Dátum: 2019. április 24. szerda    Mai névnap(ok): György, Györgyi


képgaléria kertpont.hu sakk linkajánló
 
Előadóművészet
Irodalmi szekció
Képzőművészet
Társadalom
Könyvsarok
Képgaléria
Ráday utca
Reál
Kiadványok
POSZT
Enciklopédia
CITY BALETT ALAPÍTVÁNY
HARMÓNIA ALAPÍTVÁNY
Terasz Archív
Kortárs Mozgásművészeti Portál
Nemzeti Színház
Bessenyei Ferenc honlapja
PREMIER

Emlékezés Makai Péter rendező-díszlettervezőre
Makai Péter, az Operaház egykori kiváló rendezője halálának 20. évfordulóján. (József Attila unokaöccse, Etus néni fia volt.) November 7-én barátai, tisztelői emlékeznek József Attila sírhelyénél a Fiumei úti temetőben. Lengyel György rendező, barát- és pályatárs megemlékezése.
Tehetségének lényege az a képessége volt, hogy rendezőként és díszlet- jelmeztervezőként markánsan egységes színpadi víziót tudott teremteni. Szegedi és első budapesti előadásai kivételes pályát ígértek, amelynek íve egészen addig töretlen volt, ameddig meg nem fosztották annak lehetőségétől, hogy az általa rendezett előadásokat ő maga tervezze is. Pedig erre éppen az Operaházban teremtett nagy hagyományt annak idején Bánffy Miklós, Márkus László és Oláh Gusztáv.

 
Jó lenne megközelítőleg olyan gazdagon felidézni Péter emlékét, ahogyan ő tudott rajzolni, festeni, tervezni – álmodni és mesélni a Színházról, operákról, képekről, szobrokról, emberekről.

Jó lenne olyan bölcsen és humorral idézni meg mindazokat, akik akadályozták őt, majd megfosztották a rendezéstől. Ha erről kérdeztem – hallgatott, vagy egy-egy tőle szokatlan keserű megjegyzést tett, s mindent befedett szomorkás bölcsességével. Csak ha könnyebb volt a lelke, akkor csípett bele fanyarul, csípős humorral a hatalom sáncain belül nyüzsgőkbe.

Elsősorban Péter emberi és művészi lényét, humanizmusát, szeretetet adó és szeretetre vágyó egyéniségét szeretném felidézni, mert az elrohant 20 év bennem nem halványította, az iránta érzett szeretetemet, tehetségének tiszteletét, közös munkáink nagyon jó emlékeit.
Péter egyik utolsó nagy tehetsége volt annak a különleges európaian magyar színház és opera kultúrának, amelynek hagyománya fájdalmasan megszakadt. Ezért is lenne jó minél többet tenni legalább Péter tervezői világának megőrzéséért, hogy legyen rá módja majd utódainknak egyszer újra felfedezni miképpen úgy ahogy biztos vagyok benne lesz még olyan korszak,amelyben felfedezik majd Péter elődeit,világának magyar őseit Hevesi Sándor, Bánffy Miklós rendezői életművét, s Oláh Gusztáv egyetemes művészetét. Péter leginkább az ő szellemiségét vitte tovább életművében, hozzátéve, hogy Oláhnak 1949-től fel kellett adnia igazi stílusát, amely mintha Péter érzékeny és különleges tehetségének kibontakozásában teljesedett volna ki az évek során és sajnos az ő életművének korai befejezése óta végleg megszakadt.

 
Péter tehetségének középpontját jelentette az a képessége, hogy rendezőként és díszlet-jelmeztervezőként a maga költői fantáziáját egységes egyéni színpadi víziókban tudta a színpadra varázsolni. Szegedi és első budapesti előadásai kivételes pályát ígértek, különösen azért, mert az általa rendezett előadásokat ő maga tervezte is. Az Operaház nagy hagyományát folytatta ezzel, s elődje ebben Bánffy Miklós, Márkus László és Oláh Gusztáv volt. Ameddig engedték méltó utódjuk lett, hozzátéve még, hogy Nádasdy Kálmán különlegesen szerette és segítette Péter tehetségének kibontakozását. A rendező-tervező egységes alkotása ezután tervezéseibe költözött bele, de voltak olyan kollegái, akik éppen az ő képi világára, látomásaira építették rendezéseiket, s ez őt örömmel töltötte el.
Péternek mindenkivel egyszerű, közvetlen bensőséges kapcsolata volt, s ezt nem kellett megteremtenie, mert ez személyiségéből eredt: szeretet adott, s akiktől kapott azokkal megtartotta kapcsolatát mindenkor. Nagyon hiúnak és önzőnek kellett lennie annak, aki őrá volt féltékeny, persze volt ilyen kollegája, ezeket emlékeim szerint megbocsátó, vagy csípős humorral, iróniával szemlélte, viselte. Minden munkatársát egyenrangúnak és nélkülözhetetlennek tartotta: énekeseket, színészeket, a műhelyek dolgozóit. Közvetlenség, szeretet és nagy érdeklődés jellemezte őt a pedagógia harmonikus világában. Tanítványai pedig ritka megbecsüléssel gondolnak rá ma is. Bennem számos kiemelkedő teljes alkotásának rendezésének emléke, képi világa él ma is: Richard Strauss operája, az Ariadne Naxosz szigetén , a commedia dell’arte stílusú Szöktetés a szerájból vagy a szellemes, nem operett ízű János vitéz előadás.
Keresztury Dezső írta Makai Péterről: „ő ma az egyetlen, aki a színpadi produkció mindhárom alkotó mozzanatát egy kézben egyesíti."

Változatos ihletésű, a realizmusból kilépő sajátos színes víziókat adó tervezései a fantasztikus realizmusnak nevezett különleges irányzatot teremtette meg az operákban, vagy a színházakban. A Hoffmann meséi díszletében az író világának borzongató rém-romantikáját; Brecht–Weill Mahagonny - jánakironikusan szellemes, variábilis vagy Offenbach Kékszakállának ötletes karikaturisztikus világát, Berg expresszionista Luluját, az Erzsébet kori színházat játékosan kitágító Falstaff -ot. Emlékezetes számomra a wagneri romantikát nálunk akkoriban szokatlanul erős vízióval kibontó szegedi A bolygó hollandi , az égő színvilágú térszínpadi Don Giovanni , vagy a Rodelinda terméskövekből álló, mégis mozgatható monumentalitása, A varázsfuvola indiai világba helyezése, Az álruhás kertészlány előadásának a muzsikára oly felejthetetlenül rímelő könnyed játékossága.
Az akkori többnyire realisztikus García Lorca-színpadok helyett az igazi szürrealista, játékos García Lorcával találkozhattunk egyfelvonásosainak díszleteiben vagy a modern képzőművészettel a modern, festői hangvételű Undinében. A Trisztán nagyvonalú térkompozíciója, A ravasz rókácska szellemes kosztümjei az akkori operai korszakban mind igazi meglepetést szerző élményt jelentettek. Költői képzeletű, a zene fájdalmas líraiságát tolmácsoló díszletei közül a Porgy és Bess, A láng és utolsó tervezése, a Gioconda mellett legszemélyesebb vallomása talán a Werther képi világában valósult meg, a halálra készülő magányos hőst körülvevő könyvespolc és a csak távolból látszó vidám karácsonyi világ kettősségében.

Az emlékezet, mindannyian tudjuk, nem erőssége a színház birodalmának. A múltat végképp eltörölni leginkább a színház világában lehet.
Emlékezzünk Péterre, most húsz évvel azután, hogy elment tőlünk, és tegyünk meg minden lehetségest életműve megőrzéséért. Péterben én a különleges képességű színpadi költőre és a legvarázsosabb emberek egyikére fogok, amíg élek emlékezni, akivel életemben találkozhattam.

Lengyel György

Makai Péter
(Hódmezővásárhely, 1932. dec. 4.–Bp., 1991. nov. 7.): díszlet- és jelmeztervező, rendező.
Tanulmányait a SzAk-n végezte 1952–1956 között, ahol rend.-i diplomát kapott. Először az Operaház szerződtette segédrend.-nek, majd 1959–1960 között a Nemzeti Színházban működött, mindkét színháznál tervezőként is.
Ezt követően három évet a Szegedi Nemzeti Színháznál töltött. Főleg zene- és táncdrámák rendezésében és tervezésében tűnt ki.
1964-től haláláig az Operaház díszlet- és jelmeztervezője, rend.-je.
1989-től vez. tervezője is.
1978-tól a Képzőművészeti Főiskola szcenikai szakának tanára volt. Gyakran tervezett más fővárosi és vidéki színházaknak, olykor alternatívoknak is. A drámai tér kifejezőerejű felépítése dús fantázia, hajlékonyság, a modern szcenográfiai stílusok továbbfejlesztése jellemezte.
1975-ben Erkel-díjat,
1989-ben érdemes művész kitüntetést kapott.
F.T. Orff: Az okos lány; Brecht–Weill: Koldusopera; Verdi: Falstaff; Brecht–Weill: Mahagonny…; Mozart: Szöktetés a szerájból; Prokofjev: Három narancs szerelmese; Berg: Lulu; Sztravinszkij: A léhaság útja; Respighi: A láng.
Ir. Bőgel J.–Jánosa L.: Scenographia Hungarica (Mai magyar díszlet és jelmez, 1973); Díszlet- és jelmeztervezés 1970–1980 (1983); Keresztury D.–Staud G.–Fülöp Z.: A magyar opera- és balettszcenika (1975).

[kl]

Cikk nyomtatása

Küldje el a cikket ismerősének!
 
feladó neve:    
feladó e-mail címe:    
címzett neve:    
címzett e-mail címe:  
 
Születésnapi levél
Kamuti Jenőnek
Az „ezüst-herceg” közben orvosi diplomás lett, kitűnő sebész vált belőle, a MÁV kórház igazgatójaként lett (aktív) nyugdíjas. A sport terén, pedig Magyarországon elsőként UNESCO Fair Play-díj kitüntetésben részesült. A napokban a Nemzet Sportolójává választották. Hihetetlen – 80 éves! – Kadelka Lászlótól
Archívum
Legfrissebb cikkeink
455 éve született a magyarok háziszerzője Shakespeare

A cselló lelke

20 év után JAZZ+AZ!

Kellemes Húsvéti Ünnepeket!

Novák Ferenc Tata előadása Forrószegiek

Meg kell élni a szélcsendet is

Fotóriporteri Életműdíj 2019: Szebeni András

Kovács Edit Jászai Mari-díjas

Az orosz titán a Müpában

Minden gyerek jusson el színházba – de hova és mire?

Sajtószemle
Enciklopédia
További cikkek a kertpont.hu portálon
A sokarcú fagyöngy
Szerves talajtakarók
A póréhagyma
Agavék
A vizitorma
A csontritkulásról
Webtechnológia
Technológiák, fejlesztési megoldások, referenciák a Terasz.hu - tól
| M?iaaj?lat | Impresszum | Jogi nyilatkozat |
info@terasz.hu