Gerevich József - Szerelmek, múzsák, szeretők
Teremtő vágyak 3.
Meghívó Gerevich József Szerelmek, múzsák, szeretők –Teremtő vágyak 3. c. könyv bemutatójára 2018. 11. 8., 18.00 óra Magyar Nemzeti Múzeum Pollack-Csarnok (Bp., Múzeum krt.14-16.) Az est moderátora: Németh Attila, a Pszichiátriai Szakmai Kollégium elnöke. Résztvevők: Plesznivy Edit, művészettörténész Martos Gábor, művészeti író Gerevich József, a könyv szerzője.
„Gerevich József – mint pszichiáter és pszichoanalitikus – művészek sorsát és konfliktusát, szerelmét és elválását, sikereit és tragédiáit mutatja be belülről és művészetükön keresztül. Sokakban felmerül a kérdés: ki van a vászon mögött? Mi dolgozik a művészben az alkotáskor? Minderről, vágyteljesítésről, kölcsönös függőségről, eltaszított múzsákról és művészekről, önvizsgálatról és a boldogság kikötőjéről szóló csoportosításban olvashatunk, ahol nem csupán az élettörténet és lelki világ finom rajzait élvezhetjük, de az alkotáshoz vezető utat is.” (Hardi István)
„A Teremtő vágyak harmadik kötetét az is kezébe veheti, aki a korábbiakat nem ismeri, önálló olvasmányként is bőven szolgál meglepetéssel. A rövid esszék egy-egy műből kiindulva sorsokat tárnak elénk. A szerelmi frusztrációtól a boldogság egyéni útjaiig, vágyteljesítéstől a szex nélküli szabad szerelemig. Tragikusan fiatalon elhunyt múzsák és alkotók mellett elképesztően hosszú és gazdag életpályák; változó tartalommal és kvalitással, publicitással…” (Sárosdy Judit)

A szerző a bemutató után dedikálja a könyvét, amely a helyszínen kedvezményesen vásárolható meg.

 
Múzsa-variációk – A szerző utószava
(részletek)

„Kétféle nő létezik: az istennő és a lábtörlő”
Pablo Picasso

(...)Láthatatlan múzsák. A Teremtő vágyak harmadik kötete is példákat sorakoztat föl arra, hogy sokféle múzsa létezik. Vannak láthatatlan múzsák. Ország Lili soha nem festette le Bálint Endrét, de életének egyik festői korszakában a képek mögött az ő jelenlétét érezzük. Gwen John egyszer sem vette a bátorságot, hogy élete nagy szerelmét, Auguste Rodint jelenítse meg a vásznain. És mégis: abban az időben, amikor modellként jelen volt Rodin életében, szinte valamennyi képének szellemi hátországában a szobrász húzódik meg.(...)

(...)Kényszermúzsák. A műveket élvező közönségnek talán eszébe sem jut, hogy a vásznon megjelenő múzsa nem önként és dalolva ül modellt a művésznek. Egyes esetekben a múzsává válás szinte a modelltől függetlenül, sőt akarata ellenére jön létre. A kényszermúzsa fogalma ugyan sokszor vitatható, amikor közvetlen bizonyítékok híján a közönség utólag értelmezi a művész–múzsa helyzetet illegitimnek. A kényszermúzsák között emlegetik például Valentine Godé-Darelt, a svájci festő, Ferdinand Hodler kedvesét, akinek lassú agóniáját Hodler képsorozatban örökítette meg. Talán soha nem fogjuk megtudni, Valentine számára ez a tudomásul vett múzsaság mit jelentett: megkönnyítette haláltusáját vagy felgyorsította és elviselhetetlenné tette azt.(...)

(...)Klasszikus múzsák. És találkoztam klasszikus múzsákkal is. Nők, szépek (legalább is a festő számára), láthatók is a vásznon, és örülnek, hogy múzsák lehetnek. Vannak köztük olyanok, akik életük nagy részét múzsa-szerepben töltötték (Lady Hamilton, Victorine Meurent, Joanna Hiffernan, Suzanne Valadon, Marie Krøyer, Charlotte Berend, Alma Mahler, Lucy Krohg, Maria Boursin, Csinszka, Georgette Berger, Quappi, Ruth Kligman, Gala, Josephine Hopper, Unica Zürn). És vannak köztük olyanok is, akik fájdalommal vették tudomásul, hogy kipenderültek a múzsa-szerepből (Tulla Larsen, Fernande Olivier, Walburga Neuzil, Dora Maar).(...)

(...)Alkotó múzsák. Végül ne feledkezzünk el azokról a múzsákról sem, akik társalkotói a műnek. Egyrészt azért, mert delejes hatásukkal felszabadították a festő gátlásait, ezáltal lehetővé tették a művész szabad szárnyalását (Hélène Fourment, Lady Hamilton, Victorine Meurent, Camille Claudel, Charlotte Berend, Beatrice Hastings, Georgette Berger, Unica Zürn, Gala), vagy mert aktív alkotóként odaléptek kedvesük mellé, ecsettel a kezükben, és birtokba vették a vászon egy részét, mint Marie Krøyer. Nekik ajánlom a Teremtő vágyak mindhárom kötetét.

Solymár, 2018. július 14. (...)

2018-10-30 22:30:00