Helikon Kiadó – Márai Sándor minden mennyiségben
Márai Sándor egyike azon kevés magyar írónak, aki – büszkén mondhatjuk – világsikert ért el. Nemcsak Olaszországban, ahol emigrációjának jelentős részét töltötte, hanem az Európai Unió szinte minden országában népszerűek könyvei. A Helikon Kiadó Márai Sándor legnagyobb hazai népszerűsítője.
Márai Sándor műveit bemutatni szinte lehetetlen. Őt olvasni kell! Tehát „csak” felhívjuk a figyelmet néhány frissen megjelent kötetére.

„Az irodalomnak többféle „értelme” van: híradás ember és ember közötti kapcsolatokról, ember és társadalom, ember és természetfölötti, ember és a környező világ összefüggéseiről. Ez mind lehet „értelme” és tartalma az irodalomnak, de (…) van mindezentúli „értelme” az írásoknak: amikor az irodalom a fotoszintézis mintájára megváltoztatja az ember és világ viszonyát. Ahogy a fény érintésére az elkorhadt anyag szerves lesz, úgy az „irodalom” érintésére (…) mindaz, ami merev és élettelen a tudatban, megelevenedik. A szavak, mint a fény, sarjadzást idéznek fel, fogalmakat alkotnak, a fogalmakból elhatározások és cselekedetek következnek… Lehet, hogy ez egy másik „értelme” az irodalomnak. (…)
(…) Az író, aki megkísérli, hogy valami mást is írjon, mint amivel a konzumirodalom nagyiparosai etetik az olvasót, mintha egy féllábú ember, aki protézissel jár, megkísérelné, hogy benevezzen a százméteres távfutásra.”

Vallja Márai az irodalom és az író szerepéről.

 
Máraival kapcsolatban két személyes élményem is van. Egyik sem derűs, de Rá jellemző.
A hetvenes évek közepe körül, a nyári szünetben, Rómában összefutottam rendszeres tenisz, lábtenisz és gőzfürdői partneremmel. „Elmegyünk meglátogatni Márait, gyere, bemutatlak neki.” Örömmel kísértem el a nagy magyar író fiát, aki maga is már jelentős életművel rendelkezett. Végül úgy alakult, hogy ketten indultunk a kalandossá vált találkozóra. Partnerem a lábteniszben kevésbé, a tollforgatásban és a vízipólóban jártasabb, viszont Máraiból teljesen készületlen volt.
Megérkezvén, a magyarokkal szemben bizalmatlan „vendéglátónk” miután megtudta, hogy ki a látogatója: „Én Karinthy Frigyes fiával, aki a szocializmus fenekét nyalja, nem tárgyalok!” Hozzám fordulva az után érdeklődött, hogy visszatérek e Magyarországra, az igenlő válaszra morcosan közölte: „Kollaboránsokkal nem tárgyalok!”

 
Másik kalandom a nyolcvanas évek vége felé esett meg. Akkori tisztem szerint, Sík Ferenc rendezővel hivatalos „küldöttség” keretében szerettük volna megkapni az engedélyt a Kassai polgárok színpadi változatához. Hiába szegődött mellénk a követség munkatársa… Márai – be sem engedve minket – „Amíg egyetlen orosz katona van Magyarországon, addig a műveim nem kaphatnak nyilvánosságot abban a rendszerben!” Ezzel becsapta előttünk az ajtót.
Megváltozott a rendszer és Márai Sándor világsiker lett.
Kár, hogy nem élhette meg!

[ Kadelka László ] 2005-09-29 08:12:00