Nehéz terek
Széchenyi, Színház és Séta tér
Pécs belvárosának központi tere a Széchenyi tér, a ló farka alatt találkozunk, hangzik a tipikus randiszöveg. A kikövezett térbelsőt kő mellvéd választja el az úttól, némi virág, bokor és zsombékos fű és padok mellett a tér centrumában található a pár éve felújított Szentháromság szobor.
Ez a tér esti ücsörgése alkalmas, meghitt beszélgetésre, első randevúra. Ehelyett a POSZT kísérő programjaként minden évben kitelepül az Alexandra Kiadó sátraival és Könyvhétbe kezd. Pécsett ez egyfajta ellenkönyvhét. A hagyományos Könyvhét a Színháztéren zajlik. Immáron kettő Könyvhét is létezik ebben a városban, egymással párhuzamosan.
Mivel azonban a POSZT programjaihoz kapcsolódik az Alexandra Kiadó rendezte Könyvhét, ezért a Könyvhét egy héttel előbb kezdődik Pécsett, a Széchenyi téren, mint a Könyvhét. Érti ezt valaki?

 
 
 
S bár a kánikula országos jelenség, mégsem gondolom azt, hogy optimális helyszínt kínál egy napégette kő, és aszfaltkatlan a könyvheti rendezvényeknek. Például Huzella Péter (alias Zenegér) fellépésein pár tucat csemete aszalódott, mint közönség. És ez nem Huzella Péter miatt volt így, hanem a meleg miatt.
A tavalyi POSZT-hoz képest valamelyest javult a helyzet, a színpad fölött sátor, s az első széksorok fölé is próbáltak valamit helyezni, de ez nem megoldás. A pesti Vörösmarty tér, lett légyen hasonló mód köves, mégis tömegek özönlenek ide-oda rajta, mert az a tér “átjáróház”. A Széchenyi tér más csapáson átjárható, mint amerre a programok zajlanak, ráadásul negyven fokos hőséggel nehezített terepen sohasem fog bekövetkezni az, hogy tömeg gyűljön a fellépő írók elé. Legyen az Konrád György, Vörös István vagy akár Görgey Gábor.

 
A Színház tér a Király utca öblösödése, hajdan villamos is járt erre, ma már csak gyalogszerrel lehet erre közlekedni, illetve kerekeken guruló városnéző kisvasút hajt erre naponta párszor. A sétálóutca jó találmány, a forróság itt is forróság persze, viszont akad napos és árnyas oldal, és tucatnyi étterem utcai terasszal.
A Színház teret meghatározza az iker-szökőkút. Pancsoló kisgyerek, fürdőző kutya, s hajléktalan felváltva élvezi az enyhet adó vizet. A könyvsátrak, mivel itt nem multival, hanem a könyves szakmával találkozhatunk, csak a valódi Könyvhét kezdetekor kerülnek a helyükre. Az egyik standon könyvárus kutyával is találkozni lehet, ha éppen nem alszik szegényke. A forróság miatt azonban a forgalom itt is csekély. Azonban láttam írókat, akik szorgosan végigböngészik a kínálatot a standokon, s ha a maguk könyvére is rábukkannak, felderül az arcuk.

 
 
 
 
A harmadik tér, amely a legkönnyebb Pécsett, az a Séta tér. A már hagyománnyá lett Kulturális és Gasztronómiai Fesztivál eleje beleolvadt a POSZT-ba. Ez nem jelent mást, mint egy színpadot, vásári árudasort, lacikonyhát, egérfuttatást, és éttermek, sörözők utcára települését. Vadgesztenyefák alá.
Ez a legértelmesebben kihasznált városi tér. Hűvös van, rengeteg pad, majdnem elegendő a hely is. Zenét hallgat, eszik-iszik vagy zabál, vedel a városi polgár. Erről szól itt a nyár.
A Könyvhétnek is ez lenne az optimális helyszíne.

Fotó: Peti Péter és Bálint F. Gyula

[ Balogh Robert ] 2003-06-17 16:02:00