Finnország, Zelk Zoltán, Acsai Roland
Dróton rángató - Acsai Roland költő
Mi köze van Acsai Rolandnak Finnországhoz? És viszont? Zelk Zoltán hogyan keveredik a képbe? Interneten feltett kérdések egy pár hónapja "eltűnt" költőhöz.
Mit keresel Finnországban? Mivel jár ez az alkotói ösztöndíj? Mit írsz mostanában?

Egy alkotóházban vagyunk, ami a Res Artis nemzetközi hálózatához tartozik, és az egész világon működik. A külföldön történő alkotómunkához segíti hozzá a művészeket az Artist in Residence-program keretében. Lakást biztosítanak és műtermeket, a többiről nekünk kell gondoskodnunk. Varga Veronika, festőművész pályázta és kapta meg ezt az öt hónapra szóló alkotóházi lehetőséget, itt Kemijärviban Én követtem Verát ide, a művészrezidenciába. Tartottunk attól, hogy hogyan fognak hozzám viszonyulni, de annyira elfogadtak, hogy amellett, hogy több felolvasást is szerveztek, egy díjat is kaptam tőlük, amely bizonyos összeggel is járt. Ezzel az itteni munkámat díjazták. Jó néhány verset írtam itt, amit finnre is lefordított egy műfordítónő, Maria Yli-Heikkila, sőt egy versem svédül is olvasható. A fordítások első részlete a Taite irodalmi folyóiratban jelenik majd meg. Most egy versesköteten dolgozom, amely finn-tematikájú lesz, az itteni inspirációkon alapul, és remélhetőleg a Palatinus Kiadónál fog megjelenni.

Acsai Roland és Varga Veronika
 

Mennyire tudszidegen helyen írni? Nem okoz gondot a megszokott környezet hiánya? Vagy ha egyáltalán ma lehet még beszélni ihletről, akkor megkérdem, mennyre ihlető tényező az a hely, ahol vagy?

Nem, nem okoz gondot a megszokott környezet hiánya, épp ellenkezőleg: én ezt egyfajta felszabadulásként élem meg művészi és emberi értelemben is. Már ittlétünk első estéjén írtam egy hosszabb verset, ami előre jelezte, milyeneket fogok itt írni. A finn művészet elemi kapcsolatban áll a természettel és nagyon közeli kapcsolatban a japán művészettel, ami a költészetben, és a képzőművészetben organikus, letisztult formákat eredményez. A finn kortárs líra egy-két kivételtől eltekintve gyakorlatilag nem használja a rímelést. Ez is a megfelelő irányba terelt: ugyanis az Alagútnapok rímes versei után, most újra szabadverseket szerettem volna írni. Lehet, hogy a költészet belső dialektikája szerint is megtörtént volna ez a váltás, de az itteni hatások ezt még jobban megkönnyítették.

A műterem tetejére szállott egy költő
 

Lenyűgözően tiszta fotókat küldtél, mi volt az első élmény, ami erősen hatott rád?

Az ég jelentette számomra az első nagy természeti szenzációt: sokkal közelebb volt valahogy a földhöz, mint otthon. A házak laposabbak voltak, mintha tudták volna, hogy nem kell nyújtózkodniuk, úgy is elérik a firmamentumot, mert az ott van, számukra és minden ég alatti dolog számára eleve adottként, elérhető távolságban. A felhők itt egy másik fenomént is képesek produkálni: függönyként félig lelógnak a horizonton, és az aljuk olyan egyenes, mintha acélvágóval vágták volna el. Vera fest most erről egy képet. A festményén egy gyár is szerepel: a fémmonstrum különállásában is analóg a természettel, mintha a természet idegenségét leplezné le megjelentíve magát a természet-gépet. Én is megpróbáltam megírni ezt az élményt, az eredmény a következő Bárka-számban olvasható. Van egy másik csoportja az itt írt verseimnek, melyben a természetet próbálom erotizálni.

Varga Veronika: Papírgyár
 

Magyarországon most eléggé heves közélet zajlott, mennyire követted a híreket? Hogyan éríntett ez a távolból?

Követtük, az Internet segítségével percről percre. Itt Finnországban is cikkeztek az eseményekről. Hogy érintett? Az egész olyan távolinak tűnt, innen nehezen tudtuk elképzelni, mi folyik Pesten. Örültünk, hogy nem vagyunk ott.

 

Hm! Zelk Zoltán? Mi jut eszedbe róla? Én egyszer kaptam egy Hajnóczy Péterről elneevezett ösztöndíjat, különösen örültem neki, mert fontos író számomra. Zelkről ma kevesebbet beszélnek,mint megérdemelné. Gondolom a gyerekverseit még mindig kiadják, vagy a Sirály című verse még jelen van a fejekben. Neked jut eszedbe róla valami azon túl, hogy a róla elnevezett díjat idén te kapod?

Nagy megleptésként ez a díj. Mivel Finnországban vagyunk, viszonylag később jutott el hozzám az értesítés. Zelket nagyon szeretem. Ezért is örültem a díjnak. Érzek bizonyos rokonságot is kettőnk versnyelvében, rímeltetésében, áthajlásaiban, megoldásaiban. Versnyelv, mely tud a világ által elszenvedett sérüléseiről, és amely mégis teljes zengést produkál. Zelk a Nyugat harmadik nemzedékéhez tartozott, ez számomra bizonyos irodalomtörténeti folytonosságot is indukál, amit fontosnak tartok. Verseskötetei mellett, van Zelktől egy könyvem, amely a tárcáit gyűjtötte egybe: ugyanaz a költői látásmód működik benne, mint a verseiben, frissen, szellemesen. Aztán még az is eszembe jut róla, bár ez teljesen szubjektív momentum, hogy Zuglóban lakott, ahol én is, jól ismerte a Rákos-patakot, a "zuglói alkonyatot". A díj kurátorai, Ágh István, Kántor Péter és Takács Zsuzsa szintén olyan alkotók, akikre messzemenően felnézek, és külön kitüntetés számomra, hogy ők ítélték meg az elismerést. És az is jóérzéssel tölt el, hogy olyan költők kapták meg ezt a díjat, mint Borbély Szilárd, Jász Attila, Kemény István, Szabó T. Anna. Azt is meg kell még említenem, hogy a díjkiosztót mindig Zelk Zoltán születésnapján, december hatodikán tartják. Az idei azért lesz különleges, mert Zelk Zoltán ebben az évben lenne száz éves.

A finn tél
 
Nyomok
 
Acsai Roland
 
Kapcsolódó linkek:
    A kemijarvi alkotóház honlapja
[ Balogh Robert ] 2006-11-22 21:30:00