Terhesnapló 10.: Én is voltam gyerek
2
   Én is voltam gyerek. Sőt csecsemő (újszülött, magzat és zigóta). 165 centis édesanyám 90 kilóra hízlalta fel kis testét, amíg várta az elsőszülöttjét. Persze tegyük hozzá azért, hogy eleve 70-ről indított. Elmesélése szerint sajttal és almával tömte magát leggyakrabban, főként azt kívánta. Olyan hatalmas, sátorponyvaszerű lepleket viselt kismamaruha gyanánt, amelyek anyagából később kistaffírozta az egész családot.
   A beharangozott időben nem jelentkeztem. Sőt egy héttel később sem, ezért mesterségesen indították el a szülést. Vér és veríték, a vajúdás keserves órái... Eredmény semmi. A medence nem tudott úgy kitágulni, hogy a méretes, túlhordott csecsemő kiférkőzzön rajta. A vákuum használatához folyamodtak a szülés levezetői, hogy azzal majd kiszippantanak a méhből. Erőszak erőszakost szült: egy majdan rendkívül agresszív nőcskét, aki akkor még 4270 grammos, 53 centis, hosszúkörmű, a magzati álhalál állapotában leledző újszülöttként hevert, anélkül, hogy bármi életjelet adott volna. Némi élesztgetés (hideg víz, pofozgatás, szívmasszázs) után unottan felsírt.
   Szívesen gyártanék ebből ideológiát, hogy köszönöm szépen, én ki sem akartam onnan jönni, élni se akartam, hülye, erőszakos orvosok, különösen az ilyen napokon, amikor szívesen visszabújnék a jó édes anyámba, mert itt a magzatburkon kívül mindenki csak csesztet.
   Már félálomban is csak az járt az eszemben, hogy miféle kötelezettséghegy vár fokozatos eldózerolásra hétfőig. Emberileg lehetetlen mindent megcsinálni - ezzel hergeltem magam, és olyan dühvel pattantam ki az ágyból, hogy mindenki pusztuljon aki az utamba téved. Elvégeztem terhesrutinjaimat: vastabletta, Elevit (kismama multivitamin-tabletta, amelynek túlzott fogyasztása óriásbébi születéséhez vezet) valamint bő nadrág és félcombig érő ingecske felöltése a takarás végett. Észrevételeztem, hogy nem csak terhes vagyok de kövér is. Aztán ráncolt homlokkal és összeszorított szájjal az ultrahang-beutalót kezdtem keresni, de igazából tisztában voltam vele, hogy az is amilyen gonosz és rosszindulatú és engem bosszantani kész, úgysem lesz meg.
   Nagy nehezen előkerült a dokumentum, de rögtön láttam, hogy elbuktam a dolgot: reggel 8 és 9 között lehet bejelentkezni. Az AFP-vizsgálathoz még amúlt héten vették le a vért - a 16-18. héten kell - ennek az eredményét kellene előbb megkérdezni, hogy a hivatalosan kötelező második ultrahangra bejelentkezzek. Ehhez képest én már négyszer láttam a babát, de az sajátságos körülményeimből adódik. Az AFP szint és az ultrahang alapján szűrik ki az esetleges rendellenességeket. Fel kellene hívnom a rendelőintézetet, aztán elhordani a Himaláját.
Rakott krumplit fogok ebédelni. Ez az, ami éltet.
2003-01-31 14:32:00