Dátum: 2020. november 28. szombat    Mai névnap(ok): Stefánia


képgaléria kertpont.hu sakk linkajánló
 
Előadóművészet
Irodalmi szekció
Képzőművészet
Társadalom
Könyvsarok
Képgaléria
Ráday utca
Reál
Kiadványok
POSZT
Enciklopédia
CITY BALETT ALAPÍTVÁNY
HARMÓNIA ALAPÍTVÁNY
Terasz Archív
Kortárs Mozgásművészeti Portál
Nemzeti Színház
Bessenyei Ferenc honlapja
PREMIER

Bessenyei Ferenc a Nemzeti Színház szoborparkjában
Három évi várakozás után végre – úgy tűnik, hogy szeptember 21-én, a Magyar Dráma Napján, a Nemzeti Színház szoborparkjában felavatják Bessenyei Ferenc szobrát. Június 30-án Jordán Tamás a Nemzeti Színház július 1-ig hivatalban levő igazgatója elfogadta a szobor gipszmásolatát, és ezzel engedélyezte annak bronzba öntését.
A Nemzeti Színház internetes honlapján május 31-én megjelent cikk szerint, Jordán Tamás a színház búcsúzó igazgatója, a záró társulati ülésen többek között ezeket mondotta: „Őszre egy nagy adósságot is letudhat a színház, megrendeltük Bessenyei Ferenc szobrát.”

A szobrot Párkányi Raab Péter (1967) fiatal szobrászművész készíti, akinek a Nemzeti Színház szoborparkjában már több alkotása áll. Ő készítette Timár József, Gobbi Hilda, Lukács Margit, Básti Lajos, Latabár Kálmán, Soós Imre szobrait.
Bessenyei Ferenc Bánk bánként áll majd bronzba öntve Timár József és Major Tamás között, az út mentén a park bejáratához közel.

 
Bessenyei Ferenc 1947-ben Miskolcon játszotta először a Bánk bán címszerepét, utoljára pedig 1978-ban a Szegedi Szabadtéri Színpadon. E 31 éven keresztül több százszor öltötte magára a nagyúr jelmezét. Ez volt az a darab, mely a legmélyebben foglalkoztatta, amelyről a legtöbbet írt és vitatkozott.
A budapesti Nemzeti Színházban 1951. június 1-én öltötte magára először Bánk jelmezét. Ezért az alakításáért – miként ez a jegyzőkönyvekből kiderült – a Kodály Zoltán vezette Kossuth-díj jelölőbizottság albizottsága már 1952-ben Kossuth-díjra javasolta: az Albizottság „a Kossuth-díj ezüstkoszorús fokozatával való jutalmazásra javasolja a felsoroltakon kívül Bessenyei Ferencet Katona József Bánk bánjában nyújtott kiemelkedő alakításáért”. Ugyan ekkor még nem kapta meg ezt a kitüntetést (majd csak 1953-ban kapja első Kossuth-díját), de Kodály Zoltán véleménye minden bizonnyal megalapozott volt: Bessenyei Ferenc már akkor kitűnt Bánk bán szerepében, hogy aztán alakja eggyé forrjon a hazáját féltő magyar nagyúr alakjával.

Miután Madách Imrének már két műve is szerepel a Nemzeti szoborparkjában, méltó és igazságos, hogy Az ember tragédiája mellett a másik nagy klasszikus magyar dráma, a Bánk bán szerzője, Katona József is képviseltesse magát művével a nemzeti színjátszás panteonjában.

A képeken a még agyag és befejezetlen fej, majd a kész szobor gipszmásolata látható.

Forrás:www.bessenyei.hu

[K.L.]

Cikk nyomtatása

Küldje el a cikket ismerősének!
 
feladó neve:    
feladó e-mail címe:    
címzett neve:    
címzett e-mail címe:  
 
Születésnapi levél
Szakonyi Károlynak
Mindenek előtt: nem szép félrevezetni a világot! A Németh Lajos lehet, hogy nyolcvankilenc éves, de a Szakonyi Karcsiról senki nem hiszi el, hiába csináltatott magának jó pár éve ilyen szép ősz maszkot. (Kadelka Lászlótól)
Archívum
Legfrissebb cikkeink
Marton Mária - Ki hitte volna

Szabó András - Torzulás

Hazám-díj 2020

Születésnapi levél - Szakonyi Károlynak

Kétszázharminc éves a magyar nyelvű színjátszás

Ősbemutató Székesfehérváron

A Hazám-díj Kuratóriumának nyilatkozata

Hajós Trianoni Emléktúra

Az ember tragédiája 2.0

A Békéscsabai Napsugár Bábszínház 2020/2021-es évada

Sajtószemle
Enciklopédia
Webtechnológia
Technológiák, fejlesztési megoldások, referenciák a Terasz.hu - tól