Százéves az Országház
A Parlament felsőházi társalgójában októberben lehet megtekinteni a Százéves az Országház című kiállítást, amely az épület centenáriumi ünnepségsorozatához kapcsolódik. A parlamenti séta közben érdemes betérni ide, mert korabeli dokumentumok, tárgyak szobrok és festmények ismertetnek meg bennünket e csodálatos építészeti remek megszületésének mozzanataival.
Budapest egyik legfőbb nevezetessége, turisztikai látványossága az országgyűlés székhelye, a Parlament épülete, amely egy évszázada szolgálja a magyar törvényhozást és az állami életet, amely idő alatt egységes külső és belső kialakítása egyaránt megőrződött.
Az Országházban nyílt kiállítás a tervpályázat kiírásától a mű teljes elkészüléséig tartó korszakba kalauzolja a látogatót. 1839-ben Steindl Imre műegyetemi tanár tervei alapján kezdődtek meg az Országház építési munkálatai és 1902-ben fejeződtek be. A magyar Országház külsejének stílusa az 1830-as évek Angliájában kibontakozó Gothic Revival irányzathoz kötődik, ebben a felfogásban született a londoni Parlament is.
Steindl nem félt merészen újítani ott, ahol az épület funkciója megkövetelte: a gótikában jószerével ismeretlen formaelemet, kupolát helyezett monumentális alkotása középpontjába. Ugyanígy alkalmazta az épület belső tereinek szervezésekor is a reneszánsz és barokk stílusok elveit.

 

A kiállításon korabeli újságképek, tervrajzok, építési napló és szerződések tanúskodnak az építés folyamatáról, a felsorakoztatott iratok között pedig az új Országházban megtartott első, 1902 december 22-i ülésről készített jegyzőkönyv is felfedezhető.
A 268 méter hosszú, középen 123 méter széles, a kupola tornyával 96 méter magasra emelkedő épület közel 18 ezer négyzetmétert foglal el és 473 ezer köbméter térfogatú. Belső tereinek kialakításánál fontos szempont volt, hogy a lehető legjobb anyagokból, a legnagyobb műgonddal a századforduló historizmusának formagazdagságával készüljenek. Továbbá kifejezett szándék volt az is, hogy magyarországi anyagokból, illetve a legjobb hazai gyártók termékeinek felhasználásával készüljenek. A berendezéseket Foerk Ernő tervezte, a bútorok és asztalosmunkák Thék Endre és Michl Alajos nevéhez fűződnek. A tárlat enteriőrjei sejtetik a kor elképzeléseit, ízlésvilágát.
Az Országház belsejét és külsejét szobrok tömegével ékesítették. A külső homlokzatra kerültek a magyar történelem nagyjai, összesen 90 kőszobor, az épületben 152 egészalakos szobor kapott helyet. Emellett megjelennek megyei és városi címerek, míg az épület belső falait a hazai flóra virágmotívumainak dekorálják. A díszítéseknél alkalmazott 22-23 karátos arany összmennyisége mintegy 40 kilogrammot tesz ki.

 

A kiállításon megtalálhatóak az épületben fellelhető festmények vázlatai, vagy eredeti példányuk, például a Munkácsy-teremben található Munkácsy kép, a Honfoglalás, de Kőrösfői–Kriesch Aladár és Lotz Károly munkából is kapunk ízelítőt.
A Parlament jellegzetességéhez tartoznak Markup Béla oroszlánszobrai is, amelyekről szintén informál minket a november elejéig tartó tárlat.
[ Szilágyi Katalin ] 2002-10-15 11:13:00