A szőlő és a bor rejtély, titok, csoda és katarzis
L. Simon László költő, író, szerkesztő Gárdonyi Gézát idézte: "A víz nem mossa el a bánatot, csak a bor meg a pálinka."

   
   A szőlő és a bor rejtély, titok, csoda és katarzis
   
   

   Lezajlottak a könyvmustrák, az író-olvasó találkozók, most az olvasáson a sor! A bemutatók között a legmagasabb extrakttartalma és maligánfoka az Édes szőlő, tüzes bor című kötetnek volt.
   
   Ambrus Lajos, a költői prózát író szerint a szőlő és a bor rejtély, titok, dialógus, örökifjú, megfejthetetlen csoda, különös párbeszéd és katarzis, organikus, szakrális tartalmú absztrakció. L. Simon László költő, író, szerkesztő Gárdonyi Gézát idézte: "A víz nem mossa el a bánatot, csak a bor meg a pálinka." Jelentősebb pincék és borászatok a Velencei-tó körül című fejezete dokumentumértékű, remek fotók sokaságával mutatja be a térség pincesorait, jelentősebb pincészeteit, jeles borászait és a települések szüreti szokásait. Lukács László néprajztudós a Velencei-hegység szőlőhegyeinek népi építkezéséről írt diplomamunkáját 1875-ben védte meg a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen, ez képezi a gerincét a Velencei-tó környékének szőlőkultúrája és borpincéi című tanulmányának. Része volt a velencei Szent Orbán-szobor felállításában, a szőlőhegyi Orbán-ünnep megteremtésében, és a Szent Benedictus Borrend megalakításában is szorgoskodott.
   
   A három zseniális férfiú, bort prédikáló és bort ivó szerző három nagy múltú egyetemet képvisel: Lukács a debrecenit, Ambrus a szegedit, Simon az ELTE-t, amivel kapcsolatban néprajztudósunk megjegyezte, ezeknek nemzetfönntartó jelentősége van, nélkülük az elbunkósodás még nagyobb mértékű lenne e honban.
   
   A Velencei-tó környékének szőlő- és borkultúráját magyar és német nyelven bemutató, elegáns küllemű és gazdag beltartalmú, tudományos igénnyel megírt, mégis olvasmányos kötetet Gelencsér József megyei közigazgatási hivatalvezető mutatta be a Szent István Művelődési Ház udvarán rendezett kellemdús esten, ahol vidám régizene szólt, a Musica Historica együttes 16-19. századi bordalokat énekelt és táncokat muzsikált. Bobory Zoltán, a házigazda időnként előadóművészként kerekítette a közönség kedvét Vörösmarty: Fóti dalával és Gárdonyi: A bor legendájával. A szellemi élvezkedést követően pedig kínálták a pogácsát, a kolbászt és a Simon borház legjobb nedűit.
   
   Gelencsér József megjegyezte, nagy presztízse volt mindig a présházaknak, a jogi estekben gyakran szerepelt a fontos kérdés: kié legyen a pincés szőlő? Néprajzkutatóként örvend e kultúra és a magántulajdon eme kis szigetei reneszánszának, no meg a borász sztárok megjelenésének, akiket ismerni ma legalább olyan szerencse és kegy, mint volt hajdanán a futballsztárok körüli legyeskedés.
   
   A Ráció Kiadó, a Velencei-tó Környékéért Alapítvány, Budapest, Pázmánd és a Velencei-tókörnyék összefogásával olyan könyvheti mű született, amelyre büszke lehet a szűkebb és tágabb régió, sőt az egész nemzeté, mert újabb kincslelőhelyekről ad hírt egy tudós az ő alaposságával és két szőlőműves, borszerelmes költő-író.
♦ Zágoni Erzsébet

   Könyvismertető

   

2005-06-13 22:48:00