete volt, hogy megszületése nyelvén, angolul játszották a darabot. A színpad két oldalán elhelyezett kivetítőn olvasható magyar szövegek mintha még jobban kiemelték, aláhúzták, hangsúlyozták volna a mondanivalót! A ’68-as diáklázadásokról bevágott fotók pedig arra a generációra emlékeztették a közönséget, akiket bedaráltak ugyan, de ők legalább megpróbálták felvenni a harcot a gazságokkal és igazságtalanságokkal teli társadalmakkal szemben. Webberék szerint ilyen lehetett a maga korában Jézus is. És ilyen embereknek tekinthetjük mindazokat, akik karrierjük gátlástalan építése helyett a kis emberek, a kiszolgáltatottak, a szegények, a betegek mellé állnak. Ők Jézushoz hasonlóan mindenkor bukásra vannak ítélve, mert ez a magatartás sérti azoknak az érdekeit, akik csak magukra gondolnak. És ők vannak többen.

 
Elképesztően jó előadás született a mindenkori Jézusok történetéről az Iseumban! Két szereplőt is a Voiceból ismerhet a néző: a fiatal rockzenész, Schrott Péter játssza nagy elődeihez méltóan Jézust, a legnehezebb szerepet, Júdást pedig Schwartz Dávid kelti életre torokszorítóan. A szombathelyi színésznő, Fekete Linda olyan Mária Magdolnát állít elénk, akiről el tudjuk képzelni, hogy egy tiszta férfi, aki fontossá válik számára, alaposan fel tudja dúlni az életét, mert korábbi vétkei miatt iszonyatos lelkiismeretfurdalás gyötri. Miller Zoltán Pilátusa és Szabó Győző Heródese csak hab a tortán. Persze hálás nekik a közönség. A londoni West End koreográfusának, Karen Brucenak a véleménye jutott eszembe a néhány évvel ezelőtt a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon futott Sakk című musicalről: „A csoda, a színházi varázs létrejött, lenyűgöző a magyar táncosok tehetsége, felkészültsége, bámulatos a technikai tudása. A színészek pedig annyi érzelmi töltettel, szenvedéllyel rendelkeznek, amely ehhez az előadáshoz kell. Ha lehetne, befőttesüvegbe tenném a társulatot, és mindenhová magammal vinném!”

 
Vásáry Tamás jól megviccelte a tisztelt rendezőséget! Az Iseumi Szabadtéri Játékok két műsorfüzetet is készített, mert az első lapzártájáig nem állt össze Vásáry Tamás születésnapi gálaműsora. Ám a második kiadvány szóban forgó része sem fedte a valóságot, erről maga az ünnepelt gondoskodott. A nagy elánnal beharangozott Mozart D-dúr zongoraversenyét nem játszotta el, mert, amint közölte a meglepődött közönséggel: „nincsenek is hangok benne itt a szabadtéren. Eljátszom inkább Liszt Don Giovanni Parafrázisát. Ez a világ egyik legnehezebb darabja.” Ez egyébként szerepelt a kiadott műsorban. Aztán, ahogy mondta: „most eljátszok egy olyat, ami kicsit lassabb.” Ez volt Debussy Holdfény című műve. Ez nem szerepelt a műsorban, valamint Liszt Rákóczi indulója sem. Vásáry nyilván megszokta, hogy zongorakoncertjei végén ez utóbbi a bravúr darabja, ez jár a közönségnek. A meglepetéseket kedvelők tobzódhattak, a műsorfüzetet böngésző, hagyományos koncertlátogatók kicsit csalódottak voltak.

 
A koncert szép lett, a Savaria Szimfonikus Zenekar nagyszerűen szólt Vásáry keze alatt. Puccini, Verdi, Rossini, Wagner, Mascagni slágerdarabjait játszották. Mérei Tamás szerencsére nem tudta megállni, hogy ne álljon be csellózni kicsit Massenet Elégiájába Ramón Vargas és Vásáry Tamás mellé. Vargas fantasztikus sikert aratott. A közönség hálás volt azért, hogy a Franciaországból Amerikába tartó művész köszöntötte Szombathelyen régi barátját, Vásáry Tamást. „Mégiscsak érdemes ilyen öregnek lenni” – mondta elérzékenyülten az idős mester, amikor meglátta ünnepi tortáját, egy élethű zongorát a Varázsfuvola partitúrájával. – De hát ez egy műemlék, nem szabad megenni, pedig szeretem az édességet.” Aztán a kitüntetések átadása következett, amellyel kapcsolatban ezt jegyezte meg az ünnepelt:
„Ennyire nem lehet elkényeztetni valakit. Erre nem lehet ráadást adni! Csak köszönetet mondani a kitüntető kitüntetésekért.”

Az utolsó szó Mérei Tamásé volt: „Jövőre veletek ugyanitt a Traviátán!”

[Horváth Gábor Miklós ]

Cikk nyomtatása

Küldje el a cikket ismerősének!
 
feladó neve:    
feladó e-mail címe:    
címzett neve:    
címzett e-mail címe:  
 
Születésnapi levél

Sinkovits Imre, nem lévén más lehetősége, aznap fulladásos halálra ítélte Gertrudist. Az ifjú kellékes, Szász János néven immár világhírű film- és színházrendező.

Ronyecz Mária hetvenöt éve született.

Archívum
Legfrissebb cikkeink
Az idei trieszti Sci+Fi filmfesztiválon minden elképzelhető

Közönség-díjas lett Triesztben a Lajkó – cigány az űrben

Mexikói filmé az Arany Oroszlán

Velence a magyar sikerek városa

A Napszállta is ott lesz Velencében

Újabb magyar filmes-siker

Sztehlo Gábor 110 éve született

Karosi Bálint - Existentia

55 éve ezen a napon

Születésnapi levél – Ronyecz Máriának

Sajtószemle
Enciklopédia
További cikkek a kertpont.hu portálon
A sokarcú fagyöngy
Szerves talajtakarók
A póréhagyma
Agavék
A vizitorma
A csontritkulásról
Webtechnológia
Technológiák, fejlesztési megoldások, referenciák a Terasz.hu - tól
| M?iaaj?lat | Impresszum | Jogi nyilatkozat |
info@terasz.hu