Örkény Emléknapok Moszkvában
   „Mikor van a háborúnak vége?” – hangzott el egyebek mellett ez a gyönyörű írás is Moszkvában, a Magyar Kulturális Központban az „Örkény Emléknapok” (december 12-14) nyitóestjén, a Lágerek népe orosz kiadásának bemutatóján.

   „Örkény István számára a háború nem egyszerűen a munkaszolgálatot, a szenvedést jelentette, s a háború végét is másként érzékelte, mint mások” – emlékezett vissza Radnóti Zsuzsa dramaturg, az író özvegye. -- A háború számára élete egyik legnagyobb élménye, sorsdöntő élménye volt: Bármilyen furcsán hangzik is, ott lettem emberré – így mondta Örkény István. De megismerte a másik végletet is: Állattá akkor váltam, amikor az éhhaláltól féltem. E végletek között találta meg azt, amire emberi etikája és írói életműve egyaránt épült: a szolidaritást”.
   
   Tatjana Voronkina műfordító, aki a magyar irodalom számos nagy alakja mellett Örkény Istvánt is bevezette az orosz irodalmi gondolkodásba, a Lágerek népe orosz nyelvű kiadását egyszerre tekintette egyik legfontosabb személyes ügyének és halaszthatatlan irodalomtörténészi feladatának. Örkény – Voronkina szavai szerint -- a hadifogság alatt írt, különleges szociográfiai naplójában tudatosan követte Illyés hagyományát, a Puszták népe megközelítését: a közös sors, „az éhség diktatúrája” néppé formálta a legkülönbözőbb származású emberek konglomerátumát, melyet, akár Illyés, belső nézőpontból írt le. A moszkvai Hronyikjor kiadó, amely ugyancsak a magyar kultúra elkötelezett terjesztője (ugyanők jelentették tavaly meg Illyés Gyula Oroszország, 1934 című naplóját), épp e belső, „szögesdróton belüli” nézőpont etikai, emberi és történeti hitelét tartja rendkívül fontosnak a mai orosz olvasó számára: az együttélés tapasztalata hitelesebbé teszi bármely mesterséges objektivitásnál – hangsúlyozta a könyvbemutatón Borisz Jevszejev, a kiadó főszerkesztője, aki maga is kiváló prózaíró és Örkény-rajongó. A közel 150 fős közönség a legavatottabb orosz művészek – köztük Nyina Kilimnyik, érdemes művész, a Macskajáték „Egérkéje”, valamint Valentyin Varekcij, érdemes művész, a Tóték bemutatójára készülő Osztrovszkij színház főrendezője -- előadásában hallhatott részleteket Örkény műveiből.
   
   A könyvbemutató különleges történeti-levéltári felfedezés ismertetésével is szolgált: Varga Éva Mária, a moszkvai Levéltári Intézet levéltári delegátusa, akinek szerkesztésében nemrégiben jelent meg a Magyar hadifoglyok a Szovjetunióban című tanulmánykötet, megtalálta Örkény István teljes személyi anyagát is az Orosz Katonai Levéltárban, amely alapján végigkövethető az író útja a munkaszolgálat 1942. június 5-i kezdetétől a tambovi és krasznogorszki hadfogságon át a hazatérésig: 1946 karácsony másnapjáig. Az azonban még így sem derült ki, tette hozzá az író özvegye, miért csak a legutolsók között hagyhatta el a krasznogorszki lágert Örkény István.
   
   *
   
   Az Örkény Emléknapok második helyszíne a Moszkva közeli Krasznogorszk volt: az egykori hadifogolytábor helyén ma Antifasiszta Emlékmúzeum működik, ahol rendkívül körültekintő szakmai gondossággal és elfogulatlansággal rekonstruálták a láger szerkezetét, a fogvatartottak életkörülményeit, fotókkal, használati tárgyaikkal, általuk készített műalkotásokkal illusztrálva. Ebben a lágerben működött az az antifasiszta iskola is, ahol a németek mellett magyar, román, osztrák és olasz hadifoglyokat oktattak a Komintern és a Vörös Hadsereg megbízottai, valamint szovjet tudósok. Itt tanított fél éven keresztül Örkény István is, ezért emlékét megkülönböztetett tisztelettel őrzik – derült ki Irina Kumicsova tudományos igazgatóhelyettes szavaiból. A krasznogorszki Örkény-ünnepségen résztvevők, közel 80 fő, megkoszorúzták a helyi temető hadifogoly-szektorában eltemetett magyar áldozatoknak állított emlékoszlopot.
   *
   Az emlékestek sorozata az Oleg Tabakov vezette Művész Színházban zárult, ahol az író özvegye jelenlétében a társulat ünnepi előadáson mutatta be Örkény István Macskajátékát, mint mindig, most is teltház előtt, óriási sikerrel.
   A rendezvénysorozat az oroszországi Magyar Kulturális Évad könyvprogramja keretében és támogatásával valósult meg.
Kiss Ilona igazgató

   Moszkva, 2005. december 14.
   
   
 
2005-12-19 10:13:00