Dátum: 2018. április 23. hétfő    Mai névnap(ok): Béla, Egon


képgaléria kertpont.hu sakk linkajánló
 
Előadóművészet
Irodalmi szekció
Képzőművészet
Társadalom
Könyvsarok
Képgaléria
Ráday utca
Reál
Kiadványok
POSZT
Enciklopédia
CITY BALETT ALAPÍTVÁNY
HARMÓNIA ALAPÍTVÁNY
Terasz Archív
Kortárs Mozgásművészeti Portál
Nemzeti Színház
Bessenyei Ferenc honlapja
PREMIER

Sztornó másodszor
"A Sztornó című film nem túl izgalmas, nem mindig nézőbarát, de nagyszerűen visszaad egy életérzést, melyre sok néző, mint sajátjára, ráismerhet. A kitűzött célokból a Sztornó tehát egyet teljesít maradéktalanul, de ez elég indok arra, hogy egyszer mindenképp jegyet váltsunk a vetítésre." Szabó Nóra kritikája a Sztornóról.
Pálos György filmje, a Sztornó újabb „iskolapélda” lehetne arra, hogy a filmművészetben is fontosabb a „mi”-nél a „hogyan”. Pálos és a Közgáz Vizuális Brigád közösen készített filmje egy banális történetet dolgoz fel. A Sztornó központi metaforája mindjárt az első percekben elhangzik: „Egyszer egy nő a buszon kapaszkodó karomnak nyomta a mellét. Én meg csak kapaszkodtam tovább.” Ahogy a film főhőse, egy harmincas éveinek közepén járó történelemtanár, "Én" nem tesz semmit az ellen, hogy a nő melle, karjának nyomódjon, ugyanúgy nem lázad sorsa ellen sem és hagyja, hogy az események szövevényes hálójában, véletlenek sorozata folytán az iskolában pedofíliával gyanúsítsák, elveszítse állását, meggyűljön a baja az adóhivatallal, felesége egy félreértés miatt, közös gyerekeikkel együtt lelépjen.... "Én" nem magyarázkodik, menjen minden a maga útján, mottója: „Ahogy a költő mondja, szép a tavasz, szép a nyár, de legszebb a köztes lét.” A film műfajára is egyfajta köztes lét jellemző, sajnos ebben az esetben nem feltétlen pozitív értelemben. Néhol krimikre emlékeztető hangulat uralkodik el a filmen, ennek oka az alkotó szándéka szerint, a filmbeli izgalom fokozatos növelése. Csakhogy a film krimiszerű részei Pálos céljának megvalósításához nem elég erőteljesek, így a nézőre gyakorolt hatásuk sokkal inkább a káosz érzetének felkeltése. Ez akár a koncepció része is lehetne, hiszen „Én” életére igen nagy zűrzavar jellemző, de ennek hiteles megjelenítéséhez még stilizáltabb, ironikusabb ábrázolásmód lenne szükséges, hogy a film homogenitása megmaradjon. Tehát a krimiszerű részek alkalmazása miatt a Sztornó nézője jobb esetben nem érti, mi is az, amit a vásznon lát, rosszabb estben, azt nem érti, miért váltott jegyet a filmre. Közhely, de igazán jó filmet csak jól kidolgozott forgatókönyv alapján lehet készíteni, még akkor is, ha a történet amúgy banális.


 

De amiért a Sztornó forgatókönyvének hiányosságai ellenére mégis abszolút pozitív előjelet kap, az a „hogyan”. Pálos filmjében bravúros megoldásoknak lehetünk szem és fültanúi: az operatőri munkát nehéz lenne „überelni” és a vágás is önmagáért beszél. A kettő összejátszása hihetetlen dinamikát kölcsönöz a szó pozitív értelmében lassúnak nevezhető filmnek. Az események több szálon futnak, keveredik álom, rémkép és valóság. A Sztornó további erőssége, a szálak ügyes elvarrása: egy-egy elsőre értelmetlennek tűnő képsor, bevágás, a film második felében kerül a helyére. Ismerős képsorok új kontextusban, de változtatás nélkül ismétlődnek meg. Például a film kezdő jelenete köszön így vissza, és így derül fény arra, hová vezethet a túlzásba vitt, önreflexív köztes létben való sodródás, azaz, „Én” azért utazik a buszon strandpapucsban, fürdőköpenyben és egy tekercs WC-papírral a kezében, mert épp az ideg-elmeosztályról lógott meg.


Lovasi András alszik
 
A se itt, se ott, itt is, ott is megjelenítésének egész tárháza vonul fel a filmben. Külső események gyakran mosódnak össze belső tartalmakkal. Például miközben „Én” az érettségi tételekről tart előadást kollégáinak az iskolában, fejben lakáscserével kapcsolatos hirdetést fogalmaz. Szinte észrevétlenül úszik át „Én” érettségiről tartott előadásának szövege, a hirdetés szövegének fogalmazásába. Egy másik hasonlóan sziporkázó megoldás, mikor „Én” az adóhivatalban ülve azzal indokolja autóbalesetét, hogy azért jöttek belé, mert meg kellett állnia naptárat vásárolni. Amint ez a mondat elhangzik, felcsendül a Windows XP-k ügyetlenebb felhasználók által ismert fatális hiba effektje. Nyáron épeszű ember nem vesz naptárt. A Sztornó talán Antal Nimród Kontroll című filmjével tehető egy kategóriába. A címek hangzásának hasonlóságán kívül, képi megjelenítések, hirtelen vágások is emlékeztetnek a Kontrollra: „Én” a szülői értekezleten a szülőket hallgatja végig, ez a Kontrollból arra a részre emlékeztethet, mikor az ellenőrök a pszichiáter előtt ülnek, és jelenetek gyors, félperces egymásutánjából derül ki, mi is nyomja oly nagyon az ellenőrök lelkét. De ugyanígy Pálfi György Taxidermia című filmjének egyes jelenetei is eszünkbe juthatnak a csirke boncolásának, és nyakának lecsapása láttán.


Lovasi megint alszik, Hoffmann Huba és Lovasi Eszter
 

A Sztornó verbalitása éppoly erős, mint a Kispál és a borz együttes zenéje a film elején és végén. A zene és a színészválasztás is nagyszerű, de Lovasi András filmszínészként sajnos nem artikulál kellően, és ez többször is a poénok rovására megy, másrészt és ez egy üzenet a rendezőnek: a tekercs végére kerülő poénok, a mozigépész túl korai vagy túl késői tekercs-cseréje miatt rendre levágódnak.


Egy lajhár vagy Lovasi András
 
„Szándékaink szerint a Sztornó címmel elkészülő film izgalmas, nézőbarát lesz, s jól visszaad egy életérzést, melyre sok néző, mint sajátjára, ráismerhet.” írja Pálos György a film szinopszisában. Az idézetet a film megtekintése után így formálnám át: A Sztornó címmel elkészült film nem túl izgalmas, nem mindig nézőbarát, de nagyszerűen visszaad egy életérzést, melyre sok néző, mint sajátjára, ráismerhet. A kitűzött célokból a Sztornó tehát egyet teljesít maradéktalanul, de ez elég indok arra, hogy egyszer mindenképp jegyet váltsunk a vetítésre.


Pálos György rendező-operatőr
 
Kapcsolódó linkek:
   • Zalán Márk Sztornó kritikája a terasz.hu-n
   A Sztornó honlapja
[Szabó Nóra]

Cikk nyomtatása

Küldje el a cikket ismerősének!
 
feladó neve:    
feladó e-mail címe:    
címzett neve:    
címzett e-mail címe:  
 
Születésnapi levél
Kamuti Jenőnek
Az „ezüst-herceg” közben orvosi diplomás lett, kitűnő sebész vált belőle, a MÁV kórház igazgatójaként lett (aktív) nyugdíjas. A sport terén, pedig Magyarországon elsőként UNESCO Fair Play-díj kitüntetésben részesült. A napokban a Nemzet Sportolójává választották. Hihetetlen – 80 éves! – Kadelka Lászlótól
Archívum
Legfrissebb cikkeink
Orcsik Roland kapja a 2018-as Hazai Attila Irodalmi Díjat

Indul a jegyértékesítés a POSZT Fesztivál előadásaira!

Molnár Ferenc Delila a Centrál színházban

Mi lett volna, ha másképp alakul az életed?

Lőrinczy Attila – Balta a fejbe

Béres Ilona és Fodor Tamás a Magyar Színházban

Varga Sinai Gizella - Omár Khájjammal a Paradicsomkertben

Noam Chomsky- Miféle teremtmények vagyunk?

Kellemes Húsvétot Kívánunk!

Utolsó üzenet Demján Sándornak

Sajtószemle
Enciklopédia
További cikkek a kertpont.hu portálon
A sokarcú fagyöngy
Szerves talajtakarók
A póréhagyma
Agavék
A vizitorma
A csontritkulásról
Webtechnológia
Technológiák, fejlesztési megoldások, referenciák a Terasz.hu - tól
| M?iaaj?lat | Impresszum | Jogi nyilatkozat |
info@terasz.hu