Siker vagy kudarc? (1)
Pécs Európa Kulturális Fővárosa 2010
Pécs 2010-ben Európa egyik kulturális fővárosa volt Essen és Isztambul mellett. De mi történt a magyar városban az év első két hónapjában? Az események sokféleképp megítélhetők, ha másképp látja, mint Balogh Robert, szóljon hozzá a cikksorozathoz!
2010. január 10-én a hivatalos nyitóünnepséggel vette kezdetét Magyarország eddigi legnagyobb kulturális eseménysorozata, a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa (EKF) program. A pécsi városközpontot és a Széchenyi teret eddig még soha nem látott tömeg töltötte meg, a Káel Csaba rendezte megnyitó műsora nagyszabású, óriásbábokkal, árnyjátékkal és lézershow-val tarkított, történelmi karnevál keretében mutatta be Pécs kultúrtörténeti eseményeit, pécsi kötődésű művészek - Bóbita Bábszínház, Tanac Táncegyüttes, Pécsi Balett, Pannon Filharmonikusok - és helyi kötődésű hírességek - Demjén Ferenc, Lovasi András, Lang Györgyi és Balikó Tamás…, valamint 450 pécsi diák közreműködésével. A műsor közös énekléssel zárult – a zenei összeállítást és a zeneszámok egy részét Erdész Róbert (a Solaris együttes billentyűse) komponálta.

Tiszteletbeli nagykövet a kivetítőn
 
A Dzsámi és Vasarely zebrája
 
A tűzijáték a ködbe vész
 

A közszolgálati televízió közvetítette ünnepélyes program az adást követően levezetés nélküli ért véget. A pécsi belvárosban özönlő szokatlanul hatalmas tömeg ezt némi értetlenséggel vette tudomásul, így a műsor vége után kiürült a belváros, s nem indult meg a spontán ünneplés. A téren újra kezdődtek az átépítési, felújítási munkálatok, mert hiába dolgoztak addig a téli hidegben, a már addig letett kínai import díszköveket újra kellett rakni – a pécsi főtér, a Széchenyi tér a tervezettnél bő fél évvel később készült el. Annak tudata, hogy az EKF (Európai Kulturális Főváros) pillérprogramjai mind késtek (a Tudásközpont és néhány köztér kivételével késett a Zsolnay Negyed, Hangversenyterem, a Nagy Kiállítótér átadása is), s hogy a történelmi belváros egy építkezés felvonulási terének hatott inkább, semmint a kultúrát ünnepelni szándékozó településnek, az inkább türelmetlenséggel töltötte el a város lakosságát, mint örömmel. A sajtóból áradó negatív hírspirált a megnyitót követő kevés esemény nem tudta ellensúlyozni, Pécs ekkor a nemcsak az országos, hanem a nemzetközi médiában inkább tehtetlenséget, a körülményeskedést jelképezte, semmint egy büszke, vonzó várost.

Jandó Jenő
 
Peskó Zoltán
 

2010. január 22-én, a Magyar Kultúra Napján a Pécsi Nemzeti Színházban a Pannon Filharmonikusok előadásában hallgathatta meg a közönség Beethoven Hármasversenyét a Liszt-díjas Kelemen Barnabás hegedűművész, a pécsi származású Kossuth-díjas Jandó Jenő zongoraművész, Várdai István csellóművész és Peskó Zoltán, a Pannon Filharmonikusok zeneigazgatója és vezető karmestere közreműködésével. Hiller István – az akkori kultuszminisztere – adta át a regionális díjazottaknak az oklevelet, miután Budapesten az országos díjátadón ezt előző nap már megtette. Ez a gesztus nyilvánvalóvá tette, hogy a pécsi EKF projektkönyvében leírt gondolat, a város kulturális decentrummá válásának szándéka nem nagyon valósult meg. Persze kérdés, hogy Budapest valóban betölti-e egy európai főváros szerepkörét, s az is, hogy Pécs kulturális értelemben mennyire képes európai szemszögből kulturális főváros lenni. A 2010-es év január-februárjában csak címében töltötte be ezt a szerepet. Bár megemlíthető, hogy az UNESCO felvette az emberiség szellemi kulturális örökségének listájára a mohácsi busójárást, mely az EKF regionális programjainak listájára is felkerült. A sokác népszokás a csütörtöki kisfarsanggal kezdődik és a következő keddig, a farsangtemetésig tart általában, de 2010-ben egy nappal bővült a télűző program: február 10-én indult és február 16-áig, Húshagyókeddig tartott.

2010. december 17-én a pécsi Széchenyi tér
 
2010. december 17-én a pécsi Széchenyi tér
 

Az EKF programban fontos szerepet töltött be Pécs képzőművészeti élete, ennek egyik legjelentősebb alkotója, Valkó László alkotásaiból nyílt tárlat Budapesten, a Ráday Képesházban (Budapest, IX., Ráday utca 25.) február 5-én, a tárlat megnyitásával egy időben mutatták be azt a Tolnai Ottó és Szegő György által írt kötetet, amely Valkó László munkásságát elemzi.

Az év eleji időszak természetesen nem a turisták által leginkább kedvelt időszak, a programszervezők – feltehetőleg – ebből kiindulva nem is terveztek jelentősebb eseményeket az amúgy is csatatérre emlékeztető városba. Tartalékoltak későbbre.

(folyt. köv.)

[ Balogh Robert ] 2011-02-27 16:53:00