Bárka-születésnap (+ visszatekintő)
Pénteken, 28-án születésnapot ünnepel a Bárka

   
A Bárka Szerkesztősége
   és a Békés Megyei Könyvtár
   
   
   szeretettel meghívja Önt és kedves barátait
   
   a tízéves Bárka
   jubileumi irodalmi estjére
   
   
   Időpont: 2003. november 28. (péntek) 17.00 óra
   
   Helyszín: a könyvtár játszóterme, Békéscsaba, Derkovits sor 1.
   
   
   Program
   
   A tíz évet értékeli:
   Tarján Tamás irodalomtörténész
   
   Az indulás éveire visszaemlékeznek az alapítók:
   Cs. Tóth János a Móra Kiadó vezérigazgatója
   Kántor Zsolt a Tevan Kiadó igazgatója
   
   Tíz év után – Elek Tibor főszerkesztő
   
   A 2003. évi Bárka-díjak átadása
   
   Ünnepi felolvasóest, melyen közreműködnek:
   
   Grendel Lajos
   Kiss Ottó
   Nagy Gáspár
   Podmaniczky Szilárd
   Szepesi Attila
   Újházy László
   Varró Dániel
   Zalán Tibor

   
   
   
   Kapcsolódó cikkek:
   

Elek Tibor
   Szécsi Noémi: JÓ SZELET! (Bárka-est a Ludwigban)
   Majd arról is meggyőződhetek, hogy bár azt hittem Karafiáth művésznő fején egy döglött angóranyúl ül fegyelmezetten, ez valójában egy rózsaszín hattyú, méghozzá a legendás hetvenes évekből.
   
   Tövis: Bárka 2002. 3.
   Remélhetően nem csak a Bárka, de Grecsó is profitál a személyes kapcsolatból, mert neki sem ártana meg egy rendes kiadó, pl. az AB OVO, amelyik kiadó egyenként odafigyel íróira, megelőlegezi, és kipofozza belőlük a megelőlegezett, leszerződött regényt, más egyebet. Grecsó a korosztály egyik legtehetségesebb prózaírója (remélhetőleg felhagy irodalom manapság legkönnyebbik ágának mívelésével, és végleg elfelejti, hogy költőnek indult.)
   
   Fekete blues a fedélzeten - Bárka a Ludwigban (helyszíni pályázat)
   Megtudtuk, hogy a Bárka tíz éve alapult Békéscsabán, 1997-ig alkalmanként, azóta kéthavonta jelenik meg, szerkesztésébe elsősorban a „pletykás” Grecsó Krisztián, kiadásába a Békés Megyei Könyvtár segít be. Kimondottan büszkék széles látókörükre, „kánontörő” sokszínűségükre, a fiatal és a határon túli irodalom felkarolására és a „regionális kérdésekben, lokális ügyekben” való gyakori megmártózásukra. Másra momentán nem.
   
   Kiss László: Bárka-szemle 2002. 6.

Kiss László
   Szilágyi Zsófia kritikájának legizgalmasabb része azonban a motívum-, illetve szimbólumelemzés (méz, mák, méh, galamb), amely sajnos – a terjedelmi korlátok miatt – szükségképp torzóban marad, viszont felhívja a figyelmet a mű rétegzettségére, több irányú megközelíthetőségére.
   
   HÚS ÉS HAL (Bárka-szemle, 2003/1)
   Egy folyóiratban megjelenő versek és novellák szinte mindig ócskák, kevés kivétellel, de a Bárka valódi sztárokkal villog. Itt vannak pl. a Varró Dániel vagy a Vámos Miklós által rendelkezésre bocsátott szövegek: ezek készülő könyvek részletei, és mindkét szerző van annyira népszerű, hogy nemcsak a hivatásszerűen irodalomban kéjelgők kukkantanának be szívesen alkotói műhelyükbe.
   
   Kettőt egy csapásra (HELYSZÍNI PÁLYÁZAT)
   Másnap a konferencia – a felvidéki magyar irodalom színe-java van itten összeverődve, kiskanálcsörgés, elégedett moraj, általános jókedv, pedig még nem esik a hó: a lista Grendel Lajostól Tőzsér Árpádig ível, de felvonul a fiatal literatúra megannyi kiválósága is, Németh Zoltántól kezdve Benyovszky Krisztiánon át H. Nagy Péterig. És így tovább.
   
   Íróparádé a Gyulai Várszínházban
   A napot – kimondva-kimondatlanul megidézve Leacock szellemét – Podmaniczky Szilárd zárja, leírhatatlan sikerrel: hogyan lehet fenékkel behelyezni az üveget a visszaváltópult kalickájába. (Nehezen.) Zajos siker.
   A fináléban – mindenki a színpadon – túlzás nélkül ritkán hallható vastaps. Hosszú percek rivaldafényben, tizenkét íróember van talpon a vidéken (kettő reggel hatig), küzdelem a reflektorokkal. Ez a közönség – dacára a mintegy háromórás (!) programnak – egy pillanatig nem unatkozot
   
   
2003-11-21 21:04:00