Új Könyvpiac - december
   „Az Aluljárók népe kilenc dolgozata nem merít az összes elérhető társadalmi csoportból. A Tódor-anyagokban - jellemzően - a padlót fogott réteg: árvák, elhagyottak, börtönlakók, vagy egyszerűen csak paraszöveggel rétegelt agyúak (hogy ezzel a szolid jelzővel szimbolítsam a ma megint aktuális Szabó Albert-féle hungaristákat) jelennek meg. És bár a kötetben megjelenő szociográfiák egyikét-másikát ismerősként, másodszor vagy többedszer olvasva, a megrendítő és rémületes Ott agyonvertek egy fiút dolgozat után épp úgy, mint x éve felálltam megnézni, körbetelefonozni, hol a fiaim, elérhetők-e, rendben-e minden körülöttük.

   
   Új Könyvpiac - december
   
   
   Címlapon
   • Részlet a Vatikáni Könyvtár csodálatos könyveinek egyikéből. A Korona Kiadó Guillaume de Laubier és Jacques Bosser A világ legszebb könyvtárai című most megjelent albuma harminc nevezetes könyvtárat mutat be, köztük a legjelesebb magyar bibliotékákat. A magyarországi könyvtárak fotóit Hapák József készítette, a kötetet dr. Bánki Judit szerkesztette.
   
   Interjú
   • „Esztétikai érték és közösségi felelősség” – Görömbei András irodalomtörténésszel beszélget Elek Tibor
   Az irodalom autonómiája éppen abban nyilatkozik meg, hogy semmiféle emberi problémát nem zár ki a maga világából. A világirodalom és a magyar irodalom remekműveinek sokasága bizonyítja azt, hogy a jelentés és az ügy egyáltalán nem ellentétes az esztétikai megalkotottsággal, a műalkotás autonómiájával.
   • Márai Sándor reneszánsza – Székely Ádámmal beszélget Nádor Tamás
   • „A halál nem a legrosszabb az életben, hanem a megalkuvás” – Babus Antal Vekerdi Lászlóról
   • „Alaposnak és igaznak lenni” – Katherine Mansfieldről Erős Kinga
   Az Európa Könyvkiadó bő válogatásban adta közre Katherine Mansfield naplóit és levelezését, s ehhez minden eddiginél bővebb elbeszélés gyűjteményt illesztett. Így a magyar olvasó is megismerkedhet az életmű és az alkotói műhely teljességével, s nem utolsó sorban találkozhat egy esendő, de rendkívül kritikus személyiséggel.
   Mansfield az angol irodalom Oscar Wilde és James Joyce közötti átmenetének jelentős alakja volt. Olyan korban írt, amikor a viktoriánus fegyelem és erkölcsösség után a lélek egyszeriben kitört valamiféle börtönből, s az írók témája a gyenge, kiszolgáltatott vagy éppen esendő ember lett. Míg Somerset Maugham cinikus szemmel önzőnek és képmutatónak láttatta az embert, Huxley és Osbert Sitwell mint szatirikusok lettek híressé, addig Mansfieldet olvasva úgy érezzük, az ember csak játékszer egy ismeretlen játszmában, melynek szabályai meghaladják értelmünket.
tovább
   
   • Mint a filmeken – Csantavéri Júlia jegyzete filmes könyvekről
   
   Gyulai látószög
   • Elek Tibor: Závada Pál: A fényképész utókora
   
   Média-tükörben – Gervai András rovata • A Tejesember fia
   
   Sultz Sándor: Másvilág
   Tandori Dezső olvas(a)ta
   • Karácsonyi kények karácsonyi könyvkosár
   
   Könyvekről
   • Világhíres magyarok – Perjámosi Sándor
   • Tverdota György: Tizenkét vers – Vasy Géza
   • Háy János: A Gézagyerek – Tarján Tamás
   „Egyszerű ez, mint a négyszerkettő. Négy plusz egy novella, egyik sem hosszabb tíz oldalnál. Négy dráma, mindegyik viszi tovább az epikában eléje rendelt címet. A borítón – melyet ezúttal is a szerző illusztrált Marsbeli felebarátainak tragikomikus figuráival, a könyvben is az ő háromszög-emberkéi, -lovacskái bóklásznak – a drámák megjelölés áll; a belső címlapon ez: Drámák és novellák.
   A könyvészetileg kifogásolható, a bibliográfus dolgát kissé nehezítő eltérés azt pontosan jelzi: A Gézagyerek cím a mai olvasó számára egy drámasorozatot – tetralógiát – fed. Az írói műhelyben öt kisprózai mű folytat(ott) párbeszédet négy színművel.” tovább
   
   • Takács Zsuzsa: Üdvözlégy, utazás! – Tóth Ákos
   • Füst Milán: A sanda bohóc – Laik Eszter
   • Andrej Platonov: Dzsan – Szőke Katalin
   • Borisz Akunyin: Leviathan – Füzi László
   • Thomas Shapcott: Ausztrál horizont – Vass Tibor
   • Halász Péter: Nem lehet nyugtunk – Cs. Varga István
   • Ungvári Tamás: Lezáratlan nyomozás – Hahner Péter
   • A. S. Neill: Summerhill – Takács Géza
   • Wass Albert élete; Wass Albert utélete – Márkus Béla
   • Nemes Nagy Ágnes: Az élők mértana – Tóth Erzsébet
   • Tódor János: Aluljárók népe – Onagy Zoltán
   „Az Aluljárók népe kilenc dolgozata nem merít az összes elérhető társadalmi csoportból. A Tódor-anyagokban - jellemzően - a padlót fogott réteg: árvák, elhagyottak, börtönlakók, vagy egyszerűen csak paraszöveggel rétegelt agyúak (hogy ezzel a szolid jelzővel szimbolítsam a ma megint aktuális Szabó Albert-féle hungaristákat) jelennek meg. És bár a kötetben megjelenő szociográfiák egyikét-másikát ismerősként, másodszor vagy többedszer olvasva, a megrendítő és rémületes Ott agyonvertek egy fiút dolgozat után épp úgy, mint x éve felálltam megnézni, körbetelefonozni, hol a fiaim, elérhetők-e, rendben-e minden körülöttük.
   Minthogy ez nem könyvajánló, egy ilyen jellegű gyűjteményt nem illik és nem is szabad ajánlani az ünnepi lélekkel Karácsonyra készülő kedves Vásárlónak, nem, mert nem (elképzelem, amint Tódor a közszolgálat kincstári televíziójában a fülig érő szájjal kukorékoló vasárnap reggeli emberrel beszélget arról, hogyan és miként ez a kötet, „mi a célja, mi az ÜZENETE?”, ehe, de jó kedvem lett a víziótól), erről - a legrövidebb írásról - néhány szót.” tovább
   
   • Bogdán József: A Kosztolányi család közelében – Fekete J. József
   „A könyvről első pillantásra látszik, hogy nem irodalomtörténeti föltárás vagy értelmezés szándékával keletkezett, pazar kivitele, formátuma (20,5 x 20,5 cm) sokkal inkább emlékkönyvre és fényképalbumra utal. Nagyjából ezt is találjuk a könyv lapjain, egy emlékkönyvet, amelyben a szerző rendbe rakta a Kosztolányi-hagyatékból a véletlen során neki jutott tárgyakat és dokumentumokat, Kosztolányi Dezső rózsafa pipáját, fia, Kosztolányi Ádám rubinköves gyűrűjét, és egy nagy, poros, málladozó kartondobozban lelt jegyzeteket, leveleket, képeket, iratokat.
   Hogyan kerültek ezek a relikviák a vajdasági papköltő tulajdonába? Véletlenül. Bogdán József, Verbicán és Oroszlámoson, majd Törökkanizsán szolgáló papként már közel egy évtizede augusztusonként egy hónapot a budai Szent Gellért-plébánián szolgál. 2002. augusztus 20-án a Szent László Kórházból papot kértek egy súlyosan beteg nénihez. A néni Mostbacher Ödönné Szalai Rózsa, a Kosztolányi család jogutódja volt, akinek halálával a hagyaték gondozója az utolsó kenet felvételénél jelen levő Nagy Borbála Ildikó, Szalai Rózsa unokahúga lett. Ő látta vendégül ugyanezen év szeptemberében a gyóntató papot, és ajándékozta neki a becses dokumentumokat. Ezek a személyes, bensőséges események rávetülnek Bogdán József könyvének tartalmára és módszertanára is.” tovább
   
   • Hadnagy Róbert–Molnár Gizella: Agatha Chirstie krimikalauza – Iszlai Zoltán
   • Romsics Ignác: Múltról a mának – N. Pál József
   • Melissa P.: Minden este 100-szor kefével – Koncz Tamás
   • Einstein és a magyarok – Abonyi Iván
   
   Új könyvek: Kiadók ajánlják
   
   Új könyvpiac

   
   Kapcsolódó:
   Új Könyvpiac - október
   ÚJ KÖNYVPIAC 2004. szeptember (09. 16.)
   Amis: Koba, a rettenetes (07. 10.) (Új Könyvpiac)
   Új Könyvpiac 2004. június (06. 10.)
   Új KÖnyvpiac - április (04. 26.)
   
   
2004-12-11 06:48:00