Dátum: 2020. november 27. péntek    Mai névnap(ok): Virgil


képgaléria kertpont.hu sakk linkajánló
 
Előadóművészet
Irodalmi szekció
Képzőművészet
Társadalom
Könyvsarok
Képgaléria
Ráday utca
Reál
Kiadványok
POSZT
Enciklopédia
CITY BALETT ALAPÍTVÁNY
HARMÓNIA ALAPÍTVÁNY
Terasz Archív
Kortárs Mozgásművészeti Portál
Nemzeti Színház
Bessenyei Ferenc honlapja
PREMIER

Euripidész: Alkésztisz
A Kecskeméti Katona József Színház az Üzemszínházban 2008. február 29-én, pénteken bemutatja Euripidész Alkésztisz című művét Devecseri Gábor fordításában. Díszlettervező Paseczki Zsolt, jelmeztervező Földi Andrea, az előadást Tóth Miklós (fotó) rendezte. (16 éven felülieknek)
Alkésztisz és Admétosz valamikor szerelmi házasságot kötöttek. Szerelmüket megáldották az istenek: gyermekeik születtek. Admétosz király, Alkésztisz királynő – úgy tűnik, a szerencse kegyeltjei; mindenük megvan, ami után halandó csak sóvároghat. Boldogan élnek… míg egy nap Admétoszért eljön a Halál. Idő előtt, élete virágjában, fiatalon. A sors (az istenek furcsa szeszélye?) azonban különös csapdahelyzetet tartogat számára: megmenekülhet, ha valaki hajlandó meghalni helyette. Ha életét a magáéval váltja meg. Admétosz idős szülei – szülőanyja, apja – azonban ragaszkodnak az élethez, fiuknál is jobban. Alkésztisz dönt: meghozza férjéért, szerelmükért a legnagyobb áldozatot, ő hal meg Admétosz helyett.
De szabad-e egy anyának férjét választania gyermekeivel szemben, s ezáltal árvaságra ítélni őket? Szabad-e egy magát szerelmesnek tartó férjnek elfogadnia felesége áldozatát? Mi történik egy boldognak vélt házassággal, ha a megmérettetés pillanatában az egyik fél könnyűnek találtatik? Mi történik velünk, saját önbecsülésünkkel, az önmagunkról alkotott képpel, ha egy szélsőséges, addigi életünket mérlegre tevő helyzetben egész másképp viselkedünk, mint azt korábban hittük, vártuk, reméltük? Létezhet-e egyáltalán bármilyen élet az erkölcsi-szerelmi halál után?

 
 
 
 
 
 
 
 
Euripidész

ALKÉSZTISZ
Fordította: Devecseri Gábor

16 éven felülieknek

ADMÉTOSZ, Pherai királya - SZOKOLAI PÉTER
ALKÉSZTISZ, a felesége - MAGYAR ÉVA
PHERÉSZ, az apja - KOVÁCS GYULA
HÉRAKLÉSZ, a hős - FAZAKAS GÉZA
APOLLÓN, az egyik isten - PÁL ATTILA
HALÁL - SZARVAS ATTILA
NŐ, a palotában szolgál - HORVÁTH ERIKA
PHERAIBELIEK - JABLONKAY MÁRIA, PITZ MELINDA, TURI GÁBOR
GYERMEKEK - SIRKÓ ANNA, SIPOS RICHÁRD Díszlettervező: PASECZKI ZSOLT
Jelmeztervező: FÖLDI ANDREA
Dramaturg: SEDIÁNSZKY NÓRA
Súgó: FRIGYESI TÜNDE
Ügyelő: SIPOS RICHÁRD
A rendező munkatársa: SIRKÓ ANNA
Rendezte: TÓTH MIKLÓS

Bemutató: 2008. február 29-én, pénteken este 7 órakor az Üzemszínházban.


Cikk nyomtatása

Küldje el a cikket ismerősének!
 
feladó neve:    
feladó e-mail címe:    
címzett neve:    
címzett e-mail címe:  
 
Születésnapi levél
Szakonyi Károlynak
Mindenek előtt: nem szép félrevezetni a világot! A Németh Lajos lehet, hogy nyolcvankilenc éves, de a Szakonyi Karcsiról senki nem hiszi el, hiába csináltatott magának jó pár éve ilyen szép ősz maszkot. (Kadelka Lászlótól)
Archívum
Legfrissebb cikkeink
Marton Mária - Ki hitte volna

Szabó András - Torzulás

Hazám-díj 2020

Születésnapi levél - Szakonyi Károlynak

Kétszázharminc éves a magyar nyelvű színjátszás

Ősbemutató Székesfehérváron

A Hazám-díj Kuratóriumának nyilatkozata

Hajós Trianoni Emléktúra

Az ember tragédiája 2.0

A Békéscsabai Napsugár Bábszínház 2020/2021-es évada

Sajtószemle
Enciklopédia
Webtechnológia
Technológiák, fejlesztési megoldások, referenciák a Terasz.hu - tól