A vágy villamosa – balett-ősbemutató az Erkelben |
|
|
|
|
Különleges tánctörténeti vállalkozásra készül a Magyar Nemzeti Balett: Tennessee
Williams halhatatlan drámájából még soha nem született eredeti zenével
táncprodukció. Dés László zeneszerző és Venekei Marianna koreográfus első egész
estés balettje 2017. június 17-én debütál az Erkel Színházban.
|
|
|
|
Csaknem hetven éve örvend töretlen népszerűségnek a világ színpadain Tennessee
Williams A vágy villamosa című drámája. Az egykor szebb napokat is megélt Blanche
DuBois bukásának történetét családi tragédiák, viszonzatlan szerelmek és elfojtott, majd
felszínre törő indulatok szegélyezik, amely az 1947-es bemutató óta ragadja magával a
közönséget. A sikert csak tovább fokozta az 1951-es filmváltozat Vivien Leigh és Marlon
Brando főszereplésével, a nemzetközileg is elismert drámaíróvá érő Tennessee Williams
darabja pedig azóta is folyamatosan szerepel a világ színházainak repertoárján.
|
|
|
|
Venekei Marianna, a Magyar Nemzeti Balett vezető balettmestere, Harangozó-díjas
balettművész másfél évtizede készít önálló koreográfiákat és táncbetétetek zenés
előadásokhoz. 2008-ban A vágy villamosa Tordy Géza által a Tivoli Színházban
megrendezett változata adta számára az ihletett, hogy a meseszerű, romantikus balettek
után érdemes lenne fajsúlyosabb, életszerűbb történetet is színpadra vinni a tánc nyelvén.
Mint mondta: „Blanche mindent elveszít, fokozatosan összedől körülötte a világ, eltörik
benne valami. És valóban, sajnos egy pillanat alatt el lehet veszteni egy életet: a
körülményeinket, az egzisztenciánkat, a szerelmet, egy barátságot. Bárkiből lehet
Blanche.”
|
|
|
|
Dés László, akivel korábban Venekei Marianna többszöri is dolgozott együtt, örömmel
vállalta a felkérést a zene megírására. A Kossuth- és Liszt Ferenc-díjjal is kitüntetett, a
musical, a színházi és filmzene világában is otthonosan mozgó jazzművész-zeneszerzőt
egyebek mellett az is inspirálta, hogy szavak nélkül, pusztán a muzsika és a tánc nyelvére
ültetik át a drámát. „Sok más zenés műfajjal ellentétben itt a zene maga a történet, és ez
rettentő izgalmas. A vágy villamosa 100 perces zenefolyamának minden taktusa és hangja
a történetet meséli” – fogalmazott Dés László. New Orleans a jazz szülőhazája is, ám az itt
őshonos dixieland helyett a jazz és a komolyzene modernebb változata kamara- és
nagyzenekari előadásban szólal meg a produkcióban.
|
|
|
|
A vágy villamosát a Magyar Nemzeti Balett kettős szereposztásban mutatja be.
Blanche-t Carulla Leon Jessica és Balaban Cristina, Stellát Földi Lea és Krupp Anna,
míg Stanley-t Majoros Balázs és Rónai Andárs József Mitch-t pedig Biocca Mark
James és Bajári Levente alakítja, az előadásban közreműködik a Magyar Nemzeti
Balett tánckara is. A táncdráma látványvilágában is meg kívánja idézni a darab
születésének korát, a 1940-es évek New Orleansának külső jegyeit magán hordozó
jelmezeket Bianca Imelda Jeremias, míg a díszleteket Zöldy Z Gergely tervezte.
|
A hangfelvételekben Dés László és a Magyar Állami Operaház Zenekara mellett a
Fekete Kovács Kornél trombitás vezette Modern Art Orchestra, Dés András
ütőhangszeres, Lukács Miklós cimbalomművész, Winand Gábor énekes-szaxofonos és
Károlyi Kati énekesnő is közreműködött. Az együtteseket Vajda Gergely és Dinyés
Dániel vezényelte.
|
A vágy villamosa modern balettelőadást a június 17-i premiert követően június 23-án és
24-én, valamint 25-én két alkalommal tűzi műsorára az Erkel Színház az idei évadban.
|
|
|
|
|
|
|
|