Agota Kristof - Trilógia
Cartaphilus Könyvkiadó
Sok szeretettel hívják és várják Önöket a Szkéné Színházba, ahol Veiszer Alinda vendége lesz Szász János, a film rendezője és Horváth Csaba, a színpadi adaptáció rendezője, akik a kisregény, a film és a színdarab kapcsán beszélgetnek majd október 7-én, hétfőn, 17.30 órakor a Szkéné Színpad melletti kiselőadóban, "K" épület, II. emelet. (1111 Budapest, Műegyetem rkp. 3.)
 
Agota Kristof remekművének testvérregényei éppoly szétválaszthatatlanok, mint főhősei, az ikerfiúk. Claus és Lucas gyötrelmes köteléke, összetartozása és különválása megragadó allegóriája mindazon erőknek, melyek Közép-Európa hadszínterein testvérek sokaságának fájdalmas elválását kényszerítették ki. A gyerekeket szüleik a fenyegető háború elől nagyanyjukhoz, egy vidéki kisvárosba menekítik, ahol túlélésüket az ikrek csakis a gonoszság és a kegyetlenség iskoláját kijárva biztosíthatják.
Történetük borzongató nyersességét, boldogtalanságát lenyűgözően tükrözi a regény prózanyelvének hűvös szenvtelensége, a kimért mondatok szikársága. A szenvedésnek ez a megrázó és kegyetlenül lélekbe markoló regénye a XX. század magyar emigráns irodalmának egyik legkiemelkedőbb műve.

Kristóf Ágota, Agota Kristof (Csikvánd, 1935. október 30. – Neuchâtel, Svájc, 2011. július 27.) Kossuth-díjas magyar származású svájci író, aki műveit francia nyelven jelentette meg.
Gyermekkorát két testvérével, Attilával és Jenővel együtt Csikvándon töltötte. Édesapja falusi tanító volt. Kilencéves, amikor Kőszegre költöztek. Édesapját 1948-ban többéves börtönbüntetésre ítélték, emiatt családja szétszakadt. Kristóf Ágota Szombathelyen bennlakásos kollégistaként végezte el a Szombathelyi Állami Általános Kanizsai Dorottya Leánygimnáziumot, mivel Kőszegen nem volt leánygimnázium. Első verseit 14 évesen diákévei alatt írta. Érettségi után (1954) röviddel férjhez ment korábbi történelemtanárához.

1956-ban férjével és néhány hónapos kislányával Svájcba emigrált, és Neuchâtelben telepedett le. Ott óragyárban dolgozott, később eladó lett, azután fogászati asszisztens. Új hazájában kezdetben magyarul írt, főként az asztalfióknak. Költeményeit a Párizsban megjelenő Irodalmi Újságés a Magyar Műhely közölte. Miután megtanult franciául, francia nyelven kezdett el írni , először hangjátékokat és színdarabokat, majd elbeszélő műveket. Időközben első férjétől elvált, majd ismét férjhez ment.

1986-ban jelent meg első regénye, Le Grand Cahier, a A nagy füzet. A regény filmadaptációját Szász János rendezte és elnyerte a 48. Karlovy Vary-i Nemzetközi Filmfesztiválon a Kristály Glóbuszt.
Az igazi sikert a franciául írt regények hozták meg számára. Műveit több mint negyven nyelvre fordították le. Drámái közül többet színre vittek. Magyarul megjelent prózai művei fordítások.

Hamvait a kőszegi temetőben helyezték örök nyugalomra. 2011 decemberében a városban az írónőről elnevezett irodalmi kutatóműhelyt hoztak létre.

(Forrás: Wikipédia)

2013-10-03 00:25:00