Dátum: 2020. november 24. kedd    Mai névnap(ok): Emma


képgaléria kertpont.hu sakk linkajánló
 
Előadóművészet
Irodalmi szekció
Képzőművészet
Társadalom
Könyvsarok
Képgaléria
Ráday utca
Reál
Kiadványok
POSZT
Enciklopédia
CITY BALETT ALAPÍTVÁNY
HARMÓNIA ALAPÍTVÁNY
Terasz Archív
Kortárs Mozgásművészeti Portál
Nemzeti Színház
Bessenyei Ferenc honlapja
PREMIER

Szabó Borbála –Varró Dániel: Líra és Epika
Talán nem véletlenül a Költészet Napjához közel a bemutató, 2009. április 9-én, a KoMa Társulat és a Móricz Zsigmond Színház közös produkciója a Túl a Maszat-hegyen verses meseregény szerzőjétől, Szabó Borbála –Varró Dániel: Líra és Epika (zenés mesejáték). Zene Rubik Ernő Zoltán, díszlet Sebők Rózsa e.h., jelmez Kovalcsik Ildikó, az előadást rendezte Göttinger Pál.
 
A két birodalom - Epikum és Líria - között évszázados viszály dúl. Már a legöregebbek sem emlékeznek, mi volt az első sértő szó, amivel a kis Líria magára haragította a hatalmas Epikumot. A két ország közötti ellentét kibékíthetetlennek látszik. Mert míg Líriában mindenki versel, tréfálkozik, és általában könnyen veszi az életet, addig Epikum népe ennek pont az ellenkezője: ők a beszédet csakis tények és információk közlésére használják. "Mert az életben a legnagyobb érték a pontos igazság!" - vallja Eposz király és a szigorú Prozetta királyné. Líria fejedelme, Poézis király azonban azt feleli erre: "Mit nekünk tények meg más gyanús izék! Az igaz, ami szép." - A rettenetes háború mostanra mindkét ország lakosságát megtizedelte, ezért az uralkodók úgy határoztak, békét kötnek: összeházasítják a daliás Líra királyfit és Epikát, a gyönyörűséges prózai királylányt. Az esküvő jól indul, a fiatalok első látásra egymásba szeretnek. Líra herceg forró izgalmában valami olyan, de olyan szépet akar mondani menyasszonyának... - hogy aztán véletlenül mindenkit vérig sért. Megint összegabalyodnak a dolgok, és csak sok izgalmas kaland, álruhás csel, vad párbaj és pusztító (szó)csata után fogadhat örök hűséget egymásnak - életük második, igazi esküvőjén - a két fiatal: Líra és Epika.

 
 
 
 
 
A KoMa Társulat és a Móricz Zsigmond Színház közös produkciója

Szabó Borbála – Varró Dániel

LÍRA ÉS EPIKA

zenés mesejáték

Poézis király, Líria uralkodója - GYURIS TIBOR
Szinesztézia királyné, a felesége - LASS BEA
Líra herceg, a fiuk - LŐRINCZ SÁNDOR
Spondeusz, tréfás líriai apród - POLGÁR PÉTER
Pirrikkiusz, tréfás líriai apród - HORVÁTH SEBESTYÉN SÁNDOR
Licencia, líriai udvarhölgy - GUARY SZANDRA
Eposz király, Epikum uralkodója - KAMENICZKY LÁSZLÓ
Prozetta királyné, a felesége - JELINEK ERZSÉBET
Epika királykisasszony, a leányuk - PATOCSKAI KATALIN
Kroki, prózai udvari bolond - ZRINYI GÁL VINCE
Próza márki, epikumi lakos - KROÓ BALÁZS

Továbbá
Jaskó Bálint, Várkonyi Eszter
valamint Líria és Epikum népe, katonák, szolgák

Díszlet: SEBŐ RÓZSA e.h.
Jelmez: KOVALCSIK ANIKÓ
Zene: RUBIK ERNŐ ZOLTÁN
Mozgás: TOPOLÁNSZKY TAMÁS
Súgó: Kovács Katalin
Ügyelő: Kováts István
A rendező munkatársa: Bajzák Anna
Rendező: GÖTTINGER PÁL

Bemutató: 2009. április 9. 17h - Nagyszínpad

[k.l.]

Cikk nyomtatása

Küldje el a cikket ismerősének!
 
feladó neve:    
feladó e-mail címe:    
címzett neve:    
címzett e-mail címe:  
 
Születésnapi levél
Szakonyi Károlynak
Mindenek előtt: nem szép félrevezetni a világot! A Németh Lajos lehet, hogy nyolcvankilenc éves, de a Szakonyi Karcsiról senki nem hiszi el, hiába csináltatott magának jó pár éve ilyen szép ősz maszkot. (Kadelka Lászlótól)
Archívum
Legfrissebb cikkeink
Szabó András - Torzulás

Hazám-díj 2020

Születésnapi levél - Szakonyi Károlynak

Kétszázharminc éves a magyar nyelvű színjátszás

Ősbemutató Székesfehérváron

A Hazám-díj Kuratóriumának nyilatkozata

Hajós Trianoni Emléktúra

Az ember tragédiája 2.0

A Békéscsabai Napsugár Bábszínház 2020/2021-es évada

„ Távoli üzenet”

Sajtószemle
Enciklopédia
Webtechnológia
Technológiák, fejlesztési megoldások, referenciák a Terasz.hu - tól