A Petőfi szoborra is úgy tekintsünk, mint egy műalkotásra
A Magyar Tudományos Akadémia Művészettörténeti Kutatóintézete és a Corvina Kiadó bemutatta a Magyar Művészet 1800-tól napjainkig című kötetet. A művet Radnóti Sándor esztéta méltatta stílusosan a Magyar Nemzeti Galéria előadótermében.
A Magyar Művészet 1800-tól napjainkig tulajdonképpen folytatása annak a kötetnek, amely néhány éve jelent meg, és a kezdetektől 1800-ig tárgyalja a hazai művészetet.

Beke László, Gábor Eszter, Prakfalvi Endre, Sisa József és Szabó Júlia a kötet szerzői, akik alapos munkát végeztek.
Radnóti Sándor nem udvariaskodó, inkább gondolatébresztő méltatásában arról szólt, hogy újra és újra meg kell írni a művészetek történetét. Ugyanakkor arra hívta fel a hallgatóság figyelmét, hogy bármennyire is abszurditás, de egy ilyen nagy munka megírásánál „zárójelbe” kell tenni a személyi ízlést.
A magyar művészettörténet megírásakor két veszély fenyegette az írókat, művészettörténészeket: az egyik, hogy úgy írnak a hazai művészetről, hogy közben nem tekintenek a társadalmi eseményekre. A másik veszély, amikor csak a hazai alkotókra figyelve úgy írnak jelentős művészekről és irányzatokról, mintha Magyarországon kívül élet nem létezne.

Mi legyen a rendező elv egy ilyen művészettörténetben? – tette fel a kérdést Radnóti Sándor. Vagy a nagy művészegyéniségek, vagy a stílustörténet felé billen a mérleg serpenyője. Az esztéta személyes példát hozott fel: azokban a napokban, amikor a kötetet áttanulmányozta, nem úgy közlekedett a városban, nem úgy nézett a épületekre, szobrokra, mint a városnak egy-egy darabjára, hanem mint műalkotásokra.
A Petőfi-szobrot úgy szoktuk meg, mint a Belvároshoz kötődő politikai események egyik jellegzetes színfoltját, s csak ritkán tekintünk rá mint műalkotásra.

A szerzők közül Beke László a Terasznak elmondta: legjobban annak örülnének a szerzők, ha szakmai vita kiváltói lehetnének. Ebben a kötetben csak fekete-fehér illusztrációk jelentek meg, ugyanis nagyon sok európai művészettörténész színes reprodukciót el sem fogad vizsgálódása tárgyául.
A kompjutertechnika korában bármennyire is fejlett a színes nyomdatechnika, a színes reprodukciók sokszor félrevezethetik a kutatókat.
Ez a kötet is bizonyítja: a magyar művészet páratlanul gazdag. Remekművek alapján, megismerkedhetünk az évszázadok kultúrájával, s olyan alkotókkal, akik döntő hatást gyakoroltak az európai fejlődésre. A kötet gerincét a tudományos igénnyel megírt tanulmányok adják, melyeket jól egészítenek ki a gondosan válogatott képek.

Kapcsolódó link:
Corvina Kiadó
[ Deák Attila ] 2002-12-03 00:00:00