A Kossuth Kiadó a Pozsonyi Pikniken
A Kossuth Kiadó – amely „Az év kiadója 2014-ben” - ismételten ott lesz a Pozsonyi Pikniken, szeptember 6-án, szombaton délelőtt 10 óra és este 10 óra között, Budapesten, a XIII. kerületben, a Pozsonyi úton. Az évek óta egyre népszerűbbé váló eseményen a Kossuth Kiadó a 91-92-es standja, a Raoul Wallenberg és a Radnóti Miklós utca között lesz megtalálható.
 
A Kossuth Kiadó, amely ma Magyarország egyik legjelentősebb könyv- és hangoskönyv kiadója gazdag választékot kínál a pikniken résztvevőknek. A kínálatban szereplő művészeti, természettudományos, gasztronómiai albumok, kiadványok, gyerekkönyvek, sikeres regények, szórakoztató művek 20-50 százalékos kedvezménnyel vásárolhatók meg. A legszélesebb érdeklődést is kiszolgáló választékot tovább bővíti a kiadó által megjelentetett BBC History világtörténelmi magazin, a BBC GoodFood világkonyha magazin és a TV Paprika magazin, amelyek korábbi lapszámai 300 forintos egységáron vehetők meg.

A piknikre kilátogatók személyesen is találkozhatnak ismert szerzőkkel, akik a Kossuth Kiadói Csoportnál megjelent könyveiket dedikálják.

KÖNYVÚJDONSÁG

A könyv először szeptember 6-án, a Pozsonyi Pikniken lesz kapható, ahol a szerző délután 3 órakor dedikálja a könyvét a Kossuth Kiadó standjánál a Pozsonyi úton, a Radnóti és a Wallenger utca között.

 
Gryllus Dorka, Hoyer Mária, Szvetelszky Zsuzsa, Winkler Nóra, Jakabos Zsuzsa, Miklósa Erika… Csupán néhány név a 88, saját területén rendkívüli teljesítményt nyújtó, példaértékű magyar nő közül, akiket Fábián Évi egy kötetbe rendezve mutat be saját objektívén keresztül a szeptember 8-án megjelenő Nők Magyarországon 2. című portrékönyvében.

„Rengeteg albumot nézegettem korábban és feltűnt, hogy a nők alulreprezentáltak, kivéve, ha a szépség a téma. Szerettem volna egy olyan könyvet, amelyben a nők előtt tisztelgünk, legyenek ők tudósok, sportolók, színeszek, mozgalmárok, bármik, lényeg, hogy a saját területükön hiteles, értéket teremtő személyek” – mondta Fábián Évi, fotográfus. „Egy kiállításom alkalmával a megnyitóbeszédben a következő hangzott el: Csukják be a szemüket. Képzeljék el, ahogy a régi középiskolájukban felmennek a lépcsőn, belépnek a tanterembe, leteszik a táskájukat, beülnek a padba, majd felnéznek a tanárra, a táblára, végignéznek a kifüggesztett képeken, hazánk nagy íróin. Kiket látnak? Petőfi Sándor, Arany János, József Attila, Ady Endre… Női arcképet nem látunk. Pedig lányoknak és fiúknak egyaránt szükségük van női példaképekre.”

A „Nők Magyarországon” című könyv első kötete után a szerző újabb portréalbummal jelentkezik, hogy felhívja a figyelmet a hazánkban élő és munkálkodó, fantasztikus eredményeket elért nőkre. „Elzának, a hatéves kislányomnak ajánlom a „Nők Magyarországon 2.” kötetet, és természetesen az összes magyar tini lánynak, akik még nem tudják, mit válasszanak hivatásukként, azért, hogy, ha majd döntést kell hozniuk, fel se merüljön bennük az a gondolat, hogy ez vagy az nem női szakma, bizonyos dolgokért ne lenne érdemes küzdeni, hanem a lehetőségek sokasága közül tudjanak választani maguknak, ne ismerjenek lehetetlent. Az albumba fotózott nők példaképként jelenhetnek meg előttük.” A 88 magyar, 19-90 év közötti nőt felvonultató kötet két év munkájának eredménye. A fotográfus-szerző a fényképek elkészítésénél nem alkalmazott stylistot, sminkest, fodrászt, mert az adott személyt úgy kívánta megörökíteni, ahogy portré alany magát szerette volna megmutatni.

„Fábián Évi könyve nem egyszerű női portré gyűjtemény. A személyiségeket saját környezetükben mutatja be, és olyan rövid jellemrajzokat illeszt a felvételek mellé, amelyek csak a lényeget, a jelentőset emelik ki az életükből, a jelenükből és a karakterükből. Az olvasó így nemcsak a fotográfiákról olvassa le a sokszor arcról is ismert, sokszor viszont a tetteikben kimagasló alakok vonásait, hanem a leírtakkal párosítja a látottakat. Fábián művészete, lényeglátó látásmódja a szépségüket és a jelentőségüket egyaránt kiemeli. Bárki is olvassa és nézi ezt a könyvet, mind ugyanazt fogja gondolni: hogy mennyire jó büszkének lenni ezekre az alkotó, tevő, gondolkodó nőkre, akik a munkájuk és a hivatásuk mellett élik meg a nőiségüket, nemükhöz kötött és azon messze túlmutató szerepeiket” – ajánlja a könyvet Petrányi Zsolt, a Magyar Nemzeti Galéria művészettörténésze.

Fábián Éviről:
Fotográfus. 17 éves koráig hat különböző iskolában tanult, három különböző országban. Aztán hazatért, elsajátította a fényképészszakmát, az egyetemen germanisztika és művészetmenedzsment szakon végzett. Megfigyelő, felfedező, lát és láttat. Fotóriporteri munkái mellett szívesen fordul a szociális témák felé. A portréfotózást, a személyes kapcsolatot az alanyaival lehetőségnek tekinti, hogy jobban megértse és ábrázolja a világot. „Az élet huncutságai és a saját kapkodásaim megtanítottak arra, hogy ha türelmed van, mindened van.” Két éve Berlinben él a családjával.

 
KÖNYVÚJDONSÁG
Bruckner Éva, Csepeli György, Csepeli Miklós
A tengerszemű hölgy rejtélye – A Zámoryak történetei

A három szerzőt a Zámory család története köti össze. A történet 1613-ben kezdődött, amikor II. Mátyás, Isten kegyelméből a rómaiak császára és többek között Magyarország királya, Zámory Mihályt, feleségét, gyermekeit, nővérét, valamint fogadott fiát kiemelte közemberi állapotából, s Magyarország nemesei közé emelte…
A könyv arról a családról szól, amelynek Csepeli György szociálpszichológus és Csepeli Miklós gépészmérnök a leszármazottai, Bruckner Éva művészettörténész pedig Csepeli Miklós felesége. A Zámory család, ahogyan azt II. Mátyás a nemesi rendbe helyezte, ma már nincs. György és Miklós édesanyja, Zámory Mária 1980-ban meghalt, s vele a sírba szállt a családnak ez az ága.

A történetekben megismerkedünk Zámory Mihállyal, aki törekvő tetteivel érdemelte ki a nemességet, az elegáns, szenvedélyes játékos Zámory Adolffal, a tengerszemű hölgy férjével, aki – bár más néven, de – irodalmi karaktergyilkosság áldozata lett. Zámory Károllyal, aki huszonkét éves korában életét vesztette a győri csatában, Zámory Mártonnal, Komárom várának hős védőjével, a Kossuth gyermekeit bújtató Zámory Kálmánnal, aki később hűségesen szolgálta Tisza Kálmánt, Zámory Máriával, a koroncói úrnővel és a körülötte kialakult szellemi-kulturális légkörrel, valamint Zámory Imrével, akinek első világháborús naplója drámai dokumentuma a tiszti és a férj/apa szerep konfliktusának. Az ő élete is példa arra, hogy a folytonosan változó magyar valóságban mekkora terheket ró az emberre a hűség, a lojalitás, a megbízhatóság, a választott értékekhez való ragaszkodás.
„A Zámory név nem, de Zámory vér tovább él bennem, testvéremben, az ő gyermekében, az én gyermekeimben és ő gyermekeikben… A Zámory család története ezernyi szálon kötődik a mindenki számára közös magyar történelemhez és művelődéshez. Nem felülről és nem általánosan mutatja be a magyar történelmet, hanem alulról, egyetlen család perspektívájából nézve közelít. Műfaja a mikrotörténelem-írás, melynek most és itt az én családom, pontosabban annak anyai ága a tárgya.” (Csepeli György)

A szerzők:
Bruckner Éva történész, ny. egyetemi adjunktus Könyvei: A zsibárus boszorkány – Az Ecseri piac krónikája a Teleki tértől a Nagykőrösi útig (2007) Én elmentem a vásárba… – A hajdani, híres pesti vásárok (2012)
Csepeli György az ELTE Társadalomtudományi Kara és a Miskolci Egyetem Szociológiai Intézete professzora; számos könyv szerzője: Kis emberhatározó (2012) A hatalom anatómiája (2013) Szociálpszichológia mindenkiben (2014)
Csepeli Miklós élvonalbeli bridzsjátékos, bridzsoktató, közel fél évszázada bridzs újságíró; gépészmérnök, ny. egyetemi docens

A szerzők szeptember 6-án, a Pozsonyi Pikniken délután 4 órakor dedikálják a könyvet a Kossuth Kiadó standjánál a Pozsonyi úton, a Radnóti és a Wallenger utca között.

 
[ L.Á. ] 2014-09-05 00:02:00