| Koronázási Ünnepi Játékok |
 |
 |
Székesfehérvár, a magyar királyok koronáz óvárosa Magyarországon 1916 óta nem látott ünnepi eseménysorozatra készül. Koronázási Ünnepi Játékok címmel évente megrendezendő ünnepen megidézi az ott koronázott, illetve ott nyugvó királyok alakját. A színház Szikora János vezetésével minden évet egy-egy királynak szentel: a fehérvári Szent István Emlékévhez kapcsolódóan 2013-ban ez Szent István.
|
Szikora János megfogalmazása szerint: „Hagyományt élesztünk újra, és ezzel új hagyományt szeretnénk teremteni. Ezentúl minden évben néhány napra feltámad majd és a fehérvári falak közé költözik a középkor világa, főszerepben egy-egy nagy királyunk alakjával. Reményeink szerint így az emberek emlékezetében lassan felépül majd az a Pantheon, amelyben történelmünk minden sorsfordító nagy alakja elnyeri végre méltó helyét.”
|
|
A maga nemében páratlan ünnepi program ötlete a színház szellemi műhelyében formálódott ki, és híven tükrözi a 2012 augusztusában a Vörösmarty Színház igazgatói székét elnyerő Szikora János és csapatának szándékát: a magyar történelemben szakrális fővárosként és koronázó-városként évszázados hagyományokkal büszkélkedő Székesfehérváron érdemes feleleveníteni a gazdag múltat, és a művészet erejével megidézni a rendkívüli eseményt.
|
|
|
|
| |
|
A Koronázási Ünnepi Játékok fő eseményei közé tartozik a történelmi óriásbábok felvonulása. Szent István, Géza, Sarolt, Gizella, Szent Imre és Asztrik püspök négy és fél méter magas bábjait Somogyi Győző Kossuth-díjas festőművész tervezte, a kiviteli munkálatokban székesfehérvári iskolák tanulói is részt vettek. A bábok nagyszabású hagyományőrző felvonuláson gördülnek végig Székesfehérvár történelmi belvárosán. A történelmi Fő utca házainak falain a Képes Krónika, az Anjou Krónika és a Vásári Kódex festett képeinek segítségével monumentális, mozgó „történelmi képregényként” elevenednek meg Szent István életének eseményei.
|
|
|
|
| |
|
Grandiózus díszletek között, modern fény- és látványtechnikával, Magyarország legnagyobb szabadtéri színpadán, a székesfehérvári Középkori Romkert – Nemzeti Emlékhelyen elevenedik meg István koronázásának szakrális ünnepe.
„A leromboltat építsd fel, a felépítettet őrizd meg.”
A középkori koronázási szertartáskönyvben található sor híven tükrözi alkotói szándékunkat: egy oratóriumba foglalva elevenítjük fel I. István koronázási ünnepét. Több mint száz résztvevő (színészek, táncosok, énekesek, zenészek, civilek) közreműködésével jelenítjük meg a koronázás szertartását azon a helyen, ahol egykor a magyar királyok koronázó-temploma, a Nagyboldogasszony-bazilika állt. Ünnepet ülünk és színházat játszunk, hogy ennek eredményeként a közös emlékezetben lassan felépüljön majd az a Pantheon, amelyben történelmünk minden sorsfordító nagy alakja elnyeri végre méltó helyét.
|
|
|
|
| |
Koronázási szertartásjáték
István
oratórium
Helyszín:
Székesfehérvár, Koronázó tér:
Középkori Romkert – Nemzeti Emlékhely
Időpontok:
augusztus 17. és 18., 21:00
(esőnap: augusztus 19., 21:00)
A szövegkönyvet eredeti források alapján készítette:
Matuz János és Szikora János
Szereplők:
István: Varju Kálmán
Asztrik, koronázó érsek: Tordy Géza Kossuth-díjas, a Nemzet Színésze
Püspökök: Trokán Péter és Lábodi Ádám
Szertartásmester: Mihályi Győző
További közreműködők:
Alba Regia Vegyeskar
Primavera Vegyeskar
Kodály Zoltán Gimnázium Vegyeskara
Karigazgató: Kneifel Imre
Alba Regia Táncegyüttes; koreográfus: Majoros Róbert
Hangfelvételről közreműködik: Alba Regia Szimfonikus Zenekar,
vezényel: Drahos Béla
Zeneszerző: Horváth Károly
Látványtervező: Szendrényi Éva
Jelmeztervező: Kovács Yvette Alida
Rendező: Szikora János
|
|
|
|
Cikk nyomtatása
|
|
|
Taub Jánosnak
Taub sosem fontoskodik, de kemény és játékos. Szolnokon olyan García Marquezt (a Száz év magányt) alkot a színpadon (Törőcsik, Garas, Mertz), hogy meghívják az előadást Bogotába, a szerző kolumbiai fesztiváljára. (Bodor Páltól) |
| Archívum |
|
|
|
|
|
|
Technológiák, fejlesztési megoldások, referenciák a Terasz.hu - tól
|
|
|
| |
