Internet és jogdíj
   - Az első József Attila örököse volt, még tárgyalásban vagyunk, de korábban már le kellett vennünk egy ember tragédia angol nyelvű fordítását az amerikai fordító magyarországi képviseletének a jelentkezése után. Jelentkezett egy Gárdonyi Géza kiadás szerkesztője és pár héttel ezelőtt Weöres Sándor örököseinek jogi képviselője.

   
    Ki és hogyan fizet a digitális könyvekért?
   
   

   A könyv reneszánszáról beszélt Tolnai Ottó vajdasági író, a Magyar Irodalmi Díj idei kitüntetettje a könyvhét megnyitóján. Azt mondja, hogy a digitalizálódás kora minden elvárással ellentétben a könyvkiadás és árusítás egyfajta robbanását hozta. Az irodalmi művek nagy része olvasható az interneten, de az kérdés, hogy hogyan kell rendezni az értük járó jogdíjakat.
   

Moldován István
   Az Országos Széchenyi Könyvtár által működtetett Magyar Elektronikus Könyvtár abban különbözik a valódi könyvtáraktól, hogy itt a digitális formában tárolt műveket mindenki szabadon olvashatja. Ma már naponta 18-20 ezer látogató keresi fel a különböző oldalakat.
   
   Kattintásként, ha számítjuk a dolgot, ez nem egyszer naponta eléri az egymillió találatot - mondta Moldován István, a könyvtár osztályvezetője.
   
   - Tavaly május elsejével az uniós csatlakozás után megváltozott az irodalmi művek jogdíjkezelése. Ez hogyan érintette a magyar elektronikus könyvtárat?
   
   - Mivel megszüntették a közös jogkezelést, amely az irodalmi művek jogszerű szolgáltatását biztosította, számos irodalmi műnek igazából ezért nincs megfelelő jogi háttere.
   
   - Ez tehát azt jelenti, hogy most már minden egyes szerzővel külön kell megállapodniuk?
   
   - Igen. Ami az esetek egy részében azért nem probléma, mert szerzőktől, kiadóktól kapjuk meg szerzői jogi engedélyekkel. Mi gyakorlatilag az elektromos kiadásokat próbáljuk összegyűjteni és archiválni, szolgáltatni. Az esetek egy részében viszont főképpen klasszikus magyar irodalmat, adott esetben világirodalmat önkéntes digitalizálók, az internet lelkes társadalmi munkásai juttatnak el hozzánk és ebben az esetben, kell valamilyen jogi fedezetről gondoskodni.
   
   - Ha jól tudom, eddig ketten jelezték, hogy a könyvtártól külön jogdíjat kérnének.
   
   - Az első József Attila örököse volt, még tárgyalásban vagyunk, de korábban már le kellett vennünk egy ember tragédia angol nyelvű fordítását az amerikai fordító magyarországi képviseletének a jelentkezése után. Jelentkezett egy Gárdonyi Géza kiadás szerkesztője és pár héttel ezelőtt Weöres Sándor örököseinek jogi képviselője.
   
   - Olvastam arról, hogy Radnóti Miklós özvegye is úgy gondolja, hogy az internet nem alkalmas a költészet közvetítésére.
   
   - Igen. Azt kell tudni, hogy itt egy nagyon kemény és egy nagyon éles váltás következik és következett be. Gyakorlatilag Magyarország, amelyik sajnos európai átlagban meglehetősen lemaradt, a lakosság 20 százaléka használ internetet, de e közül a tíz-huszonéveseknek több mint 60 százaléka rendszeres internethasználó. Miközben a nyomtatott könyvek olvasottsága drámaian esik vissza, az internetről való információfogyasztás sokkal nagyobb súllyal esik a latba. Gyakorlatilag már van egy olyan sztereotípia középiskolások, egyetemi hallgatók körében, hogy amit az interneten nem találnak meg, azt már máshol nem keresik, az nem létezik. Sikerlistáinkban mindig ott van az első tíz között Ady Endre összes verse vagy Gárdonyi Géza Egri csillagok című műve.
Kádár Dóra

   
   Forrás: MR
   Kapcsolódó:
   Internet, kisebbség, Székesfehérvár
   
   Magyar Elektronikus Könyvtár
   
2005-06-04 07:35:00