Galambos Tamás - Koday László közös kiállítása
AULICH ART
Galambos Tamás Munkácsy-díjas festőművész, és Koday László naív festő Csokonai-díjas, közös kiállítása nyílik 2005. július 11-én 18:00 órakor, a Hamilton Tőzsdeügynökség aulájában (1054 Bp. Aulich u. 5.).
A tárlatot megnyitja Angyal Mária művészettörténész, közreműködik Baranyi Ferenc József Attila-díjas költő.
Galambos Tamás festőművész
Munkácsy díjas

A Képzőművészeti Főiskolán Hincz Gyula és Barcsay Jenő voltak a mesterei. Galambos lázadó volt. Hamar felismerte, hogy a XX. század modern művészeti irányzatait a legszélsőségesebb absztrakcióig és az analitikáig majd a nonfigurativitásig, tehát a világ tárgyiasságától való elfordulást - csak az értheti meg, aki ezzel egyidőben rendelkezik a tárgyi világ felfedezésének elemi akaratával.
Már főiskolás korában magánmitológiát, önálló, mindenki másétól eltérő nyelvet és minden tekintetben szuverén világot keresett és talált magának. Tudatosan választotta és alakította ki alkotói ouvre-jét, amelyre az őszinteség, az irónia és a metsző kritika a jellemző. A jó és a rossz, a szép és a rút, a humoros és a groteszk szürreális ábrázolását teremti meg egy olyan elidegenedett világban, amelyet a szorongás, a félelem és a bizalmatlanság fémjelez.

Galambos Tamás - Fehér szarvas
 
Témáit a mondák és a mitológiák, a legendák és a bibliai történetek világából és olykor a történelemből meríti és azokat újrafogalmazza. Festői módszere egyéni. Képeit perspektivikusan a dolgok látható és az ember felé forduló felületük alapján nagyság és távolságrendben szemléli. Nem azok egymáshoz való viszonyát, hanem a saját és a mi viszonyunkat a dolgokhoz ábrázolja egy meghatározott szögből nézve. Gondolati festészete ezért tartalmában és lényegében, tudatosságában és érzéseiben is modern.

Galambos Tamás - Noé bárkája
 
Képei őszinték, választott formanyelve egyéni, szerkesztése tudatosan a távlat, a mélység és a középtér, háttér felosztására épül. Kompozíciós elrendezése szerint az előtérben foglalnak helyet figurái, amelyek bábszínházi figurákhoz hasonlóan karakteresek, bölcsek és ijedtek, közönyösek, a szemek mindig beszédesek. Minimális gesztusai nyugodt képeket eredményeznek. (ld. Fehér szarvas gobelinje). Ábrázolási módja statikus, olykor abból tudatosan kilendülő. (ld. Történelem-tablóját). Színei mágikus realizmussal festett színek, figuráinak arcszíne – zöldes, világosszínű vagy sárga – egyben jellemábrázoló erejű, háttereinek kékjei messziről felismerhető „Galambos-kékek“ (ld. Agyaggalamb lövők ). A burjánzó, dús növényzet, a fantasztikus állatvilág a maga falánkságával ótestamentumi üzenetet hordoz. Galambos szép felületű, szépen festett képei részleteiben is hibátlanok.

Galambos Tamás - Agyaggalamb lövők
 
Galambos Tamás festészetében az utóbbi időben jelentős változások tanúi lehetünk. Figyelme és érdeklődése a transzcendens világlátás felé, stílusa mélyebben, de mindenképpen másként értelmezhető stílussá válik. De ez már egy másik kiállítás témája lesz.

Koday László naív festő
Csokonai díjas

Koday László felnőtt korában kezdett el festeni, belső indíttatásra. Ismereteit önképzéssel fejlesztette. Rövid idő alatt rátalált máséhoz nem hasonlítható festői világára amelyet a naív festőkéhez szoktak sorolni.
Képein valóságos embereket látunk valóságos tájak és valóságos tárgyak között - olykor meghökkentően különös szituációkban. Piktúrája ugyan a falu életéhez kötődik, de azt nem leképezi, nem a látványt ragadja meg. A látomásokat keresi. Az álom, a képzelet, a tudatalatti tartomány különös hangulatú szürreális ábrázolása foglalkoztatja.

Koday László - Virágzó dombok
 
Egyéni stílusa meseszerű, gyermekien természetes , ábrázolási módja spontán expresszív. Humoros, szatírikus képein a növények, az állatok és az ember világa azonos értékü egységet képez. Szimbolikája következetes és érthető.
Festészete egyszerre narratív és illusztratív, amelyben meghatározó a gondolati tartalom és az érzelmi viszonyulás. A ház tetején levő galambdúc a házzal azonos értékű, csak kisebb lakóépületet jelent. Az egyikben az egymást szerető emberek, a másikban a turbékoló galambok laknak. Míg a fán a madarak, alatta a szeretők évődnek egymással. S közben repül a gólya - olykor pólyással a csőrében. Kék tehenei miért is ne néznék a fürdőzőket, rózsaszín lovai hófehér sörényükkel miért ne válhatnának táltosokká? Fantasztikus történeteket fest, sőt egyszerre több történetet egy-egy nagyobb méretű sokfigurás vásznán.

Koday László - Szép az élet
 
S mindenhol dús növényzet. A képmezőt körbeölelő fa benyúló ágai, a dúsan burjánzó virágok, a piros és kék fák és bokrok a nagy előképet: Henri Rousseau-t idézik. Képein bármi megtörténhet. Az irrealizmus megóvja a realizmustól. Szemlélete, ösztönös valóságlátása létrehozott egy sajátos expresszív realizmust. Így teremt magának a valóság és a képzelet, a mesevilág sajátságos ötvözetével önálló stílust, képi kifejezést, tündéri világot amely csupa derűs, tiszta színekkel, hibátlanul, szépen megfestett világ. Piros, kék, sárga. A keveretlen, tiszta színek, a határozott kontúrok, a finom rajzosság és a részegítő szabadság világa.

Koday László - Kék tehén nézi a fürdőzőket
 
Képein a figurák mozgásuk ellenére statikusak. Az alkotás öröme, a jelképek költői ereje, az őszinteség és az élmény lendülete repíti Kodayt hihetetlen magasságok, festői tágasságok megélésére.
Paradicsomi állapot.Az öröm és az örömszerzés állapota.
Ez Koday László festészete.

[ Angyal Mária ] 2005-07-08 12:02:00