Dátum: 2020. november 28. szombat    Mai névnap(ok): Stefánia


képgaléria kertpont.hu sakk linkajánló
 
Előadóművészet
Irodalmi szekció
Képzőművészet
Társadalom
Könyvsarok
Képgaléria
Ráday utca
Reál
Kiadványok
POSZT
Enciklopédia
CITY BALETT ALAPÍTVÁNY
HARMÓNIA ALAPÍTVÁNY
Terasz Archív
Kortárs Mozgásművészeti Portál
Nemzeti Színház
Bessenyei Ferenc honlapja
PREMIER

„Nem érdemünk szerint, látszat után ítélnek”
Jelentős előadás született a Jókai Színházban. „Magyar átok”: valamikor - talán annak idején joggal -, rásütötték a bélyeget a színházra. Ez ma már egy másik színház, annak ellenére, hogy a fellépők jó része évek óta itt lép színpadra. Az elmúlt évek munkája beérett. Ideje megváltoztatni a beidegződést.
 
Friedrich Schiller negyven éves korában, 1800-ban írt remekét a Nemzeti Színház már 1846-ban bemutatta, s azóta hét alkalommal tűzte műsorára. A Jókai Színházban a klasszikusnak hirdetett évadja keretében, Szalma Dorotty rendezésében láthatja a közönség. A világ drámairodalma nem kényezteti el a színésznőket, kevés az olyan darab, amelyben mindjárt két nagyszerű szerep adódik a tehetségük bizonyítására. A békéscsabai társulat az utóbbi években jelentős minőségi változáson ment keresztül. Ennek egyik állomása az Elnöknők bemutatása volt - szintén Szalma Dorotty állította színpadra -, amely nemcsak a városban, hanem a budapesti vendégjáték alkalmával is nagy sikert aratott.
„Győztes csapaton ne változtass” gondolhatta a színház igazgatója, és meghívta a rendezőt, valamint Dobó Katát és Bede-Fazekas Annát, kiegészítve a csapatot Kovács Edittel, aki kényszerű szünet után lépett ismét színpadra.

Stuart Mária - Dobó Kata
 
Stuart Mária a skót király V. Jakab leánya 1542-ben született. Anyja Guise hercegnő volt, lotharingiai-francia származású, testvére annak a bíborosnak, akiről Schiller drámájában sokszor esik szó. A skót királynő a család politikai céljai szolgálatában küldi leányát még gyermekkorában Franciaországba, II. Henrik udvarába, hogy a trónörökös, a későbbi II. Ferenc felesége legyen. Tizenhét éves korában férjével együtt francia trónra lépett, s felvette a skót, sőt az angol királyi címet is. Ezzel nemcsak angol trónigényét akarta kifejezni – hiszen VII. Henrik angol király dédunokája volt -, hanem azt is, hogy a katolikusok által törvénytelennek tekintett, érvénytelen házasságból született Erzsébet Anglia trónját csak bitorolja. Itt kezdődik az ellentét a két királynő között, amelyben nagy szerep jut az idősebb és csúnya Erzsébet és a ragyogó szépségű Mária asszonyi rivalizálásának is.
Két éve ült Mária a francia trónon, amikor férje váratlanul meghalt, s ő anyósa Medici Katalin anyakirálynő miatt kénytelen volt elhagyni az országot. Visszatérve Skóciába, tizenkilenc évesen kezébe vette az ország kormányzását. Az országot addigra áthatotta Kálvin szelleme, s a szigorú protestánsok nem nézték jó szemmel a katolikus királynő franciás, fesztelen, vidám udvartartását. Szabados viselkedése miatt botrány botrányt követett udvarában. Végül is Mária kénytelen volt férjet választani, az ifjú Stuart Henriket. Férjét nem szerette, sőt egyik kegyencének meggyilkolása miatt végleg meggyűlölte. A múltjából újra felbukkant az immár gróffá lett Bothwell, és rábízta, hogy az utál férjet, eltakarítsa útjából. Ennek megtörténte után három hónappal a felesége lett. Fél évvel később a fellázadt alattvalói elűzték; Bothwell a tengerre szökött, kalózkodott, majd dán fogságban fejezte be életét. Mária – kisfiát Skóciában hagyva – Angliában menekült, és unokatestvére, I. Erzsébet védelmét kérte. Ő azonban segítség helyet szigorú őrizet alá vonta. Huszonhat éves volt ekkor, tizenkilenc évi rabságát követően 1587-ben – koholt vád alapján – kivégezték. A két királynő az életben soha nem találkozott, Schiller drámájának nagy jelenete a valóságban nem történt meg. A mű Mária életének utolsó három napjába sűríti az eseményeket.

Erzsébet - Kovács Edit
 
A rendező Kálnoky László fordítását tekinti alapnak, de igen szabadon bánik vele, és ez hasznára van az előadásnak. A terjedelmes, öt felvonásos művet jelentősen meghúzta. Az archaizáló szöveg a színészek kiváló beszédtechnikájának köszönhetően jól követhető. A szerteágazó történet érthetősége kedvéért beiktat két „szereplőt”: Erzsébet és Mária „belső hangját”, ezzel világossá válnak az összefüggések a néző számára. Az előadás így fél tíz után öt perccel befejeződik. Az általam látott zsúfolt házas előadáson – dacára az influenza járványnak – egyetlen köhögés sem szakította meg a feszült figyelmet.
Szalma Dorotty prózai-operát rendezett a szó jó értelmében. Ezt azzal teszi hangsúlyossá, hogy szerepeltet egy operaénekesnőt (Kálnay Zsófia) élőben, aki egyfajta narrátorként működik. Henry Purcell Queen Mary emlékére komponált szimfóniáját használja fel Gulyás Levente értő válogatásában és átdolgozásában. A látvány is monumentális, Mira János színpadképe jól érzékelteti a lent és fent, a kint és bent variációit. Az üvegkalitkába zárt Mária – lent, és az ugyancsak (a hatalom) kalitkájába zárt Erzsébet – fent. A szinte végig színen lévő Mária és a fölötte látható Erzsébet, olyan rendezői rafináltságra ad lehetőséget, hogy amikor a színpad közepén álló – egy párton álló – francia követ, majd Mortimer „Sokáig élj, felséges asszonyom!” szöveget mondja, ez akár Máriának is szólhat, mert vizuálisan egy vonalban vannak.
A puritán színpadképben jól érvényesülnek Rátkai Erzsébet kort idéző jelmezei. A kivégzésére induló Mária csontszínű ruhájára rímel Erzsébet előadást záró „színevesztett”, szintén csontszínű jelmeze.

Leicester - Tege Antal
 
A Stuart Máriát akkor mutatja be egy színház, ha van két olyan színésznője, akik a monumentális szerepeket a siker reményében eljátszhatják. A Jókai Színház társulata felnő a feladathoz. A címszerepet alakító Dobó Kata pályája csúcsára ért alakításával. Az előadás során kalitkába zártan, kis terület áll rendelkezésére, s ezzel jól sáfárkodik. Kitűnő beszédtechnikáját jól hasznosítja, a veretes szöveg értelmezése remek. Amikor vélt szabadsága reményében a kockából kiszabadul, áradó érzelmei betöltik a teret. Találkozása Erzsébettel nagy pillanata az előadásnak. Csak két NŐ tudja így szavak nélkül végigmérni egymást. Méltó partnere Kovács Edit, aki kényszerű szünet után sikerrel tér vissza a színpadra. Minden hájjal megkent uralkodó, aki úgy csavarja ujja köré a politikus férfiakat, ahogy akarja. A két főszereplő „belső hangja”, eleinte furcsának tűnik, de ahogy halad előre a történet, egyre fontosabbá válik. Köszönhető ez Tarsoly Krisztinának és Komáromi Anettnek, akik Mária illetve Erzsébet belső gondolatait segítenek megértetni. Tarsoly Krisztina kivált a két nő közti levelek felolvasásakor, drámai sodrást ad a leírtaknak. A kivégzést megrendítően közvetíti.
Bede-Fazekas Anna (Mária dajkája) az odaadó szolga, barátnő, és anyapótló, valamint úrnőjét sárkányként védő hárpiaként nyújt emlékezetes alakítást.

Gulyás Attila - Dobó Kata
 
Régi színházi közhely: a királyt nem a színész, hanem a környezete teszi azzá. A férfiak uralta világban, mindkét királynő megkapja a neki kijáró tiszteletet. Az uraknak kisebb, bár fontos szerepet szán a szerző. Kiemelkedik közülük a Leicestert alakító Tege Antal, a hatalom közelében mindenre kész, a nőket és a politikát akarata alá hajtó jágói figura. Erzsébettel és Mortimerrel való jelenete, virtuóz váltásai jelzik, jelentős színésszé érett. Gulyás Attila Mortimer szerepében sodró lendületű, romantikus elvakult szerelmest játszik, kitűnő beszédtechnikával. Jelentős alakítást nyújt Czitor Attila (Talbot), az államtanács jelenetben nagyrészt neki köszönhető, hogy világosan látjuk a jogi helyzetet. Csomós Lajos (Burleigh) jól szolgálja az előadást. Bartus Gyula (Paulet) halványabb a tőle megszokottnál, az általam látott előadáson szövegproblémákkal küzdött. Vadász Gábor (Davison) jól érzékelteti a hatalomnak kiszolgáltatott hivatalnok vívódását. Nagy Róbert (Aubespine) nagykövetként szögletes, híján van a franciás könnyedségnek.
Külön értéke az előadásnak a szereplők első látásra meghökkentő, de őket jól jellemző mozgása. Dramaturgiailag fontos helyeken Topolánszky Tamás koreográfiája nagymértékben járul hozzá az előadás sikeréhez.

Jelentős előadás született a Jókai Színházban. „Magyar átok”: valamikor - talán annak idején joggal -, rásütötték a bélyeget a színházra. Ez ma már egy másik színház, annak ellenére, hogy a fellépők jó része évek óta itt lép színpadra. Az elmúlt évek munkája beérett. Ideje megváltoztatni a beidegződést.

„Nem érdemünk szerint, látszat után ítélnek”hangzik el az előadásban - ítéljünk érdemük szerint!

(Friedrich Schiller: Stuart Mária. Békés Megyei Jókai Színház. Rendező: Szalma Dorotty.)
2011. 01. 29.

[Kalóz Róbert]

Cikk nyomtatása

Küldje el a cikket ismerősének!
 
feladó neve:    
feladó e-mail címe:    
címzett neve:    
címzett e-mail címe:  
 
Születésnapi levél
Szakonyi Károlynak
Mindenek előtt: nem szép félrevezetni a világot! A Németh Lajos lehet, hogy nyolcvankilenc éves, de a Szakonyi Karcsiról senki nem hiszi el, hiába csináltatott magának jó pár éve ilyen szép ősz maszkot. (Kadelka Lászlótól)
Archívum
Legfrissebb cikkeink
Marton Mária - Ki hitte volna

Szabó András - Torzulás

Hazám-díj 2020

Születésnapi levél - Szakonyi Károlynak

Kétszázharminc éves a magyar nyelvű színjátszás

Ősbemutató Székesfehérváron

A Hazám-díj Kuratóriumának nyilatkozata

Hajós Trianoni Emléktúra

Az ember tragédiája 2.0

A Békéscsabai Napsugár Bábszínház 2020/2021-es évada

Sajtószemle
Enciklopédia
Webtechnológia
Technológiák, fejlesztési megoldások, referenciák a Terasz.hu - tól