Dátum: 2019. december 6. péntek    Mai névnap(ok): Miklós


képgaléria kertpont.hu sakk linkajánló
 
Előadóművészet
Irodalmi szekció
Képzőművészet
Társadalom
Könyvsarok
Képgaléria
Ráday utca
Reál
Kiadványok
POSZT
Enciklopédia
CITY BALETT ALAPÍTVÁNY
HARMÓNIA ALAPÍTVÁNY
Terasz Archív
Kortárs Mozgásművészeti Portál
Nemzeti Színház
Bessenyei Ferenc honlapja
PREMIER

Az itt a kérdés…
A Móricz Zsigmond Színház idei évadának első bemutatója, a Tirpákia Tündérkert. A mű egyik szerzője, Onder Csaba elmondta: a színház direktorának, Tasnádi Csabának támadt az az ötlete, hogy – mivel a nyíregyházi teátrum éppen harminc esztendeje rendelkezik önálló társulattal – szülessék egy új színjáték.
Kiűzettem a paradicsomból.
Legalábbis ideiglenesen: tegnap nem volt szabad fotózni.
A Romantikus komédiáról egyáltalán nem készíthettem felvételt, a Frankie és Johnnyról pedig csak a karzatról lett volna lehetőségem. Onnan nem igazán jó a perspektíva, így tegnap „csak” szemlélődtem.

Délután a Kossuth téren kolléganőmmel randevúztam: megkért arra, hogy konzultáljunk az egyik német professzor nemsokára Nyíregyházán megrendezendő fotókiállításának képanyagáról. Amíg elemezgettük az egyébként igen érdekes fekete-fehér nyomatokat, az arra járók nagy örömére gyülekezni kezdtek az artisták, az énekesek, a rajzolók, a pantomimesek, a zsonglőrök. Megjelentek a fáradhatatlan, bár már kissé elcsigázott élőszobrok. A szemközti padon édesdeden hortyogó hajléktalan is fölneszelt: rosszallóan fölnyalábolta cókmókját, s elindult nyugalmasabb zugot keresni.
Fél ötkor fotós barátommal böngésztük egy kicsit a Nikon D300 menüjét, ugyanis még a szombaton Mucsi Zoltánról és Scherer Péterről ezzel a géppel exponált képek feltűnően erőtlenek. Mi lehet a magyarázat? Nem oldottuk meg a problémát, viszont nyilvánvaló, a hiba nem Mucsiban volt.
Öttől a Megyei Könyvtár harmadik emeleti, Aleszja Popova lírai fényképeinek is otthont adó termében pezsdült meg a helyi irodalmi élet. A Móricz Zsigmond Színház idei évadának első bemutatója, a Tirpákia Tündérkert írói alkotói beszéltek a készülő előadásról. Gerliczki András illetve Galambos Sándor precíz bevezetője után megszólalt maga Mari néni, aki a darab narrátora lesz. A nemes hölgyet Pregitzer Fruzsina ihletett tolmácsolásában hallhattuk. A mű egyik szerzője, Onder Csaba elmondta: a színház direktorának, Tasnádi Csabának támadt az az ötlete, hogy – mivel a nyíregyházi teátrum éppen harminc esztendeje rendelkezik önálló társulattal – szülessék egy új színjáték. Mégpedig olyan, amely helyi alapanyagra épül, van eleje, közepe és vége, valamint jól játszható. Így „került képbe” a SZIRT, a Szabolcsi Írók Társasága. Antal Balázs és maga Onder Csaba vállalta a játék megírását. A korábban sokáig a Szindbád nyomoz Tirpákiában munkacímet viselő komédia természetesen sokat köszönhet Krúdy Gyulának, akit például 1924-ben, harminc éves írói jubileuma alkalmából meghívtak Nyíregyházára, s aki ez előtt és ezután is sokat publikált szülővárosáról. A készülő zenés mű rendezője, Lendvai Zoltán és egyik szereplője, Petneházy Attila részvételével megrendezett, premier előtti darabbemutatón nemcsak arról szerezhettek ismereteket a jelenlévők, hogy eleink mennyi dolgoztak azért, legyen önálló színházuk, s nemcsak azt tudhatták meg, hogy a neves építész, Alpár Ignác eredetileg Fiume számára tervezte az épületet, ezért benne évtizedekig megoldatlan volt a fűtés, hanem arról is értesülhettek, mit jelent a tirpákság, s miért lett a darabbeli Nyíregyháza tündérkert. A találkozó moderátora, Gerliczki András szerint a kultúrtörténeti összefüggések közé, az 1920-as évek elejére helyezett komédiában nagy szerepet kap az ironikusan kezelt legendaképző játékosság, a mese, a személyiségmítoszok sokasága. A história persze a színház körül forog majd, s bűnügyi szál is kapcsolódik bele. De hogy miképpen is nyomoz Szindbád Tirpákiában? Az majd kiderül az ősbemutatón!

Tűzzsonglőrök (Fotó: Karádi Nóra)
 
A könyvtárból az esti előadásra siettem: a Kossuth téren a Phémius Együttes, majd a Vikár Sándor Zeneiskola gitárzenekara muzsikált éppen.
Héttől a nagyszínpadon a Thália Bálint András ízléses rendezésében mutatta be Bernard Slade művét, a Romantikus komédiát. Az amerikai szerző most látott, csipetnyi erotikát tartalmazó vígjátékában is szellemes és lendületes. Az 1978-ban íródott darabot Radnai Annamária dramaturg közbenjárásával Bálint András közelebb hozta a mához: 2008-ban zárja a mesét. (A szövegben Molière neve mellett Molnár Ferencé is elhangzik: nem volt alkalmam utána nézni, az eredetiben is benne van-e Molnár – ami annak amerikai karrierjét tekintve elvileg nem lehetetlen –, avagy rendező és dramaturg ama felismerését tükrözi, hogy a színházi szerzők között játszódó história jól rímel a Játék s kastélyban alapszituációjára. Sőt, bizonyos értelemben felfogható annak inverzeként is: Molnárnál Gál és Turai a színdarabok indításának gondjairól beszél, Slade figurái a befejezés problémájával küzdenek…)
A Romantikus komédia túlzottan is „jól megcsinált színdarab”, amelynek esetében az első tizenöt perc után tudni lehetett a végét. (Ezen az estén egyébként mindenki jól járt: a rövid, ám mesterien megszerkesztett felvonások közötti, jó hosszú szünetek biztosították, hogy a publikum szomjasabb része élénk társadalmi életet élhessen az emeleti büfében.) Mindazonáltal Slade dialógusai pontosak, akciói élettel teliek, a vázolt szituáció, a boldogság megragadhatóságának és elszalasztásának lehetősége / lehetetlensége pedig mindannyiunk életproblémája is. Slade saját közegébe pillant: hősei kommersz darabokat írnak, hol sikeresek, hol nem. Férfi és nő társszerzősége ingoványos téma, főleg, ha az első pillanatoktól tudható, hogy itt nemcsak a felvonásvég a kérdés. Nemcsak az élet és irodalom, a könyv és színház ügye a tét, hanem az is, hogyan lehet élni a műben és a művön kívül, s hogyan lehet, s lehet-e egyáltalán, túl az élet felén boldogságot találni.
Slade alakjai köré persze nem mélylélektani drámát komponált, hanem megmaradt a megkarcolt felszínen, azonban is így elénk tudott vetíteni meggondolásra méltó pillanatképeket, amelyeket a „keserédes” zárlat csak felerősített.

Vikár Sándor Zeneiskola gitárzenekara (Fotó: Karádi Nóra)
 
A Thália bemutatója kitűnő színészi munkával örvendeztette meg a VIDOR igényes szórakozásra kiéhezett közönségét. Tóth Ildikó sok színből keverte ki a tanító néniből a híres darabíró társszerzőjévé avanzsáló, belé kezdettől fogva szerelmes, bár előbb máshoz férjhez menő, de a szerelmet mindvégig magában megőrző April alakját. Szervét Tibor elegáns játékkal állította elénk az April-ben az iránta való vonzódást felismerni nem akaró, mellesleg előbb erősen öntelt, később lepusztult, s írásképességét is elvesztő Jasont. Az ő menedzserét bölcs humorral jelenítette meg Takács Katalin, míg politikai karriert befutó feleségét markánsan Létay Dóra láttatta. April férjét Csankó Zoltán, az alkalmi szeretőt Sallai Nóra fogalmazta színpadra.
A Füzér Anni tágas és visszafogottan, hűvösen elegáns díszletei között játszódó komédia, ha nem lett volna ennyire kiszámítható, felfogható lenne „posztmodern”, az írást tematizáló, a mű születését mint magát a művet ábrázoló munkának is. Így azonban ügyes és emlékezetes játék maradt –, no nem a kastélyban, hanem a VIDOR Fesztivál ötödik estéjén.
Tíz órától Györgyi Anna a Frankie és Johnnyban az alakteremtés széles skálájával örvendeztetett meg.
(Most, hogy ismét elolvastam szövegemet, látom, ez már a hetedik napló. „A hetedik te magad légy”. Egyedül vagyok – emlékszem Szilágyi Domokos versére –, mint a sárga / napraforgó szomorúsága. Igen, színházat csinálni csak közösen lehet, írni pedig csak egyedül.)

Thália Színház, Slade: Romantikus komédia (Fotó: Kállay-Tóth Anett)
 
Éjfél körül a Facebook-csapat tagjai elméláztak, hová menjenek lazítani. Móricz-kert vagy VIDOR Kert? – az itt a kérdés. A komoly elméleti tudást igénylő problémát nem sikerült megnyugtató módon megoldani, így elhúztak a VIDOR-ba. Fél kettőre mentem értük. Itthon még háromig szelektáltuk-vágtuk Nóri tűzzsonglőröket ábrázoló képeit. Mire ágynak estem, négy óra is elmúlt. Félálomban mintha láttam volna, hogy „új rajzlapját kifeszíti az égen / A hajnal, a nagy impresszionista…”

[Karádi Zsolt]

Cikk nyomtatása

Küldje el a cikket ismerősének!
 
feladó neve:    
feladó e-mail címe:    
címzett neve:    
címzett e-mail címe:  
 
Születésnapi levél
Paul Lendvainak
Lieber Paul, kedves Pali, Isten éltessen bis hundertzwanzig derűben, egészségben a számodra kedves és fontos személyek nyújtotta gute Gesellschaftban. (Lipovecz Ivántól)
Archívum
Legfrissebb cikkeink
Kozák Péter - Földiekkel játszók

A 37. Torinoi Filmfesztivál

Érdi Tamás - Beethoven zongoraszonátái

Nemes Anna - Előled

Szemből szembe

Sztárparádé a Krizshow After-Partyn

Radnóti Zsuzsa kapja az első Art is Business – Fidelio „Művészek a művészekért” k

Rigó Jancsi bemutató Egerben

Hofi naplója

Koncz Zsuzsa

Sajtószemle
Enciklopédia
További cikkek a kertpont.hu portálon
A sokarcú fagyöngy
Szerves talajtakarók
A póréhagyma
Agavék
A vizitorma
A csontritkulásról
Webtechnológia
Technológiák, fejlesztési megoldások, referenciák a Terasz.hu - tól
| M?iaaj?lat | Impresszum | Jogi nyilatkozat |
info@terasz.hu