Dátum: 2020. szeptember 20. vasárnap    Mai névnap(ok): Friderika


képgaléria kertpont.hu sakk linkajánló
 
Előadóművészet
Irodalmi szekció
Képzőművészet
Társadalom
Könyvsarok
Képgaléria
Ráday utca
Reál
Kiadványok
POSZT
Enciklopédia
CITY BALETT ALAPÍTVÁNY
HARMÓNIA ALAPÍTVÁNY
Terasz Archív
Kortárs Mozgásművészeti Portál
Nemzeti Színház
Bessenyei Ferenc honlapja
PREMIER

Kovács Lívia keramikus művész kiállítása
„Munkái meggyőzően bizonyítják, hogy az egységes formanyelv és a belső, arányaiban is beszédes harmónia az elmúlt évtizedek előtanulmányainak eredményeire épülve válhatott hitelessé.” Kovács Lívia keramikus művész kiállítása Budapesten a Hollán utcai Lakásgalériában április 18-án nyílt meg. Látogatás bejelentkezéssel. (+36 30 6879521)
Kovács Lívia ahhoz a keramikus generációhoz tartozik, akik hamar felismerték, hogy a technikai civilizáció az ember mesterséges környezetének és a természetnek az egyensúly vesztéséhez vezet. Ha nem tesznek ellene valamit. Ez a generáció volt az, akik a kézművesség, a kézműves technikák felé fordult és beépítette, felhasználta azt munkában. Kovács Lívia mindig keramikusnak készült. Kár is lett volna bármi mással foglalkoznia. Alkalmam volt néhány művésztelepen látni, amikor a keramikusok küzdöttek az alapelemekkel – föld, víz, tűz, levegő – és azt hiszem akkor értettem meg a „teremtés” hétköznapi jelentését. Kevés nagyobb csoda van annál, mint amikor kikerül a kemencéből, a tűzből a tárgy, mert az már nem varázslat – az csoda.
Pozsonyban tanult a Képzőművészeti Gimnáziumban, majd tanulmányait a Magyar Iparművészeti Főiskola kerámia szakán folytatta. Kiváló mesterei voltak (Csekovszky Árpád, Schrammel Imre, Jánossy György). Két évig Kovács Margithoz is járt, tőle tanulta meg „érezni”az agyagot - figurát, alakot formázni. Mert ezekben a nagyméretű samott plasztikákban, virágokban éppúgy benne van a mosoly és a bánat, mint Kovács Margit Pletykálóiban vagy Lívia Madonnáinak szelíd arcán.

 
 
Amikor kezdett a „kísérleti kerámia” idejét éltük, ez technikai-művészi kísérletezéseket jelentett. Lívia számára a közvetlen empirikus tapasztalat újabb és újabb önkifejezési készség és képesség felismerését jelentette. Nem sodorták magukkal az újabb és újabb stílusok és kifejezési formák, bár alkotótelepeken azt is kipróbálta. Kereste azt, amit csak ő csinál, ami kifejezi azt, amit érez, amit gondol a világról – és saját magáról.
Nagyméretű térplasztikái és – a Lakásgalériában műszaki okok miatt nem kiállítható – nagyméretű tálai szellemi tartalmakat hordozó, grafikai erényekkel bíró műtárgyak. Munkái lírai és archaikus élményt adó, szakrális és egyben kortársművészeti alkotások. Az archaikus és a kortárs személyében és művészetében nem ellentétként, hanem e fogalmak szintetizálásaként jelenik meg. A kezéből kikerülő tárgyak a természet formáit képezik és így mindig valami új születik, miközben a tartalmak és a formák módosulnak. Plasztikai megoldásai, grafikai jelrendszere erőt, energiát sugároznak.

 
 
Nagyméretű plasztikái, szobrai nem a samottal történő birkózás közben vagy után, hanem jóval előbb, a gondolataiban születnek meg. Formavilága adott, ahhoz ragaszkodik. Vázlatokat készít, amelyekből sokszor önálló művészi értékű kétdimenziós műtárgy, grafika vagy festmény lesz. Többféle módon, többször közelíti meg azt a témát, ami megérintette. Variációi gazdagítják az életművet, mindegyikben találunk valami mást, valami érdekeset.

 
 
Később nekikezd, hogy hosszú küzdelemben, az agyaggal való folyamatos fizikai együttlét során megszülessenek az itt látható nagyméretű munkák. Egy adott téma éveken át foglalkoztatja, többféle módon, több felől közelíti meg azt, hosszan keresi a számára leginkább megfelelő formát. Világa az organikus szemléletű nagyméretű térplasztikák világa, amelyhez kiváló technikát talált. Alacsony- és magastűzű samottot használ, szereti a kétszer égetett terrakottát, és a raku technikát. Festékei hideg kerámia festékek, vasoxidok, rézoxidok, és mindenféle porfesték. Ezekkel kísérletezik, amelyeket nagyon ismer. Fontos számára az anyagszerűség és a fogalmi megközelítőség.

 
 
Munkái meggyőzően bizonyítják, hogy az egységes formanyelv és a belső, arányaiban is beszédes harmónia az elmúlt évtizedek előtanulmányainak eredményeire épülve válhatott hitelessé. Érzékenysége, ábrázoló tehetsége, a szépség iránti tisztelete lenyűgöző. Szobrai olyan térplasztikák, amelyeket az anyag tökéletes ismeretével, a tűz erejével, az anyag iránti tisztelettel ad ki a kezei közül. Ezért egyetemes értékeket hordoz.
Ritkán állít ki. Akkor jelentkezik kiállításon, amikor új mondanivalója, új anyaga van.

Angyal Mária


Cikk nyomtatása

Küldje el a cikket ismerősének!
 
feladó neve:    
feladó e-mail címe:    
címzett neve:    
címzett e-mail címe:  
 
Születésnapi levél
Taub Jánosnak
Taub sosem fontoskodik, de kemény és játékos. Szolnokon olyan García Marquezt (a Száz év magányt) alkot a színpadon (Törőcsik, Garas, Mertz), hogy meghívják az előadást Bogotába, a szerző kolumbiai fesztiváljára. (Bodor Páltól)
Archívum
Legfrissebb cikkeink
A Hazám-díj Kuratóriumának nyilatkozata

Hajós Trianoni Emléktúra

Az ember tragédiája 2.0

A Békéscsabai Napsugár Bábszínház 2020/2021-es évada

„ Távoli üzenet”

Déri Miklós fotóművész kiállítása

Átadták az első Heller Ágnes-díjat

Hajós Trianoni Emléktúra - START

Darvay Nagy Adrienne - Szín játék

MGP - Coming out

Sajtószemle
Enciklopédia
Webtechnológia
Technológiák, fejlesztési megoldások, referenciák a Terasz.hu - tól