Másféle utazás (Szerb Antal Németországban)
A bemutatott könyv kerülő úton jutott a kiadóhoz. Ulrike Ostermeyer, aki a dtv angol-amerikai lektora, tavaly Londonban véletlenül fedezte fel az „Observer” kritikája alapján az angol kiadást.

   
Másfajta utazás
   
   „Utas és holdvilág” német sikere

   
   
   
   „A magyar irodalom mindig szolgál meglepetéssel.” Gregor Dotzauer megjegyzése akár mottója is lehetett volna a tegnapi könyvbemutatónak.
   
   Helyszín: CHB (Collegium Hungaricum Berlin
   Résztvevők: Gregor Dotzauer, moderátor (irodalmi szerkesztő, Der Tagesspiegel*)
   Prof. Kulcsár-Szabó Ernő (irodalomtörténész, HU**, Hungarológiai Tanszék)
   Ulrike Ostermeyer (lektor, dtv, München)
   Joachim Stargard (színész, rendező)
   Téma: Szerb Antal: Utas és a holdvilág c. könyvének német kiadása
   Apropó: A könyv a német könyvpiac karácsonyi bestsellere
   
   Ha már a meglepetéseknél tartunk: szokatlanul nagy volt az érdeklődés tegnap a kinyomtatott műsorban nem szereplő könyvbemutató iránt. Hogy is volt annak idején a visszautasított egyetemi felvételnél: „Helyhiány nem probléma, széket viszek.” Ennek szellemében cipelték az elkésettek az előtérből az összes ülőalkalmatosságot. A még később jövők pedig álltak, guggoltak az ajtóban. A műsorban pedig azért nem szerepelt az esemény, mert a könyv megjelenése és azonnali átütő sikere a programfüzet kinyomtatása után vált nyilvánvalóvá.
   
   Dotzauer a magyar irodalom iránti elkötelezettséggel, Szerb Antal életútjának mély ismeretével és nagy gyakorlattal moderálta az estet. Ez utóbbi azért is volt nehéz feladat, mert a magyar irodalomtörténet nemzetközileg elismert szaktekintélye Szerb Antal munkásságára vonatkozó bámulatos mennyiségű tudását nagy önzetlenséggel igyekezett megosztani a hallgatósággal. Sajnos egy ilyen időben korlátozott alkalom nem teszi lehetővé egy-egy témakör szemeszternyi anyagának ismertetését. Ezt őszintén sajnáltam, mert még mindig hallgatnám az izgalmas részletek miatt. (Talán beiratkozom vendéghallgatónak a Hungarológiára.) Minden esetre a németajkú – és természetszerűleg Szerb Antal munkásságát, életútját nem ismerő – közönség jó bepillantást kaphatott a szerző által írt irodalomtörténeti művek keletkezésének és jelentőségének méltatása során a 30-as, 40-es évek magyar irodalmi életébe.
   
   
   A bemutatott könyv kerülő úton jutott a kiadóhoz. Ulrike Ostermeyer, aki a dtv angol-amerikai lektora, tavaly Londonban véletlenül fedezte fel az „Observer” kritikája alapján az angol kiadást. Állítása szerint pillanatok alatt „befalta”, majd némi nyomozással és meglepetéssel megállapította, német kiadás nem létezik. Megjelent ugyan a 70-es években a Corvinánál egy német fordítás, de csak Magyarországon. Így a jogok biztosítása nem okozott gondot. A Márai- és Kertész-fordításokkal sikeressé vált Christina Viragh-ot bízta meg az újrafordítással. Az új fordítás a korábbi kiadás hibáit hivatott korrigálni, és ami fontosabb, friss interpretációt adni a műnek.
   
   A beszélgetés résztvevői egyöntetűen kiemelték, hogy az olvasmányosság ellenére – vagy talán helyesebben: mellett - a mű komoly irodalmi értéket képvisel. Talán éppen az olvasmányosság teszi hozzáférhetővé a mélyebb pszichológiai, filozófiai mondanivalót az irodalmilag vájtfülű rétegen kívül mások számára is.
   
   (Az elbeszélőkészség jellemző Szerb Antal irodalomtörténetére is, amelyet a „szakma” más korokban éppen hogy lenézett. Ennek ellenére az ifjúság körében nagy népszerűségnek örvendett. Csak ott volt a baj, hogy Tóth Dezső (néhai magyar tanárom) nem azonosította magát Szerb Antal véleményével. A gimnázium 3. osztályig és James Joyce-ig kellett eljutnom, míg ezt kiderítettem, következésképp rájöttem, a műelemzéseknél Szerb Antaltól leírni vétség, mi több: hiba. Joyce megítélése különben Szerb Antal egyik nagy tévedése volt, aki lesújtó elemzése végén még rátesz egy lapáttal, amikor szintén olvasmányosan azt írja: halottakról jót, vagy semmit.)
   
   Nyilván ez az elbeszélő stílusjegy az oka – amelyet a lektor korát megelőző posztmodernnek érez –, hogy a könyv más művekkel ellentétben nem egy bizonyos korosztályhoz, réteghez szól, hanem bárki által „fogyasztható”, mindenkit leköt. Legalább is ezt tapasztalta Ulrike Ostermeyer – legnagyobb meglepetésére a kiadón belül is. Eddigi munkája során ugyanis sose fordult még elő, hogy a lektorok összejövetelén a 25-től 65-ig terjedő korosztály összes megjelent képviselője egyöntetűen lelkesedett volna egy kiadandó kéziratért. Ezt bizonyítja a tény, hogy a kiadó jelenleg a 4. kiadást készíti elő. Ahhoz képest, hogy az első három hete került a boltokba ...
   
   Jellegzetes az is, hogy műfajilag besorolhatatlan mű. Útikönyv, de mégsem. Másfajta utazás. Kicsit krimi, nosztalgia, elbeszélő regény. Hallatlan műveltségről tesz tanúbizonyságot, de megérti az is, aki ezzel nem rendelkezik. Többször kell olvasni. Először csak a sztori köt le, amely miatt nem tudjuk letenni. Másodszorra érint meg bennünket a mélyebb tartalom. Mindezt a lektor nagy meggyőző erővel, szinte gyerekes, lelkesedéssel mondta.
   
   Hogy értsük, miről is van szó, Joachim Stargard részleteket olvasott fel a német fordításból. Látható volt, hogy több szemelvényt szánt nekünk a moderátor, de sajnos az idő... Lehet, persze, hogy ez csak további marketing-trükk volt az érdeklődést felcsigázandó. (A bemutató után szép számmal fogytak a példányok a foyer-ban mindkét nyelven.)
   
   Befejezetlen maradt a jelenség megvitatása, hogy egyes magyar szerzők miért kerülnek posztúm véletlen felfedezésre a német könyvpiacon. Egyáltalán, milyen mechanizmus szerint válik egy, az anyaországban kevéssé jegyzett szerző műve sikerkönyvvé másutt. Befejezésként a moderátor – a kiadók nevében mintegy viccesen – tippet kért az irodalomtörténésztől, vajon milyen további meglepetésekre számíthat a német olvasó a magyar irodalom ezek szerint hallatlanul gazdag tárházából. A jelenséget és a sikeres műveket ismervén Kulcsár-Szabó Ernő szerint a következő felfedezés Kosztolányi lehetne. Minden esetre a dtv legközelebb a Pendragon legenda német kiadására készül.
   
   
   * berlini tradicionális és színvonalas napilap
   ** Humboldt Universität, Berlin
   
   
   Antal Szerb: Reise im Mondlicht
   Dtv 2003, Christina Viragh új fordításában, Esterházy Péter előszavával
   
2003-12-14 07:17:00