Dátum: 2020. november 28. szombat    Mai névnap(ok): Stefánia


képgaléria kertpont.hu sakk linkajánló
 
Előadóművészet
Irodalmi szekció
Képzőművészet
Társadalom
Könyvsarok
Képgaléria
Ráday utca
Reál
Kiadványok
POSZT
Enciklopédia
CITY BALETT ALAPÍTVÁNY
HARMÓNIA ALAPÍTVÁNY
Terasz Archív
Kortárs Mozgásművészeti Portál
Nemzeti Színház
Bessenyei Ferenc honlapja
PREMIER

Fábri Péter: A Liszt-faktor
... nem volt elképzelésem a játék formájáról. Ekkor jött be a képbe a produkció rendezője, Harsányi Sulyom László, és azt mondta: mi volna, ha úgy viszonyulnánk Liszt életéhez, ahogyan a Picasso kalandjai című film viszonyul Picassóéhoz? Ez mindannyiunknak megtetszett, és – dokumentumjáték helyett - már csak meg kellett írnom a darabot.
Így történt vagy még ígyebbül – a szerző a darabjáról

2010 elején Csonka András, a Müpa vezérigazgatóhelyettese felkért, állítsak össze egy dokumentumjátékot a Liszt-évfordulóra. Amikor – Mácsai János irányítása mellett - beleástam magam a Liszt-szakirodalomba, hamarosan láttam, hogy Liszt élete olyan nagy ívű volt és annyira bővelkedett szélsőségekben, hogy nem az lesz a gondom, hogyan rakok össze ebből valamit, inkább az, hogy mit hagyok el. De nem volt elképzelésem a játék formájáról. Ekkor jött be a képbe a produkció rendezője, Harsányi Sulyom László, és azt mondta: mi volna, ha úgy viszonyulnánk Liszt életéhez, ahogyan a Picasso kalandjai című film viszonyul Picassóéhoz? Ez mindannyiunknak megtetszett, és – dokumentumjáték helyett - már csak meg kellett írnom a darabot.

Ez könnyű is volt és nehéz is. Könnyű volt megírni, mert ami ebben a darabban abszurd, az dokumentumokon alapul – és Liszt életéről szerencsére töménytelenül sok dokumentum maradt fenn. Alan Walker pedig, a kiváló zenetörténész, nagyszerű, közel kétezer oldalas műben szembesítette a legendát a valósággal. Ami ebben a darabban majdnem hihetetlen: a párizsi jelenet az utcaseprővel, aki Liszt kezében felejti a seprűjét; Liszt ügyetlenkedése a bécsi forradalomban; a Beethoven-szobor felavatásának komédiája, amikor a meghívott előkelőségek szobrot adományozó Liszttel együtt a lehető legkínosabb helyzetbe kerülnek; a jelenet, amikor Rossini Liszt haját húzza, hogy nem paróka-e; Olga Janina, aki szó szerint üldözi a szerelmével (és egy pisztollyal) Lisztet; a szintén szó szerint az oltár előtt meghiúsuló esküvő Carolyne-nal és a magyar országgyűlés kínos vitája Liszt holttestének hazaszállításáról: mind így történt. Na jó, néha egy kicsit túloztunk, de nem jobban, mint a 19. századi, Liszt zsenialitását az eszményítő képeknél sokszor jobban tükröző Liszt-karikatúrák. A Wagner-jelenetek dialógjának szövegét Wagner és Liszt levelezéséből loptam, de az igazi Wagner még a színpadinál is önzőbb volt, egy igazi elviselhetetlen alak, virtigli – zseniális - szörnyeteg; a fiatal Brahms pedig valóban elaludt Liszt tanítványainak körében, amikor Liszt eljátszotta neki a h-moll szonátát. Könnyű volt megírni ezt a darabot, mert tudjuk, hogy az egész Európát hatalmába ejtő Lisztománia rajzfilmrendezőknek való jelenetek sorát produkálta. Liszt persze nem véletlenül volt annyira népszerű, hiszen különleges jelenség volt. Elpattantak a keze alatt a zongorahúrok. Koncertjein két-három zongora állt a pódiumon, és a koncert végén zongorahullák hevertek szanaszét. Volt, hogy saját maga tolt be a színpadra még egyet, amikor a többi már kiadta a lelkét. Az elpattant húrokból aztán a Lisztománia éveiben a nők karkötőt csináltattak maguknak, de olyan nő is volt, aki Liszt eldobott szivarcsikkjét foglaltatta medaillonba. Egykori barátja, Heine, aki zseniális volt, de a dícsérő kritikáiért megzsarolta muzsikus ismerőseit, a neki fizetni nem hajlandó Lisztet zongorahuszárnak keresztelte el és még a magyar forradalom bukására írt szép versében is Liszt díszkardján gúnyolódik, 1849-ben. Mások, igen találóan, zongorakentaurnak nevezték.

 
Liszt Európa uralkodóinak köreiben forgott, de a cigánytáborokban is otthonosan érezte magát. A magyar nemesektől kapott – és Heine által kigúnyolt - díszkardjáért lelkesedett, nagystílű társasági életet élt, fellépésein kitüntetések és rendjelek lógtak a nyakában, de egész életében jótékonykodott és meghökkentő puritán szokásai voltak. Harminchat éves korában felhagyott a koncertezéssel, a jövő zenéjének (ő nevezte így: Zukunftmusik) szentelte minden idejét és csak karmesterként lépett színpadra – végül ő lett Liszt abbé. (“Abbénak álcázott Mefisztó – így végzi hát Don Juan!” – mondta róla egy ismerőse.) Sosem írt önéletrajzot. „Éppen elég volt leélni egy ilyen életet, mint az enyém” – írta egy levelében.

Ez az életrajzi szkeccsekből álló játék Liszt életének szélsőségeit mutatja be. Lisztét, aki mint egy hurrikán, söpört végig a 19. századon, Doborjántól Párizson át Isztambulig és Londonig, III. Napóleontól IX. Piusig, és főleg: Beethoventől Debussyig.

Könnyű volt tehát megírni egy ilyen darabot, hiszen volt anyagunk elég. De nehéz is volt. Mert ugyan Liszt mindenütt itt van velünk, a Zeneakadémián, a róla elnevezett téren és repülőtéren, a koncerteken, mégis kevesen tudják, micsoda nagy formátumú, nagyvonalú, jövőbe látó, egyszerre legalább három életet élő ember volt. Úgy akartunk szórakoztatni, hogy erről a nagyságról egy pillanatig se feledkezzünk el.
Remélem, sikerült.

Fábri Péter

 
Határőr: Maga nem is magyar.
Liszt: Ezt én jobban tudom.
Határőr: Na majd mindjárt meglátjuk! Ingujjat föltekerni! Kötelező vérvétel. Úgy. Na lássuk. Hiszen maga francia!
Liszt: Honnan veszi?
Határőr: Idenézzen! Látja ezt? Ez a maga vére. Piros, fehér, kék.
Liszt: De az ott zöld, kérem!
Határőr: Ha nagyon jóindulatú vagyok, türkizkék.
Liszt: De ez csak azért van, mert sokáig éltem Franciaországban!

LISZT! MINDEN TEKINTETBEN.
FÁBRI PÉTER: A LISZT-FAKTOR
RENDEZŐ: HARSÁNYI SULYOM LÁSZLÓ

2011. október 13 és14.
Fesztivál Színház

Színpadi etűdök egy részben
Liszt Ferenc: Széles László
Közreműködik a HOPPart társulat: Baksa Imre, Barabás Richárd, Herczeg Tamás, Kiss Diána Magdolna, Rusznák András, Szilágyi Katalin valamint Hekler Melinda (eh) és Nagyhegyesi Zoltán (eh) Írta: Fábri Péter (Alan Walker Liszt-életrajza és Harsányi Sulyom László ötlete alapján)
Dramaturg: Baráthy György
Zenei szakértő: Mácsai János
Zenei vezető: Lázár Zsigmond
Díszlet, jelmez: Zeke Edit
A rendező munkatársa: Kálmán Eszter
Rendező: Harsányi Sulyom László


Cikk nyomtatása

Küldje el a cikket ismerősének!
 
feladó neve:    
feladó e-mail címe:    
címzett neve:    
címzett e-mail címe:  
 
Születésnapi levél
Szakonyi Károlynak
Mindenek előtt: nem szép félrevezetni a világot! A Németh Lajos lehet, hogy nyolcvankilenc éves, de a Szakonyi Karcsiról senki nem hiszi el, hiába csináltatott magának jó pár éve ilyen szép ősz maszkot. (Kadelka Lászlótól)
Archívum
Legfrissebb cikkeink
Marton Mária - Ki hitte volna

Szabó András - Torzulás

Hazám-díj 2020

Születésnapi levél - Szakonyi Károlynak

Kétszázharminc éves a magyar nyelvű színjátszás

Ősbemutató Székesfehérváron

A Hazám-díj Kuratóriumának nyilatkozata

Hajós Trianoni Emléktúra

Az ember tragédiája 2.0

A Békéscsabai Napsugár Bábszínház 2020/2021-es évada

Sajtószemle
Enciklopédia
Webtechnológia
Technológiák, fejlesztési megoldások, referenciák a Terasz.hu - tól