Lakodalom Boldogon - filmvetítéssel kísért előadás a Néprajzi Múzeumban
Amit sokan fényképeztek - Lakodalom Boldogon, címmel filmvetítéssel kísért előadás a Néprajzi Múzeumban 2005. február 10., csütörtök, 17.00 óra. Előadó: Dr. Györgyi Erzsébet néprajzkutató. Az előadás csatlakozik, a múzeum Boldog / Képek című kiállításához.
Az előadás múzeumi belépővel látogatható.
A Heves megyei Boldog község régóta magára vonta a néprajzkutatók, fotográfusok figyelmét gyönyörű népviseletével, lyukhímzéses, keményített vállkendőivel és nem utolsó sorban látványos lakodalmaival. A lakodalom különleges dísze az úgynevezett menyasszonykalács. A valóságos kalács itt kiegészül egy állványzattal, amelyet teleaggatnak piros-mázas mézeskalács figurák sorával. A grillászból készült madarak az egykor a lakodalmi menetben meghordozott kakas és tyúk kései utódai.

Menyasszonykalács díszítés - Vajkai Aurél felvétele, 1929
 
A Galga és a Zagyva folyók között fekvő Boldog az 1920-as évek végéig elzárt, nehezen megközelíthető település volt. A falusiak először a közeli városok, főként Hatvan, Aszód fényképészeinek műtermében vagy a faluba vetődött vándorfényképészek révén „találkoztak” a fényképezéssel.
A fényképésziparosok felvételei nem csak a családok személyes történetében játszanak szerepet: ezeket a néprajzkutatók már régóta fontos viselet- és családtörténeti forrásnak tekintik, de azért is méltányolják az ilyen fényképeket, mert a fényképezés körülményeinek megismerése nyomán a falusi-paraszti társadalom egykori s mai mentalitásáról is vallanak.

Legény és leány - Szöllőssy Kálmén felvétele 1930 körül
 
A kiállítás a változatos okokból itt fotografált képeket állítja egymás mellé, s arra ösztönöz, hogy a fényképeket egymáshoz viszonyítva szemléljük. Ennek során fényképészeti látásmódok találkoznak, miközben az is érzékelhetővé válik, hogy a fényképek más tárgyakhoz hasonlóan változatos társadalmi életrajzzal bírnak. Az anyag csoportosítása a képkészítés fő funkcióit követi, de ez csak hozzávetőleges lehet, mert a fénykép nem zárható szigorú kategóriákba; ugyanannak a képnek többféle felhasználása és értelmezése is lehetséges. Néhány korai családi képet leszámítva a bemutatott fényképek zöme az első világháború utáni hét-nyolc évtizedből származik, s fontos szerepet kapnak az 1932 és 1974 között a faluban rögzített filmfelvételek.

Játékkártya - Balogh Rudolf felvétele, 1930-as évek eleje
 
Mit láttak meg a faluból, a falusi ember életéből az elmúlt mintegy száz esztendőben mindazok, akik fényképezőgépet, filmkamerát vettek a kezükbe, és felkeresték a Budapesthez közel eső települést, Boldogot? Milyen fotográfiák készültek a néprajzkutatók, hivatásos fotósok riporterek, művészek, fotó-amatőrök falujárásai alkalmával? Milyen filmekben kapott szerepet Boldog mint a magyar falu tipikus példája vagy mint az etnográfiailag figyelmet érdemlő népi kultúra színhelye?
Az első világháború után Mezőkövesd, Sárköz, Kalocsa és a Hortobágy mellett talán Boldog lett az a település, amely néprajzi szakkiadványok, fotóművészeti folyóiratok, albumok, hazai és nemzetközi fotókiállítások leggyakoribb szereplőjévé vált. Az itt készült felvételek erőteljesen hozzájárultak a magyar faluról megalkotott vizuális képzetek szélesebb körű elterjedéséhez, a képes magazinoknak, a magyar népviseleteket és általában a népi kultúrát népszerűsítő publikációknak, továbbá a filmhíradók, idegenforgalmi és országimázs-építő kiadványok sokaságának köszönhetően. Boldog fényképekbe foglalt világát fotográfiák nagy tömege őrzi.

Forrás:
Néprajzi Múzeum
Nyitva tartás: 10.00-18.00. Hétfõn zárva
1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 12.
Telefon: 4732441, 06/30-555-0039

[ Kalóz Róbert ] 2005-02-05 12:02:00